Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)
1947-08-24 / 34. szám
RÓNAI SÁNDOR kereskedelmi és szövetkezetügyi miniszter választókerületünk szociáldemokrata listavezetője A MI KÉPVISELŐINK pártja volt. A társadalmi földrengések nyomán mind felismer- hetőbbé vált, hogy ugyanolyan jogtalanságok, igazságtalanságok sújtják a földműves szegénységet és a dolgozó értelmiséget, mint a harcos munkásságot. Ezek a másfoglalkozású dolgozók is méltánylást kívánnak munkájuknak, megbecsülésért és veze> tésért harcolnak a tőkével szemben az ipari munkássággal együtt. Sőt elmúlt az az idő, amikor a törpe , kis- és középgazdákat, kisiparosokat és kiskereskedőket a kapitalisták rendjébe avatták és a proletariátus ellenségének tartották. A harci rendbe zárkózott proletariátus meggyőződött arról, hogy mindezek az osztályok éppúgy proletári sorban vannak, mint ők és éppoly elnyomottjai a nagykapitalizmus-( nak, mint a kétkezi munkások. De a múlt kizsákmányoló reakciós uralmának terhe alatt ezek az osztályok is rájöttek arra, hogy a csekély tőke, amellyel termelő munkájukat elősegítik, nem teszi kapitalistává őket és ha szabadabb érvényesülést akarnak, úgy a proletáriátus mellett a helyük. A kölcsönös felismerés és megbecsülő együttműködés nagyszerű eredményeit már tapasztalhatták, mióta a proletariátus forradalmi megmozdulása megszabadította őket- a nagybirtok és részben a nagytőke és trösztök irgalmatlan nyomása alól, A szociáldemokrácia ma egy nagy koalíció, amely pártkeretein belül kiküszöböli azokat az ellentéteket, amelyek ipari, mező- gazdasági és értelmiségi foglalkozások között fennállottak. Nyilvávaló lett most már számukra, hogy ezeket az ellentéteket úgyszólván mesterségesen idézték elő, hogy a nagytőke kizsákmányolási lehetősége zavartalan legyen. A szociáldemokrácia így lett gyűjtőkerete minden olyan parasztembernek, munkásnak, kisiparosnak, kiskereskedőnek, kisgazdának, értelmiséginek, aki becsületes munkája bérét követeli és nem akarja elnyomni a másikat. A szociáldemokrata párt így lett mindenki pártja. 2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ Tilos a plakátszaggatás Az 1945. évi VIII. te. 73. §- nak (2) bekezdése értelmében, aki a hivatalos választási hirdetményeket, vagy a pártok választási hirdetményeit és falragaszait eltávolítja, megrongálja, vagy olvashatatlanná teszi, vétséget követ el és büntetése 6 hónapig terjedhető fogház. A törvény e szakasza ellen vétőkkel szemben az illetékes hatóságok a legszigorúbban járnak el és minden egyes esetben lefolytatják velők szemben a megtorló eljárást. r Étkezde! Megnyitottuk étkezdénket Abonenseket is felveszek BARÁT JULIA Sátoraljaújhely, Széchenyi-(ér 3. Rónai Sándor Miskolcon 1892 ben született. Szülei szegénysorsú parasztemberek voltak, apja napszámos, édesanyja mosónő. Anyagi körülményei miatt a polgári iskola négv osztályát úgy végzi ei, hogy közben a nyári szünidő alatt kőműveseknek se gédkezik. A negyedik polgári után kőművesinas lesz, majd segédlevelének megszrzése után építési rajzoló és művezető. A munkásmozgalommal 12 éves korában ismerkedett meg. 1918' 19-es forradalomban aktiv szerepet vállalt. 1920 óta a Szociáldemokrata Párt kerületi párttitkára Miskolcon, és az országos pártválasztmány tagja. Rónai Sándor 1922 óta végig vezeti az országgyűlési, törvényhatósági választásokat. 1929 óta tagja Miskolc város törvényhatósági bizottságának, kisgyűiésének és szakbizottságainak. A mozgalom keretén belül sajtóügyekkel (A mádi gyilkosság riportjának folyt.) ságai eltörpülnek. Alkalmunk volt beszélni egy Budapestről leérkezett híres nyomozóval, aki megedződött a pályafutása alatt tapasztalt sok borzalom közben, de még ő is meglepődött azon a brutalitáson, ahogy ezt a hármas gyilkosságot elkövették. Véleménye szerint a gyilkos láthatta, főleg az asszonynál, hogy szerencsétlen áldozata már halott, ennek dacára szinte esze- lősen egyre többször beledöfte kését a testébe. Ebből arra le- , hét következhetni, hogy valami olthatatlan bosszúvágy fűtötte, vagy arra, hogy kéjgyilkosság történt és a gyilkost a sebek nyomán kipatakzó vér ingerelte egyre újabb szúrásokra. Szerinte a gyilkost e két motívum alapján kell keresni. Politikai bosszú ? A gyilkosság felderítésére Mádra özönlöttek a megye, Miskolc és a főváros legkitűnőbb nyomozói. Mindenekelőtt megállapították, hogy nem rablógyilkosság történt, mert a szegényes lakásban minden a helyén maradt és semmi el nem tűnt. Ezek után igyekeztek felderíteni Borcsik életkörülményeit, hátha találnak olyan motívumokat, amely hozzásegít a gyilkosság okainak felderítéséhez. Borcsik 1942 ben került Mádra mint Illésházy tábornok kertésze, A felszabadulás után belépett a kommunista pártba, e réven a rendőrség alparancsnoka lett. Nagyon népszerű volt a lakosság körében, mert számos ember holmiját megmentette a háborús zűrzavarba. Később tagja lett a földosztó bizottságnak és ennek folytán néhány emberrel volt összetűzése. A rendőrség mindenekelőtt ezeket az embereket nyomozta le, azonban ezek valamennyien alibit igazoltak. Ennek dacára is indokolt a gyanú, hogy a hármasgyilkosságot esetleg olyan egyén követte el, aki Borcsikés a szocialista- irodalom tejesz- tésével is foglalkozott és köz- igazgatási, városrendészeti és szociálpolitikai feladatokat oldott meg. Az épí őmunkások szakszervezetében tevékeny szerepet vitt. 1944 március 19-én letartóztatják, internálják, majd október 16 án a nyilasok elfogják, a fogságból megszökik és Miskolcon és környékén a Szociáldemokrata Párt bujkáló tagjaival együtt várja be a felszabadulást. 1944 december 23-án Miskolc nemzetgyűlési képviselőjévé választják, megszervezi a borsodmegyei pártszervezetet, szerkeszti a Felvidéki Népszavát és Borsod-, Zempjén-, Abauj-Torna- és Heves vármegyék kerületi párttitkáraként tevékenykedik egészen addig, míg 1945 júliusában a demokrácia kormányának közeilátásügyi, majd novemberében kereskedelem és szövetkezetügyi minisztere lesz. Jelenleg mint kereskedelem- és kai szemben hivatalos ténykedéséért haragot táplált. Szerelmi féltékenység Az ilyen véres tett után, mint a ma szokásos, faluszerte pletykák indultak meg. Eszerint a gyilkosságot Borcsiknénak valami korábbi udvarlója követhette el szerelmi féltésből. Ez azonban üres szóbeszédnek bizonyult. Borcsikék mintaszerű családi életet éltek és efajta kombináció fel se merülhetett. A gyermek vall A nyomozók természetesen kihallgatták az 5 éves Borcsik Csabát is, főleg arra nézve, hogy ki volt náluk a végzetes éjszakán. A gyermek meg is említette, hogy Csordás János bácsi volt náluk az esti órákban. A rendőrök nyomban elővezették Csordás Jánost, aki nem is tagadta, hogy aznap este fentjárt Borcsi- kéknál, akik egy ismerősüknél tett látogatás után tértek haza. Egy széket vitt el hozzájuk, amit Borcsik megrendelésére készített. A kora esti órában távozott tőlük, Bár Csordást szelíd, türelmes és ilyen tettre képtelen embernek tartják, a nyomozás zavartalan megejtése céljából letartóztatásba helyezték, A két titokzatos aktatáskás ember A nyomozás szempontjából fontos adatot szolgáltatott egy éjjeli őr, aki a Borcsikék lakásához vezető út mentén az almát őrizte. Vallomása szerint úgy fél 11 óra tájban két aktatáskás embert látott kilépni az erdőből, akik Borcsikék háza felé haladtak. Az éjjeli őr vallomását alátámasztotta az állomásfőnök is, aki nemcsak, hogy látta a két aktatáskás embert, de tudomása van arról is, hogy éjjel 2 órakor elutaztak Mádról Szerencs irányában. Most megindult a hajsza a két titokzatos ember után. Egy régi ellenség Újabban gyanú merült fel arra is, hogy a rejtélyes gyilkosságokat Borcsik egy régi ellensége szövetkezetügyi miniszter építi ki az ország külkereskedelmi kapcsolatait, juttat nyersanyagot gyárainknak, üzemeinknek és mezőgazdaságunknak, megalkotta a kisemberek védelmét szolgáló szövetkezeti törvényt. Mint a Szociáldemokrata Párt vezetőségi egyik irányítója pártunk életének. Szent István napját ünnepelte az ország. A honalapító emléke eleven erővel él ma is nemzete szívében. Szent István rendezett államformát adott a nemzetnek, kivezette a káoszból és ezzel biztosította fennmaradását a történelem viharos évszázadai során. Most, amikor páratlan történelmi tragédiából éled fel a nemzet, hitért és buzdításért a nagy király emlékéhez fordul. Sovinizmus mentes reálpolitikája és a haladó eszmék érdekében tanúsított erélyes és kérlelhetetlen egyénisége példaként áll minden idők értelmes és haladószellemű magyarja előtt. Szent István politikája ma is a magyar feltámadás útját. követte el. A gyanúba vett ember — akinek nevét a nyomozás érdekében nem közölhetjük — tipikus bűnözője és politikai kalandora mozgalmas korunknak. A gyanúba vett egyén 1929—30- ban Bodrogkisfaludon csendőr- őrsparancsnok volt. A faluban abban az időben meggyilkoltak egy gyógyszerészt. A gyilkos személyét nem derítették ki, ellenben az őrs egész legénységét parancsnokával együtt felfüggesztették állásából. Az elcsapott parancsnok később a Beszkártnál tűnt fel, mint a nyilasok bizalmi embere. A felszabadulás után menekülnie kellett és szülővárosában, Mádon rejtőzködött. Itt hamis adatok alapján sikerült befurakodnia az egyik pártba, ahol nagy buzgalmat fejtett ki múltjának el- palástoléjsára. Egy Ízben maga köré gyűjtött Helyőcsabán néhány gyanús alakot, levitte őket Mádra, ahol behirdette, hogy népgyűlést fog tartani. A mozgalmas nap fináléja az volt, hogy az agilis pártember politikai garnitúrájával együtt a népgyűlést követő éjszakán 14 betörést követtek el Mádon. A párt ezután kizárta tagjai sorából és büntető feljelentést tett ellene, minek nyomán 6 hónapi fogházra ítélték, A börtönből azonban megszökött és Budapestre került, ahol azonban az államvédelmi osztály lefülelte, mert kiderült, hogy a Toldi Mik- lós-u. 7. sz. alatti nyilasbűnta- nyán garázdálkodott. Atkisérték az Andrássy út 60 alá, ahonnan szintén sikerült megszöknie. Azóta látták Budapesten és felismerték, bár bajuszt növesztett és fekete szemüveget viselt, A mádi családírtással azért került vonatkozásba, mert mádi elítélése során Borcsik volt ellene a terhelő tanú. A nyomozás e térre is kiszé- lesült. Lapzártakor értesültünk, hogy a mádi tömeggyilkosság ügyében az utóbbi napokban több örizetbevétel is történt.
