Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)
1947-08-15 / 33. szám
zempléni; „BARÁTSÁG“ 3 A választási harc harmaáik vasárnapja: Ellene vagyunk minden erőszaknak, az emberi szabadságért küzdünk A földtulajdon különös védelem alatt áll Vasárnap löbb mint háromszáz nagysikerű és hatalmas tömegeket felsorakoztató választási gyűjést tartott a szociáldemokrata párt. Pártunk vezetői közül Szakasits Árpád elvtárs Dorogon, Ries István Sopronban, Kéthly Anna Kaposvárott, Bán Antal Pécsett, Rónai Sándor Szikszón, Marosán György elvtárs pedig Diósgyőrött ismertette a párt eddigi politikáját és a jövőre irányuló célkitűzéseit. Béke, jólét, biztonság e három szóban elfér programunk, mondotta Szakasits Árpád elvtárs Dorogon. Ellene vagyunk minden erőszaknak és törekszünk a közmegegyezés szellemében működő önkormányzatok megteremtésére, mert ez a demokrácia szilárd alappillére. A demokráciához tartozik a nemzeti szabadság és függetlenség nagy kérdése is. Mi nem törekszünk pro- letárdiktarurára, sem másfajta diktatúrára és nem kell védekeznünk a Szovjetunió ellen sem, amely védelmezője a kis nemzetek függetlenségének és szabadságának. Gazdasági demokrácia nélkül nincs igazi demokrácia. Ezt szolgálja a 3 éves terv. • A földtulajdon nemcsak érintetlen, de különös Július 29-én megkezdődött a 20 éven felüii polgárok összeírása az aug. 31-ére kitűzött választásokra. Augusztus 3-ára az összeírások elkészültek és azóta lázasan folyt - a munka, hogy megállapítsák, kinek van választójoga és elkészítsék mind a jogosultak, mind a jogusulatlanok névjegyzékét. Augusztus 11 -éré pontosan elkészült a lista, amely a városháza irattárában (9. sz. szoba) mindenki számára megtekinthető. Az összesített lista adatai alapján Sátoraljaújhelyben a választásra jogosultak száma 7481. A megszigorított választójogi törvény alapján 1151 polgár választójoga ellen merült fel aggály. Ezek kerültek a jogosulatlanok listájára. Mit mond a közp. összeíró bizottság A Szociáldemokrata Párt választási irodájába sok elvtárs jött be és sérelmezte kizárását, hivatkozva arra, hogy a kizárási ok Iégbőlkapott és nem felel meg a valóságnak. A panaszokkal és sérelmekkel kapcsolatban kérdést intéztünk dr Orosz Györgyhöz, a központi összeíró bizottság elnökéhez. Az ilyen gyors és hatalmas munka közben — mondta dr Orosz György — mindég akadnak tévedések, hiányok, elnézések. A központi összeíró bizottság azonban őrködik a választás tisztaságán, korrigálni fogja a tévedéseket és mindenki választójoghoz jut, akit a választójogi törvény kategórikusan ki nem zár. A demokrácia ellenségei azonban ne számítsanak választójogra. Több a szavazó a sárospataki kerületben, mint 1945-ben volt A hivatalos jelentések alapján megállapítható az az érdekes tény, hogy védelem alatt áll. Mindenképen segíteni fogják az újgazdákat, a kis- és törpebirtokosok százezreit, hogy megerősödjenek. Elő akarjuk segíteni a magán- gazdálkodás, valamint az állami és szövetkezeti gazdálkodás harmonikus összeilleszkedését. Őrködünk, hogy a választási szövetség valóban szövetség maradjon és a megállapodásokat mindenki tartsa be .becsületesen. Kéthly Anna és Marosán György Kaposvárott és Diósgyőrött különösen hangsúlyozták, hogy a szociáldemokrata párt becsülettel és tiszteséggel akarja elnyerni a szavazatokat, ezért magatartása józan, okos, reális a választók mindenfajta kategóriájával szemben. Bán Antal és Rónai Sándor elvtársak hangoztatták, hogy olyan parlamentre van szükség, amely képes lesz a 3 éves terv végrehajtására. A szociáldemokrata párt nemzetközi kapcsolatai réven olyan gazdasági és kereskedelmi szerződéseket lehetett megteremteni, amelyek biztosítani fogják a magyar ipar, mező- gazdaság fellendülését és ezzel a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Dr Ries István leszegezte: mindkét munkáspárt a maga külön hivatását csak önállóan tudja betölteni, ezért nevetséges egyesülésről beszélni. a tömegek előtt diszkreditálják a demokráciát. Mint ahogy ezt 1945 után tették. Végül azért is jajon- ganak és üvöltenek, mert már eleve beállították magukat a kárörömre, hogy a demokráciát tulajdon ajándékával fúrják majd meg, hogy ez nem sikerült, valamennyien mártírok és az „igazi demokráciát“ reklamálják. Nem, a demokrácia nem hajlandó többé a baleki szerepre. A demokrácia nem nyújthat többé eszközt önmaga ellen olyanoknak, akik sohase akartak demokráciát és a jövőben se akarnak. A demokrácia nem hajlandó többé vállalni azt, hogy tétlen kezekkel tűri, amikor mások tőrrel támadnak rá, csak azért, mert a fasiszták csakis ilyen arculatúnak hajlandók elismerni a demokráciát. Hitler legélesebb érve az volt a demokráciákkal szemben, hogy demokratikus választások útján került uralomra és ma már egész világ látja, hogy ez volt a weimari alkotmány leggyászosabb tehertétele, De mindezektől eltekintve, nem teheti, mert az 1945-ös kellően nem méltányolt nobílitás éppen elegedő keserű tapasztalatot nyújt erre. Ezért hát a felháborodás tornádója, ezért a nagy jajongás, amelynek hullámai ugyan nem hatolnak fel az égig, de eljutnak a polgári lapok szférájáig. Ezek aztán feldagasztják és a valótlanságok ezerszeres túlozásával átadják a külföldi sajtó ama részének, amely folytonosan és céltudatosan „tiszta választást“ reklamál tőlünk. Mintha bizony azok az országok, amiket ezek a jezsuita diplomáciára beállított lapok képviselnek, nem gyomlálták volna ki közéletükből a fasizmusnak ugyanazt a bujkáló utóvédjeit és a reakció lesípuskásait, akiket mi most, sajnos elég későn tessékelünk ki politikai életünkből. A polgári lapok azonban készséges tudósítói munkálataik közben jól tennék, ha kellő objektivitással tájékoztatnák a külföldet arról is, hogy az egymásra következő u. n. polgári érák alatt mint ütötték el a dolgozók százezreit szavazati joguktól, miként kötötték ezt a legelemibb polgári jogot a dolgozóik számára elérhetetlen vagyoni cenzusokhoz, mikép formálták meg mindenkori szavazati törvényüket olyformán, hogy az kifelé minél tetszetősebb legyen, a valóságban azonban kétségtelenül biztosítsa az úri oligarchia és a polgári nagykapítalizmus feltétlen győzelmét, Végül azt se kellene kifelejteniük tudósításukból, hogy Magyarországon még alig néhány évvel ezelőtt a — egypár egészen nagy város kivételével — csendőrszuronyok árnyékában állított urnák előtt csakis nyílt szavazással „érvényesíthette“ a nép politikai jogait. Az objektivitásnak ez volna a kötelessége, főleg éppen a külfölddel szemben, ám e mondvacsinált bolhászás és hibafelnagyítás nagyon is érthető fogalomzavar következtében azt tartja „demokratikus" kötelességének, hogy néhány bujkáló fasiszta-ügynök ártalmatlanná tételének feltúlozásával igaztalanul és büntetendő mértékben csorbítsa demokráciánk presztízsét és külpolitikai hitelünket. A feldagasztott felháborodási viharban tehát ez a legfelhábo- ritóbb, kérem ... l.m. Zemplén vármegyében vasárnap húsz községben volt nagyszámú hallgatósággal népgyűlés. A nagy érdeklődést kiváltó gyűléseken dr Berényi Sándor alispán, Csapiár Péter központi kiküldött, Bondor József m. titkár, Kovászn^y Rezső, Dankó István, Hernádi Ferenc, Kiss Kálmán és Szűcs István elvtársak ismertették a szociáldemokrata párt programját. Hétezeröfszáz a szavazók száma Sátoraljaújhelyben Sárospatak községben 1945- ben a szavazók száma 5648 volt, míg 1947-ben a számuk 5870. Ezenkívül 270 áll petíció alatt. Tolcsván 1945 ben 1430, jelenleg pedig 1479 szavazó van. A peticionáliak száma 71. Tiszakarádon 1945-ben 2247 szavazó volt, most 2430, A kétes 79. Hercegkúton 1945-ben 502, jelenleg 579 a szavazók száma a megpeticionált 24-en kívül. Bodroghalász 287 régi szavazóval szemben most 365 szavazóval választ. A kifogásoltak száma mindössze 4. Végardó-. 1945 ben 567, 1947Ez felháborító, kérem... A választói jegyzék megtisztítása viharos nyugtalanságot keltett az „érintettek" táborában. A koalíciós pártok vezetőembereit úton-útfélen megállítják felháborodott emberek, akik sértett önérzettel, hangosan méltatlankodva tiltakoznak: — Ez felháborító kérem ! Meg- i vonták tőlem a szavazati jogot, j Tőlem, aki közismerten demokrata voltam egész életemen át. Tőlem, aki. . . stb. Az útjukban feltartóztatott baloldali vezetőemberek kissé döbbenten állnak ezekkel az ismétlődő önérzeti viharokkal szemben. Ők ugyanis nagyon jól tudják — ahogy ezt lapunk más helyén hivatalos adatok alapján is közöljük — hogy a kiselejtezettek száma elenyészően csekély a szavazók nagy tömegéhez képest, tehát semmíkép se indokolt ez a hangos demonstráció. Egy ilyen tisztogató akciónál természetes, hogy ártatlanok, vagy félbűnösök is felkerülnek a kiselejtezettek listájára, bizonyos ben 686- A törlésre kijelöltek -száma 21. Olaszliszka 1120 régi szavazóval szemben most 1578 van. A kétesek száma 86. Végül közölhetjük az egész vármegyére vonatkozó adatokat, amelyek szerint szavazásra jogosultak száma 74.910, a kizártak száma 4895. * Pártunk választási irodája (Rá- kóczi-utca 2) éjjel-nappal dolgozik, hogy a tévedésből, hanyagságból vagy akár rosszindulatból választójogától megfosztott elvtársaink megkapják jogaikat. Küzdöttünk a választójogért, őrködünk a választások tisztasága felett, amelyet tudatlan vagy felelőtlen elemek iti-ott meg akarnak zavarni. azonban az is, hogy ezek ügye igazságos tisztázást nyer a feleb- bezési tanács plőtt. Elvégre a koalíciós pártok egyikének se érdeke, hogy igazán, makulátlan múltú, valóban demokratikus érzületű embert megfosszanak választói jogától, hiszen ezzel csak önmagukat károsítanák. De sajátságosán nem azok a legfelhábo- rodottabbak, akiket valóban sérelem érhetett. Azok folyamodnak éppen a hangos felháborodás legfelsőbb regisztereihez, akiknél a választói jog megvonása valamilyen jól elrejtett és idők folyamán begyepesedett szépséghibáról rántja le a leplet. Most pedig csak azért jajonganak a nyilvánosság bevonásával, hogy ezzel alibit szerezzen maguknak. Azok trombitálnak „sérelmükkel" a legfülsiketítőbben, akik a nékik könnyelműen kiutalt szavazatijog segítségével be akarták csempészni ellenforradalmi ügynökeiket a parlamentbe, hogy elgáncsolják a forradalom továbbhaladását, a hároméves tervet, ellenzékieskedésükkel tétlenségre kárhoztassák a kormányt és így A szociáldemokraták békét, jólétet és biztonságot akarnak. Szavazz rájuk!
