Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-08-08 / 27. szám

Két arckép a dolgozók- és A malmos úr nem őröl papírért A nép- és demokrácia ellen­ségei, úgy látszik, nem férnek a bőrükbe és minden eszközzel oda akarnak hatni, hogy elkeseredést szítsanak a dolgozik között. Princz malmos úr Vámosújfa­lun például a következőképen szolgálja a forint védelmét és gazdasági fellendülésünkön túl a rend, nyugalom és a dolgozók békéjének ügyét. Az őrléskor a dézsmát két­szer veszi el, mondván „papírért" — így nevezi a forintot — nem fogok őrölni. Bár új pénzünknek arany fedezete van, és még több # is, az ország dolgozóinak mun­kaereje, ő erről egyszerűen nem vesz tudomást, A beszolgáltatást ellenőrző ha­tóságok munkáját pedig úgy „könnyíti" meg, hogy vidáman . őröl őrlési engedély nélkül, hogy minél kevesebb jusson a város dolgozóinak, akikért éppen úgy, mint a falu szegényeiért és gaz­dáiért, nem igen fáj a feje. Egyéni és eredeti álláspontját szintén melegen ajánljuk az ille­tékes hatóságok figyelmébe. a jó pénz barátairól Arany az élet Tokajban Bár az egész ország lázas muka közepette dolgozik és ál­doz a forint megszilárdításáért, Tokaj kies városában egyes urak minderről tudomást sem vesz­nek és egyenesen szabotálják az új pénz megerősítésére szolgáló erőfeszítéseket. Az egész város tud W. E. és F. A. borkereskedőd hatalmas nyereséggel lebonyolított borüz­leteiről, de arról, hogy adót fi- zetgének, még az adóhivatal sem tud. Sőt még az adózók» név­jegyzékébe sincsenek felvéve. Elsősorban az adózást ellenőrző hivatalok felelősek természete­seik ezért és jogosan vonhatók felelősségre, hogy nem sokat tö­rődnek a pénz fedezetéhez any- nyíra szükséges állami bevéte­lek fokozásával, Vigyázzunk, a rablón kívül bűnös az a rendőr is, aki futni hagyja a közismert bűnözőt. Gazdasági rendőrségünk fi­gyelmét is felhívjuk, tegyen in­tézkedéseket a forint ezen nem új típusú és igen szemtelen „ba­rátai" ellen. „Emeljük minél magasabbra a nép műveltségét“ Szabadművelődési értekezlet volt Sárospatakon Zemplén, Abaúj, Borsod-Gö ] mör és heves vármegyék sza­badművelődési ügyvezetői 1 he­tes értekezletre gyűltek össze [ Sárospatak falai közé. Az érte­kezletet július 18-án dr Berényi Sándor alispán elvtárs nyitotta meg. ^Népünk eltemetett értékeit kell kiemelnünk a népből és hozzá kell segítenünk a falusi tehetsé­geket ahhoz, hogy ne csak szű- kebb környezete, hanem az egész magyarság számára is értéket je­lentsen.® mondotta többek kö zött bevezető beszédében az Al­ispán elvtárs. A vendéglátó Főiskola nevé­ben dr Nagy Barna köszöntötte az értekezletet,kiemelve Sárospa tak különleges érdemeit! amit kü­lönösen a népfőiskolákkal, mint elsőrendű szabadművelődési in­tézménnyel, az utóbbi évtizedben kifejtett. A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium részéről Novágh Gyula tanügyi főtanácsos, a szabadmű­velődés állami és társadalmi ter­vezetéről és szerepéről tartott szemléletes elődást. A következő napon tartott elő­adást a magyar nép műveltségi helyzetképéről Rácz István nép­főiskolái igazgató. A megindult széles vita során az a kívánalom alakult ki, hogy a szerves mű­veltség megszerzésének útja, el­sősorban a most létesítendő sza- badiskoiákban induljon meg.Ezek­hez csatlakoznak a szaktanfolya­mok is, és azok is adjanak al­kalmat arra,‘*hogy a nép széles rétegei belekapcsolódjanak a kö­zösség szellemi életébe. A szabadiskolákon túl a könyv- olvasás, a műsoros estek, az ün- I nepélyek, a népi játékok stb. is igen hasznos eszközei a szabad­művelődés munkájának. Különö­sen a népi kultúra, a népi játé­kok fontosságáról folyt élénk vita. A női munka és az ifjúság mű­velődésének problémája is napi rendre került. A délutáni megbeszéléseket a legnagyobb“" szakszerűség'gel az időközben megérkezett Gombos Ferenc miniszteri tanácsos, a sza­badművelődési ügyosztály veze­tője irányította. Az esti énekórát dr Szabó Ernő főiskolai zeneta­nár vezette. Ez az értekezlet ismét Sáros­patakra tereli a figyelmet, mert hiszen a Főiskola múltja, vala . mint a népfőiskolái mozgalom­ban kifejtett eddigi tevékenysé­gek arra kötelezik az ősi Kollé­giumot, hogy a most már fel­szabadult légkörben, a szabad­művelődés országos nagy újjá­szervezésének és reformjának munkájából még sokkal jobban kivegye a részét, mint a múltban, amikor sokszor megakadályozták, hogy a nép műveltségének eme­lésén dolgozzék. Bognár György Zepiplén vm. szabadművelődési felügyelője en­nek az értekezletnek megszerve­zésével is bebizonyította, hogy jó kezekben van letéve ennek a fontos munkának megyei irányí­tása, ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ 3 Iparcikkek nagy tömegét szállítják vidékre Az iparügyi minisztériumból származó információk szerint a Központi Áru- és Anyaghivatal hónapok óta igen nagy erőfeszí­téseket tett, hogy az egyre nö­vekvő ipari termelés során elő­állított árutömegeket és a kül­földről kapott adományokat tar­talékolja és a stabilizáció során az ország közönségének rendel­kezésére bocsássa. Valóbaú ha­talmas mennyiségű élelmiszert és ipari árut sikerült összegyűjteni. A MÉSZ Tóth Kálmán-utcai hatalmas hűtőtelepén tárolják az UNRRA szállításokból származó anyagokat is, egyebek között 160 ezer doboz halkonzervet, 4500 mázsa zsírt, 6000 mázsa sózott szalonnát, 7 vágón cukrot, félmillió doboz kondenzált tejet, 550 mázsa zabpelyhet, 400 mázsa ve- ' gyes konzervet, 4000 doboz tejport, 50.000 pár cipőt. Ugyancsak itt helyezték el a Svédországból származó 17000 pár kiváló minőségű bányász­bakancsot és hatalmas tömegű svéd katonaruhát. A Hangya ceglédiuti tárházá­ban ugyancsak óriási értékek vannak felhalmozva, s ezeknek a vidékre való szállítása teljes erő­vel folyik. Egyelőre 10 vágón különböző textiláru, 12 vágón vas- és üvegáru, ezenfelül óriási tö-, rn^gü apróbb áru (cigaretta- papír, cukorka, pótkávé, no­rinbergi áru, stb} kerül for­galomba. ■ • A vasipari áruk piacra juttatá­sát az ország négy legtekinté­lyesebb vasnagykereskedő cége vállalta e feladatot. Ezek a cé­gek a kormány kívánságára a saját raktári készleteikből szál í- tanak vidékre egyelőre 50 vágón árut. A vidéki iparosság és a gazda­társadalom bizonyára nagy öröm­mel fogadja ezt az akciót, amely­nek során végre hivatalos áron hozzájuthat az oly régóta nél­külözött kocsivasaláshoz, patkó vas­hoz, patkószeghez, finomle­mezekhez, különfajta szegek­hez, huzalokhoz, épületfedő-r anyagokhoz, kocsitengelyhez, ásóhoz, kapához, lapáthoz, villához, gereblyéhez, fejszé­hez, lapáttengelyhez, abroncs­vasakhoz, zománcedényhez, cípokellékekhez stb. Illetékes körök véleménye sze­rint az ipari cikkek utánpótlása jobb lesz. Ezek révén egyre na­gyobb tömegben áramúk az or­szágba az ipar szempontjából oly fontos nyersanyag, félkészgyárt­mány és iparcikk. Mindehhez hozzá kell még számítani a fo­lyamatban levő UNRRA szál ít- mányokat, továbbá a 15 millió dolláros amerikai kölcsön kere­tében várt óriási tömegű száliíió- eszközt, ruhaneműt, bőrárut is. Farkas Lajos A mi módszereink * Intézkedjen a rendőrség a forintvédelem vonalán, mert nem akarunk miskolci eseteket A forint ellenségeire halál- büntetés vagy tíz évi börtön vár, Budapesten már előállították az első árdrágítót. De mi van Sá­toraljaújhelyben? A vasárnapi piacon az árhir­detményt hiába kerestük, rend­őrt még mutatóban sem lehetett látni. S e közben a vásárlók kö­zött akadtak olyan elvetemült gazemberek, akik magasabb ára­kat ajánlottak fel az eladóknak, mint a hivatalos ár. Az árdrá­gítókat nem lehetett rendőrkézre adni, mert nem volt ott rendőr. A Bodrogközi Vasút főutcai állomásán az egyik leszálló^ el­adót díszes küldöttség fogadta egy kereskedő és felesége sze­mélyében, akik az ünnep ellenére a redőnyt felhúzták és bevezet­ték a megérkezettet. Tíz perc múlva az eladó üres kosárral tá­vozott és senki sem avatkozott bele ebbe a „tiszta" üzletbe, még az ott posztoló rendőr sem. Akiknek sok volt a pénzük külön piacot létesítettek a berecki úton, s ott vásárolták csupán négy, ötszörös áron a I piacra szánt árukat. Jegyezzen üzletrészt a „Megyei Áruszövefkezeinél“ !

Next

/
Thumbnails
Contents