Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-07-04 / 22. szám

Köszöntjük a Zempléni Kis Újságot Városunkban uj sajtóorgánum jelent meg a Független Kisgazda Párt szerkesztésében, »Zempléni Kis Újság« címen. Üdvözletünket küldjük ennek az új sajtóterméknek, amely min­den bizonnyal szintén hozzájárul majd ahhoz, hogy megerősödjék városunkban és megyénkben a demokrácia raidje, és egyetértés­ben a demokratikus pártok helyi lapjaival,‘szolgálja majd az ország újjáépítését, a haladás gondolatát és ezeken keresztül a szabad, független, demqkratikus Magyar- országot. Megkezdődött az aratás Irta: Takács Ferenc államtitkár A tavaszi munkákat alig, hogy befejeztük, a májusi esők után felburjánzott gazból éppen csak kivették a kukorica földeket, a kora nyári meleg máris meg­érlelte a gabonákat. Amikor eze­ket a sorokat írom, június dere­kán, már szerte az országban a homokos talajokon vágják a rozst s a legtöbb helyen már keresztbe rakták az őszi árpát. Bizonyos, hogy amikorra napvilágot látnak soraim, már a hevesebb talajo­kon elválasztják a tövétől a bú­zákat, s az „Élet“ aratása min­denhol megkezdődik. A mélyreható, szerkezeti át­alakuláson átment mezőgazda­ságunk a nagy kezdeti nehéz­ségeken lassan átesik. Ez a gaz­dasági év nagy erőpróba völt. Kezdődött ez az erőpróba az őszi szántással vetéssel és most befejeződik az aratással-csép- léssel. Az eredmény sajnos nem olyan lesz, mint amilyent pa­rasztságunk hősi erőfeszítése után megérdemelt volna. A téli és ta­vaszi mostoha időjárás nem ked­vezett a kalászosok fejlődésének. Azzal kell beérnünk, ami termétt. De éppen, mert kevés van, minden törekvésünk az legyen, hogy az aratásnál és cséplésnél minimális légyen a veszteség. Gyorsan kell dolgoznunk. Gyor­san és fennakadás nélkül. Bizo­nyosan számos nehézséget kell még leküzdéni. A kölcsönös megértés, jóakarat és igyekezet legyőzi ezeket. az akadályokat Egyétlen nagy cél lebegjen min­denkinek a szeme előtt: A ter­més eredményének gondos be­takarítása ma valóban életet jelent. Termelési bizottságok, minisz­teri biztosok, gazdasági felügye­lők és elöljárók legyenek ótt mindenhol biztató és segítő tö­rekvésükkel.* Hárítsák el a je­lentkező akadályokat. A pártok vezetői vezessék le az esetleg jelentkező akadályokat. A pár­tok vezetői vezessék le az eset­leg jelentkező vitákat és szer­vezeteiken keresztül vigyenek ki minden dolgozni'tudó embert a mezőkre ezekben a hetekben. Mindenki tegye meg a köteles­ségét, mindenki legyen jóindu­latú'és szorgalmas. Járjanak az élen jó példával a szociáldemo­kraták. 2 »ZEMPLÉNI uBARÁTSÁG“ | Az erdélyi kérdés megvizsgálását, kéri az Argentin Magyar Bizottság Az Argentin Magyar Bizott­ság táviratot intézett Bírnes, Bevin és Molotov külügyminisz­terekhez, amelyben ^zt kéri, vizs­gálják meg újból Erdély kérdé­sét. Az argeptiniai és más ame­rikai országokban lévő demo­kratikus egyesületek képviselő bizottsága azt javasolja, hogy Magyarországra nézve kedvező megoldást fogadjanak el, az er­délyi kérdésben. Latin-Ameríká- bánélénk tevékenységet folytat­nak annak érdekében,hogy tegye­nek lépéseket a határozat ellen, mely Erdélyt Romániának jut­tatja. Szociáldemokrata Nőgyűlés volt vasárnap . A helybeli szociáldemokrata párt Nőmozgalma vasárnap tar­totta vezetőségi választmányi gyűlését. A gyűlés szónoka Kovásznay Rezső vármegyei titkár volt, kj beszédében hangsúlyozta, hogy: Önálló, szocialista nőmozgalmat akarunk, mert úgy érezzük, hogy 73 éves pártunknak olyan cél­kitűzései vannak, . amelyek az egpsz magyarság érdekét szol­gálják. Elsősorban a társadalmi segí tés gondolatát hirdessük és ezt a gondolatot meg is valósítjuk. Másodsorban pedig Nőmozgal­munk céija, hogy tagjainknak szocialista nevelést adjunk. A Nőmozgalom irányítását pártunk fogja kézbe venni. Kovásznay elvtárs beszédje után Józsa Lajosné elvtársnő emelkedett szólásra és a Nő­mozgalom tagjait fokozottabb munkára hívta fel. Utána meg­választották a vezetőség tagjait: Hollóy Istvánná, Dankó Istvánné, Józsa Lajosné, Várkonyi Margit, Vastag Erzsébet, Kocsordi * Er­zsébet, Molnár Eta és Béres Erzsébet személyében. Értesülést szereztünk arról is, hogy Nőmozgalmunk a közel­jövőben egy nagyszabású gyer­mek teadélutánt rendez, melyen több szegénysorsu gyermeket fog vendégül látni. Nőmozgalmunk a jövőben minden hétén kedden este 6 órakor a vármegyeháza nagyter­mében gyűlést fog tartani, A gyűlés a Himnusz elének- lésével ért véget. A Magyar—Orosz Művelődési Társaság matinéja Már több ízben beszámoltunk a nemrégen alakult Magyar Orosz Művelődési Társaság sátoraljaúj­helyi csoportjának közhasznú működéséről, amelynek egyik eszköze a Szovjetunió életének, a magyar dolgozókkal való meg­ismertetése, Közönségünk érdek­lődéssel kíséri a Társaság helyi csoportjának tevékenységét. Így a vasárnap délben Zemplén vár­megye közgyűlési termében meg­tartott legutóbbi matinén nagy­számú érdeklődő gyűlt össze.* Csathó Józsefnek a csoport alelnökének a Magyar-O/osz Mű­velődési Társaság célkitűzéseit ismertető megnyitó beszéde után Sátoraljaújhely város polgármes­tere, Dankó István tartott szak­szerű előadást az orosz regény­ről. Részletesen felsorolta a nyu­gateurópai és az orosz irodalom közt kimutatható eltéréseket, ame­lyek lényegileg röviden- eképen határozhatók meg: a nyugat­európai regényírás pompás és gyois hatásokra törekszik, vi­szont az orosz írók rendszerint nem törődnek a hatáskereséssel, inkább tanítani és nevelni akarnak, főleg arra törekszenek, hogy ol­vasóikat meggyőzzék az igazság­ról. Természetes, hogy az érdekes meseszövésre az orosz írók is ügyelnek, hogy ezáltal biztosítsák' az olvasók érdeklődését. A nemzeti élet összes problémái legkönnyebben a regény kere­tébe illeszlhetők be, ezért az orosz írók a XIX. századbah rendszerint regényekbe foglalták ék á mai szovjetorosz írók is regényekbe foglalják mondani valóikat. Amint a klasszikus kor görög népének géniusza a tragé­diában jut legtisztábban kifeje­zésre, úgy az orosz géniusz jel­lemző vonásait a regényben ta­láljuk meg. Oroszországnak mind politikai, mind művelődési története bent foglaltatik regényeiben. A cáriz­mus egész idejében nem volt szabad politikai élet, soha sem volt szabad politikai élet, soha. sem volt szabad sajtó és csupán a szépirodalom tudott összeférni a cenzúra követeléseivel. A mai szovjetírók Tolsztojt tartják mes­terüknek, tőle tanulják az ábrá­zolás módját. Ez -az ábrázolási mód az ú. n. ■»szociálizmus re alizmusi, amely nem ismeri a valóság passzív ábrázolását. A szovjetorosz irodalom az újjáépítés szolgálatában áll. Régi hagyományaihoz híven nevel, tanít és csak másodsorban szórakoztat. A tartalmas és a hallgatóság érdeklődéséi mindvégig lebilin cselő tanulságos előadás a mai szovjetorosz íróknak és neveze­tesebb műveiknek ismertetésivel végződött. Béter Erzsébet főtitkárnak be. jelentéseit követően Károlyi Öcsi­nek tangóharmónikaszáma fejezte be a jói sikerült matinét. Végül meífemlíljük, hogy a Magyar Orosz" Művelődési Tár­saság helyi csoportjának követ­kező matinéja ismét Zemplén vármegye közgyűlési termében vasárnap délben lesz. Néhány darab szép valódi keleti perzsaszőnyeget ► és márkás festőtől képeket keresek megvételre. Cím a kiadóhivatalban ! Súlyos zavargások Csehszlovákiában A pilseni és olmützi zavargá­sok már meghaladják a rendes politikai tüntetések méreteit. Pilsenben a kommunista .tünte­tők elfoglalták a városházát és lelőtték a polgármestert. Olmütz- ben a tüntető tömeg erőszakkal benyomult az éppen elnököt vá­lasztani készülő törvényhatósági bizottság helyiségeibe' és félbe­szakította a választást. A bel­ügyminiszter elhalasztotta az olmützi választásokat. A közellátás szerepe a forint stabilizálásában ■Gazdasági életünket néhány hét választja el csupán a forint bevezetésétől. A dolgozók kivé­tel nélkül úgy várják ezt a pil­lanatot, mint hosszú háború alatt a katonák a bekét. Érthető is, hiszen az.inflácíó minden nehéz­ségét elsősorban az ipari pro­letariátusnak és a tisztviselő osztálynak kellett viselni. Másfél esztendővel, a felszaba­dulás után, amidőn a rendelke­zésre álló élelmiszer kalória lé­nyegesen több, mint közvetlenül a felszabadulás után, a dolgozók számára alig jut valami, Ennek oka pedig az, hogy a közellátási kormányzatunk ezideig képtelen volt arra, hogy megfelelő szer­vező munkával a készleteket egybegyűjtse és igazságosan szét­ossza. Ha a közellátási kormány­zatnak ez sikerült volna — jól­lehet ismerjük, hogy a hadmű­veletek következtében ez a fel- szabadulás első idejében szinte lehetetlen volt — úg$ az árunak nagy része nem kerülhetett volna u. n. fekete csatornákban, hanem jegyrendszer alapján a dolgozók­hoz jutott volna és .akkor elke­rülhettük volna azoknak a szé­dületes béremeléseknek a soro­zatát, amelyek csak növelték taz inflációt, miközben mindig a reál­bérekből faragtak le valamit. Természetesen addig, míg állam- háztartásunk egyensúlyának helyreállítása meg nem történt,, az egyedül lehetséges módon: adók behajtása, vagy kölcsönök felvétele útján, úgy a kormány­zatnak mindenkor a bankjegy préshez kell nyúlni, kiadásainak fedezése céljából, és ez termé­szetesen' nem egyéb inflációnál. Ha azonban ugyanakkor közel-' látásunk jól működött volna, úgy azt "talán nem érezhettük volna meg lényegesen jobban, mint a többi háborút, viselt ország. Hi­szen ne felejtsük el, hogy infla- kórikus jelenségek tapasztalha- . tók ma két gazdag nyugati nagy­hatalomnál: Egyesült- Államok­nál és Nagybritániánál is. Ha tehát ennek a folyamatnak • végét akarjuk vetni, akkor min­den erőnkkel azon kell lennünk, hogy a közellátás helyes §s eré­lyes megszervezettsége révén hibátlanul működjék. r A forint stabilizálása nem nél­külözi az összes Szükséges gaz­dasági lehetőségeket. A probléma azonban nem gazdasági, ha­nem közigazgatási természetű, mert közellátásunk problémája. Éppen ezért a munkáspártok fo­kozott gondossággal figyelik a közellátási kormányzat tevékeny­ségét, mert ez a tárca nem az ő kezükben van, viszont egész jövőnk ennek a tárcának a mű­ködésétől függ.

Next

/
Thumbnails
Contents