Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-04-26 / 11. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: DEÁK-UTCA 14. * MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN * TELEFONSZÁM: 38 I. évfolyam, 11. szám. Sátoraljaújhely, 1946 április 26. ÁVa 500.000 pengő. Néhány gondolat ai iskolákról Minden bizonnyal elsősor­ban á gyomor felé fordul a mai kor emberének'figyelme a termelés helyreállításának ; megoldásán fáradozik a mun­kás keze, hogy jobb életet biztosítson önmagának, de legalább gyermekei számára. A biztos megélhetés és jólét talaján állva tudjuk csak a szellemi kultúra épületének alapjait lerakni, mert az éhes ember nehezen néz magasabb ! horizontok felé. Ezen a téren demokráciánk valóban meg is tette az első tipegő lépé­seket, mind kevesebb lesz a rom, üzemek épülnek újjá és j tevékeny kezek teszik termővé a földeket. Ezekkel az eredmények el- ; ismerésekor szomorúan kell , megállapítani, hogy ezzel j szemben a szellemi újjáépítés még csak meg sem kezdő­dött. Még a romok eltakarí­tását sem hajtották végre ezen a területen komolyan és lényegbevágóan. * . Különösen elszomorító a helyzet az iskolák berkeiben. A kultuszminisztérium mintha álomba merülne egy új »ki­rályfi« megérkezését várva, amely a »régi jó világ« visszatérésekor ébresztené fel ezt az akaratnélküli »csipke- , rózsikát.« Óriási feladatok megoldása várat pedig ma- j gára ezen a téren. Ifjúságunk elvakítva és tá­jékozatlanul ődöng a ma for­gatagában és még a kemény munka akaratképző eszközé­hez, a tanuláshoz sem folya­modhat. Miért ? Nincs könyv, nincs megfelelő, valóban ha­ladó szellemű segédeszköz, amelyen keresztül az igazi demokrácia szellemét magába szívhatná. Egész tankönyveket A Szociáldemokrata Párt soha nem adja tel Magyarország reális és jogszerű követeléseit Ries elvtúrs igazságügyminiszter Ries István igazságügyminisz- ter elvtárs a rákoscsabai Szoci­áldemokrata Párt székházavató ünnepségén nagy beszédben fog­lalkozott a külpolitikai kérdések­kel. A Moszkvai út jelentőségével foglalkozott beszédében, amely­nek eredménye, hogy a Szovjet Unió Magyar- ország minden igazsá­gos követelése mellett síkraszáll a béketárgya­lásokon. Moszkvában nem a legyőző beszélt a legyőzöttel, és a Szov­jetunió miniszterelnöke kijelen­tette, hogy a kisországok is ép pen olyan fontosak, mint a nagy nemzetek. Mi realisták vagyunk, a kül­politikában nincs érzékenység. Egyetlen dolog lehet döntő és ez: Magyaror­szág érdeke. külpolitikai beszéde Rákoscsabán Nem hirdetünk lehetetlenséget, nem állunk ki nagyhangú frází- ! sokkal, de V j igenis szívünkön visel­jük a határainkon túl élő magyar testvéreink sorsát, és nem vagyunk hajlandók elalkudni, vagy eladni azok érde­keit. Van népünknek még egy fájó kérdése is. A magyar kormány szívén viseli a hadifoglyok ügyét. A moszkvai tárgyalások egyik [ eredménye, hogy a szovjet kor- i mány lehetővé tette a levelezést és folyamatosan megindul a ha­difoglyok hazaszállítása. Nekünk addig is két nagy kö­telességünk van: dolgoznunk kell az ország újjáépítéséért és meg kell szilárdítani a demokráciát — fejezte be beszédét Ries Ist­ván igazságügyminiszter. w Az Egyesült Államok és a Szovjetunió Az Északamerikai Egyesült Államok meghívta a Szovjet­uniót gazdasági kapcsolataik ki­mélyítése és gazdasági szerző­dések megkötése céljából. Az Északamerikai Egyesült Államok sokezer ifjú egyetemi kiképzését határozta el olyan céllal, hogy azokat nyelvtudásuk, gazdasági és kereskedelmi ké­pességük alkalmasokká tegye a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésre. Két rövid, de annál többetmondó hír. Ebben a két hírben szemlél- tetőbben nem is lehetne benne az, hogy nem lesz háború, hogy nincs szovjet elleni gyűlölet, amiről oly szívesen beszélnek a demokrácia ellenségei. Sőt benne van a követendő példa is, a hatalmas USA példája, a kis nemzetek számára. Az angol képviselők elindultak Budapestre A Magyarországra utazó brit parlamenti küldöttség kedden délelőtt a munkáspárti John Haire képviselő vezetésével repülőgé­pen elindult a croydoni repülő­térről. Mindhárom nagyobb ^ párt képviselve van a küldöttségben. A küldöttség öt munkáspárti, két konzervatív és egy liberális képviselőből áll. 26 millióval több lakosa lesz a Szovjet­uniónak 1970-ben mint Észak és Nyugateurópának együtvéve Az óriási emberveszteség da­cára — írja a newyorki „Com­mon Sense“ c. folyóirat — a Szovjet lakósága az 1940-es 174 millióról 1970-ben 251 millió főre szaporodik majd. Tehát huszonöt év múlva a Szovjetnek 26 milli­óval több lakosa lesz mint egész Észak- és Nyugat-Európának együttvéve. Dudley Kirk, az ame­rikai Princeton-egyetem népese­dési szakértője kiszámította, hogy 1970-re a Szovjet katona­képes férfílakósága 13 millió fő­vel gyarapodik, ez a gyarapodás több, mint amennyi fegyvervise­lésképes emberrel 1937-ben a náci Németország rendelkezett semmisítenek meg egy-két sor miatt majd mint átdol­gozott kiadásokat megvétetik a tanulókkal, borzalmas költ­ségeket róva egyrészt az egyénekre, másrészt az isko­lák segítőkönyvtáraira. Ma, a papírhiányos világban pár szóért új könyveket adnak ki, természetesen a szerző és a szellem is marad a régi. Vagy ha teljesen új a könyv, átgondolatlan, összecsapott percalkotás, amely hamarosan átdolgozást kíván és így idő, anyagpazarlás volt minden munka, semmi egyéb. Illetve a tanulóifjúságra és szülőkre újabb kiadások költ­ségei vetik előre árnyékaikat. Felső irányítás semmi. A ne­velők magukra hagyatva vég­zik munkájukat. Ez a helyzet az iskolák körül. És mindezeknek a mu­lasztásoknak, hiányoknak és rosszindulatú tunyaságnak a haladó szellemű nevelők és tanulók vallják kárát. A kultuszminisztérium a múltban sem szolgálta az igazi kultúra terjesztésének és haladásának a gondolatát. A jelenben pedig egyenesen el­szabotálja a szellemi, újjáépí­tés munkáját és a demokrácia hirdetését. Ez a véleménye a vidék demokratikusan gondolkodó nevelőinek és tanulóinak, akik szabad szellemet, haladást, alaposságot, munkát és végre gazdasági és szellemi de­mokráciát várnak vezetőik­től. Lobogózzuk fel házainkat májusi-én

Next

/
Thumbnails
Contents