Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-04-06 / 8. szám

A „legnagyobb magyar mérnök“ emlékezete Vásárhelyi Pál halálának 100 éves fordulója alkalmából 2 ZEMPLÉNI ,,BARÁTSÁG“ tartó éljenzése közben a kom­munista párt és a nemzeti pa­rasztpárt koszorúját helyezték el az emlékművön, majd a szózat eléneklése után ugyancsak fe­gyelmezett sorokban a megye­háza elé vonult az ünneplő kö­zönség. ■ Itt Balogh elvtárs a MKP ne­vében tett fogadalmat, hogy a magyar • munkásság, ha kell élete árán is meg fogja védeni azt a szabadságot, amit a Vörös Hadseregtől kapott, hogy soha vissza ne térhessen a fasiszta­feudális világ. Ferenczi Lajos elvtárs a Szoc. dem. Párt nevében hangsúlyozta, hogy azt a népi szabadságot ün­nepeljük, melyért mi szocialisták 75 éve küzdünk. De, hogy ezt elérhessük, össze kellett fogni a hatalmas Szovjetunióval Angliá­nak és az Egyesült Államoknak. Mi magyar szocialista dolgozók igérjük'a Szövetségeseknek, hogy be fogjuk bizonyítani, hogy mél­tók vagyunk a baráti Szovjet­unió szomszédságára s méltók vagyunk a nekünk adott sza­badságra. Hangverseny. Az ünnepségek sorozatát mél­tóan fejezte be a városi szín­házban este rendezett hangver­seny, amely a Himnusz közös eléneklésével kezctödött. A kamara-zenekar általános tetszés kíséretében Csajkovszki művet adott elő. Dr Orosz György a helybeli Nemzeti Bizottság elnöke tartott ünnepi beszédében méltatta az évforduló jelentőségét, rámuta­tott a hosszú háború borzal­maira, végül vázolta a békés fejlődésnek feltételeit, A műsort, amelyet még spk zeneszám és szavalat tarkított, a Szózat közös eléneklése fe­jezte be. ____ A hangverseny után film-be­mutató volt. A színház nézőterét megtöltő közönség emelkedett hangulatban távozott. /£ A. — Felhívjuk a konyhakertet igénylő elvtársainkat, hogy leg­közelebbi taggyűlésünkön f. hó 9-én jelentkezzenek Kerekes elv­társnál. Szoc. dem. párt vezetősége­Száz évvel ezelőtt, 1846 április 8-án ülést tartott a tiszai köz­ponti választmány. Századokra szóló technikai alkotás megvaló­sításáról akartak tárgyalni, a.Tisza- szabályozásról, amelyet Széchenyi izzó haza- és népszeretetével a megvalósítandó feladatok között első helyre tűzött. Ki mást vá­laszthatott volna munkatársul, mint azt a magyar mérnököt, aki oldala mellett az aldunai munká­latokat vezette és fáradhatatlan buzgalmával, szakértelmével nem­csak Széchenyinek, hanem az országos vízépítési főigazgató­ságnak is osztatlan bizalmát ki­vívta s a nemzetközi szakkörök­ben méltó elismerést szerzett Már előzetesen Széchenyi termé­szetesen őt bízta meg az új vál­lalkozás technikai igazgatásával is. Az előmunkálatok 1845-ben kezdődtek és Vásárhelyi még ebben az évben elkészült a sza­bályozás tervével. De nagy művét el sem kezdhette. Az aldunai megkezdett munkálatok megren­dítették egészségét, a Tisza-sza- bályozás terve miatt ellene meg­indított támadások is igen meg­viselték, szíve nem bírta a meg- feszített munka iramát és ezen a százesztendővel ezelőtti kora ta­vaszi napon, a nagy munka kü­szöbén, tragikus hirtelenséggel meghalt. Ä központi választmány előtt akarta nagyszabású terveit kifej­teni s megvédelmezni. Térképpel a kezében emelkedett szólásra, de szívéhez kapott és élettelenül roskadt össze. * Az utókor a legnagyobb ma­gyar mérnök« jelzővel tisztelte meg. Méltó emléket azonban nem állíthattunk neki. Néhány utcanév s az emlékbeszéd kereteit meg nem haladó »életrajz« idézi em­lékét, a Duna térképezőjének, a Kazán-szorosi út építőjének és a Tisza szabályozási-terv alkotójá­nak. Pedig részletes életrajza egyben a magyar munka apo- theozisa is lenne. Most, amikor a technikai fel­adatok régióját kell megoldanunk, amikor az erőkifejtés maximu­mára van szükség, különösen példaadó Vásárhelyi Pál műkö­désének és példájának felidézése. Hozzá írta Széchenyi ezeket az emlékezetes sorokat : »A magyart, a hazafit, nem arra kell inteni, hogy kötelességét teljesítse, ha­nem arra, hogy kötelességénél többet ne tegyen.« * Zemplén vármegye közönsé­gének helyi vonatkozások miatt is illő megemlékezni a nagy ma­gyar alkotóról, mert közhasznú pályafutásának kezdetén, egy év hosszat, a vármegye területén működött. Vásárhelyi Pál tizen- kilencéves korában, 1814-ben vállalt gyakornoki állást Borsod vármegye mérnöke, a kitűnő Losonczy Józstf mellett. Majdnem két évet töltött itt és nagy szor­galommal sajátította el a gyakor­lati mérnöki ismereteket. Ezután a legnagyobb sikerrel, minden tantárgyból kitüntetéssel tette le a mérnöki vizsgát 1816 végén, a pesti egyetem mérnöki intéze­tében. Gyakorlati pályáját 1817- ben Zemplén vármegyében kez­dette meg, ahol úrbéri és erdő­mérésekkel foglalkozott. A rész­letes életrajzának hiányában en­nek a munkának terjedelmét és eredményeit nem ismerjük, érde­mes volna a centenárium alkal­mából a vármegye levéltárában kiásni az elporosodott aktából itt végzett munkájának emlékeit. Innen indult tehát arra a nagy­vonalú közpályára, amelynek al­kotásai örök időkre hirdetik em­lékezetét a magyar munka törté­netében. Az újjáépítési köziffunka- váitságot is adópengőben keli fizetni Az újjáépítési közmunkaváltság fizetésére kötelezettek figyelmét felhívjuk az újjáépítési miniszter 4200/1946. U- Mi számú rende­letére, mely szerint 1946 április 1-től kezdődőleg a közmunka­váltság kiszámításánál irányadó átlagos napszámbér összegét 15.000 adópengővel kell számí­tani. Ez azt jelenti, hogy pl. azok az adózók, akik jövedelmük után egy napszámbért tartoznak fizetni és a váltság összegét április hó 5., illetve 7. napjáig befizetik, 660000 pengő befizetésével te­hetnek eleget fizetési kötelezett­ségüknek, mert a 15.000 adó- pengő szorozva az április 1-én érvényes 44 pengő jelzőszámmal, 660.000 pengőt tesz ki. A közmunkaváltság fizetésére kötelezettek a váltság összegét a tárgyhónap 5. napjáig tartoznak a háztulajdonosnak megfizetni, aki azt a tárgyhónap 7. napjáig köteles a városi adóhivatalhoz befizetni. Azokról a váltságfizetésre kö­telezettekről, akik a hónap 5. nap­jáig fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a háztulaj­donos vagy megbízottja a hónap 10. napjáig névjegyzéket köteles a kozmunkanyilvántartóhoz be­nyújtani, amelynek alapján a fi­zetési kötelezettségüknek eleget nem tett személyeket természet­beni közmunkára kell behívni. Bizonyára sokan nem tudják, hogy múlt hóban 15 élői kezdve a közmunkaváltság összege a két­szeresére fel lett emelve és a fel­emelt összeget, a rendelet meg­jelenésétől számított, 5 nap alatt be kellett fizetni. Miután most már ezt a hátralékot is adópen­gőben kell megfizetni, nemcsak minden hátralékosnak, hanem az újjáépülőben lévő országnak is fontos érdeke, hogy ezen fizetési kötelezettségének minden hátra­lékos minél előbb tegyen eleget. Halva járó Ember Most itt vart ismét közöttünk, visszajött, nem azért, mert lelké­ben élt és igazolni kívánta nagy költőnk mondását: »A nagy vilá­gon e kívül nincsen számodra helyi, hanem inkább, hogy önma­gát igazoltassa és elfoglalja ál­lását. Igen, láttalak az utcán, sőt ta­lálkoztunk is, s nem hittem a sze­memnek. Talán álom! — De kénytelen voltam megbarátkozni a valósággal. Láttalak^ s amikor találkoztunk, szégyenkeznem kel­lett miattad. Ha olvasod e sorokat, vájjon nem jut-e eszedbe ki voltál, mit vétettél a haza és ember ellen, nyugodt-e a lelkiismereted? Ha­bár nem csodálkozom azon sem, ha lelkiismereted elnémult. Min­dig sajnáltalak, de most már nem vagy érdekes számunkra. Meghaltál!... A nimbus, amely körülővezett, már nincs többé, s ha látnád ma­gadat, hogy milyen szánalmas vagy, még az emberek előtt sem mutatkoznál Igen, visszajöttél, itt vagy közöttünk, visszahoztad , gyászos és destruktiv lényedet. Lelked és szellemed sohasem volt, mindig származásodra hivatkozva a nagyképűség életformáiban mu­tatkoztál előttünk, mint egy mo­dern despota. Emlékszel, igen kedves voltál velem — szemben — és hátam mögött pedig gáládul le akartál ütni. Ezt a legjobb barátaiddal is megtetted. Minden szisztémát megjátszottál, te hamiskártyás. Most, hogy nimbuszod végleg lehullott, s csak a szellemtelen és lélektelen tested maradt meg, értsd ' meg, meghaltál, ne zavard az élők nyugalmát, semmi keresni­valód közöttünk. S ha mégis úgy gondolod, hogy bűnhődnöd kell, ne félj, nem bántanak, mert a demokrácia jóhiszemű, pedig hány­szor illetted sátkos€ jelzővel. Halott vagy, nyugodj békesség­ben, te »Halva járó EmberV Hirdetmény Az Igazoló Bizottság tárgya­lást fog tartani az alábbiak iga­zolási ügyében. A tárgyalás ide­jéről az igazoltatásra kerülő névre szóló értesítést kap, A tárgyalás helye a Városháza első emelet 8. számú szoba. Polaczsek Erzsébet pénztárke­zelőnő, Kovács József kereskedő segéd, Pethő lstvánné nőiszabó, Kaselyák Miklós pr. rendőr, Blaha András pr. rendőr, ifj. Egri Fe­renc ob. vonatfékező, Csics End- réné sorsjegyárusító, Csics Tibor egyetemi hallgató, Csics Endre adótiszt, Szalkovszky János er­dőőr, Demény Bertalan tanító, Fűzérkajata, Balta-Ferenc ob. vas­utas, Perecsi Sándor áll- pince alk., Medvig Mihály áll. borpince alk. Poós Irén ápolónő, Sütő Já­nos rendőr, Urbán János rendőr, Ducsai József rendőr, Vezér Ist­ván rend. hiv. altiszt, Máramarosi Margit rend. tisztv„ Kövesdy Li­dia V. alk., Göntzy Tibor tanító, Benke Blum Zoltán ké. ellenőr, Keresztury Károly máv, főellenőr, Lipcsey Miklós motorvezető, Vily- vitáuy. Felhívjuk a lakosságot, hogy aki nevezettek olyan magatartá­sáról tud, ami a magyar nép ér­dekeit sértette vagy sérti, a Bi­zottság elnökének (Ruszinkó Jenő, Kazinczy-u. 26. sz.) jelentse. Név­telen feljelentéseket nem veszünk figyelembe. Igazoló bizottság. VÁROSI SZABADEGYETEM munkarendje április 5—11-ig Április 5. Munkásszeminárium: A munkásság szociális helyzete. Czappán J. Nőszeminárium: A népi mű­vészetekről. Kárpátfalvi József. Francia nyelv: Bors Miklós. Angol nyelv: Várhelyi Frigyes. Április 6. Világnézeti akadémia: Társadalom és termelés. Örkényi Sándor. Az általános földreform. Dr Szabó Jenő. Április 7. Egészségügyi tanfo­lyam férfiak részére: A szívba­jok. Dr Zinner S. Április 8. Nőszeminárium: Az új magyar irodalom. Tóth Tibor. Április 9 Eszperantó nyelv: Dr Farkas Dénes. Orosz nyelv: Szmírnov Gy. Április 10. Szülők iskolája: A serdülő leány elfoglaltsága, szó­rakozása. Dr Szombathy Béláné. Egészségügyi tanfolyam nők részére: Az egészséges ruházko­dás,. Dr Molnár János. Április 11. Népi egyetem: Ma­gyar-román kapcsolatok. Tóih Ferenc.. A germán veszély. Dr Búza Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents