Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-12-25 / 47. szám

ZEMPLÉN! ,,BARÁTSÁG“ 5 Szakszervezeti kirak Felhívás Zemplén vármegye nevelőihez A Magyar Pedagógusok Sza­bad Szakszervezetének Orszá­gos Központja megbízott a szak- szervezet vármegyei titkári teen­dőinek ideiglenes ellátásával. Mint a pedagógus szakszervezet megyei titkára, első teendőnek tartom, hogy a megyénkben mű­ködő nevelők gazdasági és kul­turális helyzetéről minden tekin­tetben kimerítő képet adhassak a Központnak és hogy önma­gunk előtt is nyilvánvalóvá vál­janak mindazok a kérdések, amelyeknek szakszervezeti mun­kánkat megyei viszonylatban irányítania kel!. Ezért január hó első felében értekezletre szeret­ném összehívni az egyes járási csoportokat a járási székhelyekre, hogy ankétok keretében meg­tárgyalják a pedagógus társadal­mat érdeklő összes kérdéseket és kívánságokat. Ezen túlmenően és mintegy ezt előkészítendő, felkérem a megye minden nevelőjét, hogy január 1-ig küldjön nekem egy rövid tájékoztatót saját gazdá­sági és kultúrális körülményei­ről, A tájékoztató válaszoljon a következő kérdésekre: 1. csa­ládi körülmények, megélhetési lehetőségek, (lakás, ellátás), gyer­mekek iskoláztatása, 2, az is­kola állapota, épület, tanköny­vek, tanszerek, tanítási problé­mák, 3. mennyiben tudja kultú­rális szükségleteit kielégíteni ? Tud-e újságot, könyvet venni, olvas-e szakfolyóiratokat ? stb., 4. Milyen lépéseket tart szüksé­gesnek a szakszervezet részéről általában és megyei viszonylat­ban a nevelői társadalom gazda­sági, társadalmi és kultúrális helyzetének megjavítása érde­kében ? Ezzel párhuzamosan legsürgő­sebb feladatomnak tekintem, hogy a megyénk minden neve­lője idejében megkapja illetmé­nyeit és hogy ennek az érdeké­ben mindent elkövessek. Ezért kérem minden kartársamat, aki az elmúlt két hónapban kése­delmesen kapta meg az illetmé­nyét, erről azonnal értesítsen, megjelölve alkalmazásának minő­ségét (pl. állami vagy ref. tanító stb.) s azt, hogy a fizetési jegy­zéket mikor küldték fel az Illet­mény hivatalhoz. Munkámhoz kérem kartársaim támogatását és remélem, hogy közös szervezett munkánk hozzá fog járulni ahhoz, hogy megyénk pedagógus társadalmának az őt megillető helyet kivívhassuk. K Nagy István középiskolai tanár, ideiglenesen megbízott me­gyei titkár, Sárospatak, Vay-u. 1. A Kazinczy.Kör felolvasó ülése A Kazinczy-Kör csütörtökön Zemplén vármegye székházának dísztermében rendezte idény- nyitó felolvasó ülését, amely — sajnos — csekély érdeklődést váltott ki. Pedig a gazdag és értékes műsor megérdemelte volna, hogy a szép és nemes irodalmi eseményeket szerető közönség teljesen megtöltötte volna a felolvasó ülés színhelyét. A felolvasó ülést dr Lukács József kegyesr. gimnáziumi igaz­gató, vármegyei főlevéltáros, a Kazinczy-Kör elnöke lelkes sza­vakkal nyitotta meg. Nagy István sárospataki refor­mátus gimnáziumi tanár Márai Sándorról tartott tartalmas szak­előadást, amelyben feltárta si­kerének okait, műveit és írásai­nak lényegét bőven ismertette. Azonkívül a magyar irodalomról értékes ismertetést nyújtott. Városunk közszeretetnek ör­vendő énekművésze Várady La­jos református egyházi karnagy Bisztray Csöpi zongorakísérete mellett a tőle megszokott töké­letességgel Lehár Ferenc „Mo­soly országáéból énekelt és Hlatky Endre „Az én falum“ dalát mutatta be általános sikert aratva. Tóth Tibor kegyesr. gimn, ta­nárnak „Az irodalom szerepe a mai magyar életben" címen tar­tott igen tanulságos és az érdek­lődést mindvégig lebilincselő elő­adása után Kerényi István Ma­dách Imre „Az ember tragédiája“ művéből szavalt szép részletet. Majd Dienes Adorján a bod­rogközi emlékeiből olvasott fel. A jól sikerült felolvasó ülést dr Lukács József elnök a to­vábbiakra vonatkozó buzdítással zárta be, A zemplénvármegyei földmívesszövetkezetek munkája Lapunk szívesen foglalkozik a főldmívesszövetkezeti élettel. T eszi ezt azért, mert a szövetkezetek működésében biztosítva látja a földhözjuttatoftak és kisbirtoko­sok érdekeinek védelmét. Nemrég foglalkoztunk a FOK (Földmívesszövetkezetek Orszá­gos Központja) nehéz helyzeté­vel és vele ^szemben a fasiszta érák szülemenyének, a Futurának örökösével, az MSZK-val. A FOK célja a szegénysorsú magyar pa­rasztok érdekeinek védelme, az MSZK célja pedig a szegény­Igy dolgoznak A Szerencsi Földmívesszövet- kezet egyetlen fillér nélkül kezdte meg működését, de vezetői nem keseredtek el. Minden tudásukat és erejüket latba vetették, hogy a semmiből is pénzt teremtsenek a szövetkezet életképessé tételé­hez. Három hónapi kitartó munka után elérték azt, hogy a szövet­kezeti tagok akna- és bombasé­rült lakásait teljesen rendbehozták és így az eddig elhanyagolt vi­szonyok között élő családok már jó meleg lakással nézhetnek szembe a tél hidegével. E de­mokratikus szövetkezeti intéz­ménybe vetett hitünk második nagy eredménye, hogy olyan tőkével rendelkezik a szövetkezet, melynek segítségével napokon belül megtölthetik üzletüket: a »Szövetkezeti Boltot*, amelyben minden tag olcsó áron juthat jó áruhoz. sorsú parasztok munkáján ke­resztül egyesek meggazdagodása. A Földmívesszövetkezetek hite­lek és kölcsönök nélkül dolgoz­nak, anyagi támogatást sehonnan nem várhatnak, mégsem vesztet­tek el minden reményt. Dolgoz­nak rendületlen hittel, mert a szövetkezeti vezetők és tagok érzik és tudják, hogy számukra csak egyetlen szövetkezet jelent­heti életszínvonala emelkedését és a nehéz munkáért járó bérek igazságos elosztását és tömeg­erejük súlyának közéletbe vetését. a szerencsiek A Szerencsi Földmívesszöveí- kezet egyik nagy gazdasági pro­blémáján is segíteni kívánt. Ugyanis sok gazda kénytelen volt megválni igavonó állataitól a nagy takarmányhiány miatt, Egy nagy teljesítményű elektro- szecskavágót helyezett üzembe, melyen a gazdák minden szálas­takarmányukat feldolgozva és a répatermelésből nyert mellékter­mékekkel ízesítve tudják állataik erőbentartására felhasználni. Az új gazdák támogatása ér­dekében körzeti állatkereskedőket is szervezet be a Szerencsi Föld mívesszövetkezet és így meg­könnyíti a hiányzó tenyészállatok beszerzését. Fentiekből láthatjuk, hogy tá­mogatás nélkül is mire képes a Földmívesszövetkezet. Ha a föld­mívesszövetkezetek is megkap­nák azt az anyagi támogatást, amit az MSZK élvezett eddig is és éiv,ez ma is, akkor sokszoro­san bizonyítaná tudná, hogy a föld becsületes dolgozóinak ki­zsákmányolás nélkül is lehet boldog és munkája gyümölcsét élvező munkáséletet teremteni. Pálfy László vm. ügyvezető. Ünnepeitek a vasutasok A Magyar Vasutasok Szabad Szakszervezete 1946 december 23-én vasárnap délután rendezte bensőséges hangulattól átfűtött karácsonyi ünnepségét. Virág Pál elnök elvtárs nyitotta meg a műsort, majd ezt követően karácsonyi énekeket énekelt az egybegyüít közönség. A Szociál­demokrata Párt részéről Seress János elvtárs kívánt az egybe- gyült közönségnek kellemes ka­rácsonyi ünnepeket és boldog j újévet; míg a Magyar Kom­munista Párt részéről Csathó József elvtárs köszöntötte az egybegyűlteket. A jólsikerült mű­sort Bernáth Bertalan szakszer­vezeti titkár zárta be. A kará­csonyi ünnepély során a vasutas gyermekek részére író- és tan­szereket adott a vasúti szak- szervezet. A jólsikerült ünnepély a Szózat eléneklésével végződött. Országos cipészipari nagygyűlés volt december 13-án az 1POK- ban. A gyűlés az anyagellátás ja­vításáért és a haszonkulcs kedve­zőbb megállapításáért határozati javaslattal fordult a kormányhoz. Helytállásiak a parasztszocialisták A Szociáldemokrata Párt zemp­lénvármegyei szervezete Bod- rogkeresztur, Tárcái és Bod- rogkisfalud községekben va­sárnap, december 22-én nagy­szabású gyűléseket tartott. Bodrogkeresztur és Tárcái községekben Hernádi Ferenc és Faragó Ferenc elvtársak, mint megyei kiküldöttek AZ AGRÁR­SZOCIALIZMUSRÓL és a SZO­CIÁLDEMOKRATA PÁRT AG­RÁRPROGRAMJÁRÓL beszél­tek. A beszámolók után Tarca- lon a tarcali elvtársak részlete­sen szóltak hozzá az előadottak­hoz és kijelentették, hogy azért szociáldemokraták, mert magu­kévá tették a párt célkitűzéseit és tudják: ezen az úton kell ha­ladnia a parasztságnak, hogy biztosítsa boldogulását. Az egyik hozzászóló elvtárs a földmíve*- szövetkezetek kérdéséről szólva hangsúlyozta, hogy nemcsak a földmívesszövetkezeteket, hanem az ipari szövetkezeteket is mi­nél előbb meg kell alakitani, ha azt akarjuk, hogy az agrárolló összezáródjon és a parasztság olcsó áron jusson a szükséges iparcikkekhez. Hozzászólt az elő­adottakhoz és azokat történelmi adatokkal is alátámasztotta a Kom. Párt tarcali helyettes al- elnöke is, akinek ezúton is kö­szönetét mondunk. Bodrogkeresztúron délután 3 órakor tartotta meg gyűlését a párt és a nagyszámú résztvevők élénken helyeselték a párt agrár- programját, és a hozzászólók élesen kikeltek a feketézés ellen. Bodrogkeresztur szociáldemo­kratái meggyőződésükben meg­erősödve távoztak a gyűlésről. BODROGKISFALUDON Hör- csik János sátoraljaújhelyi járási titkár és Magyar László raikó- házaí körjegyző elvtársak ismer­tették a párt programját. Bod- rogkisfaíud igen nagy örömmel fogadta a megyei kiküldötteket, akik többnegyedórás előadásban foglalkoztak a szociáldemokratá­kat érdekló kérdésekkel. Bőd rogkisfalud. szociáldemokratái ép­pen úgy, mint a bodrogkereszturí és tarcali élvársak hitet tettek a Szociáldemokrata Párt mellett és kijelentették, továbbhaladnak azon a úton, amely a szocial­izmushoz és ezen keresztül a pa­rasztság felemelkedéséhez vezet. FF — A polgármester felfüg­gesztése megszűnt. Dankó István polgármestert fegyelmi eljárása folyamán felfüggesztet­ték. Időközben azonban meg­szűntek azok az okok, amelyek hivatalából való távoltartását szükségessé tették és ezért fe­lettes hatósága felfüggesztését megszüntette és hivatalába visz- szahelyezte, 1—2 Ka jól akar köszörültetni, forduljon bizalommal HAJNER ISTVÁN mukoszorushoz Sátoraljaújhely, Tánceics-tér 11

Next

/
Thumbnails
Contents