Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-11-28 / 43. szám

16 éi?e vármegyénk tisztviselője dr Berényi Sándor alispán elvtársunk November 26 án múlt 16 éve, hogy dr Berényi Sándor alispán elvtársunk a vármegye tisztviselői karába lépett. 1930 november 26 án díjtalan munkaerőnek vet­ték fel a vármegyéhez. 1937 feb­ruárjáig dolgozott így, majd 1942 augusztusáig mint díjnok műkö­dőit. Ez alatt az idő alali töt be­tétien szorgalmával és munkabí­rásával letette a gimnáziumi és kereskedelmi érettségit, maid be­iratkozott az egyetemre és a jog és áltamtudományok doktora tett. 1942-től közigazgatási gyakornok lett, de pályáján nem jutott to­vább, ugyanis szegény, vasutas szülők gyermeke volt, a nép kö­zül került hivatalába és szárma­zása miatt a múlt rendszerben nem tudott előre haladni. A felszabadulás után várme­gyei fogalmazó lelt, később a Nemzeti Bizottság ideiglenes rendőrkapitánnyá nevezte kj 1945 júliusában vármegyei főjegyző, majd októberben alispánná vá­lasztották. Most, hogy 16 év munkájára tekintünk vissza, meg kell állapi tanunk, hogy dr Berényi Sándor alispán elvtársunk nem hiába küzdőit az elnyomatás éveiben, mert osztályrészül jutott neki az a feladat, hogy a most épülő fiatal magyar demokráciát, mint közigazgatási vezető megvédje és küzdjön annak a néprétegnek érdekeiért, melynek soraiból 16 évvel ezelőtt ő is kikerült. 2 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ Elfogták a Meczner Gyula-utcai betörői 1946 szeptember 30-án Begala András illatszerláro's feljelentést tett a rendőrség bü. osztályához, hogy a Meczner Gyula u. 2. sz. raktárába ismeretlen tettes betört és onnan különböző árukat el­lopott. A bü. oszt. detektív csoportjai egy szerencsés véletlen vezeiíe eredményre. Egy alkalommal az üzletből ellopott olaj szagát meg­érezték az illetőn, aki kikérdezése során beismerte a betörés elkö­vetését. Az áruk a házkutatás al­kalmával kevés kivételével meg­kerültek. _ A nyomozás érdekében a bü. oszt. a tettes nevét nem hozza nyilvánosságra. 40 forint jutalom Szeptemberben elvesztettem iga­zolványaimat. Aki vasúti arcké­pes igazolványomat hozzám el­juttatja, 40 Ft jutalomban részesül. Mészáros Lajos piarista tanár j—----------------------------------------------­Divatos, szép női, férfi, leányka és f ú téli kabátok továbbá öltönyök a karácsonyi ünnepekre tekitetfel mélyen leszállított áron kaphatók a volt Szegő-divatházban UPKOVICS JENŐ cégnél Sátora*jaújhely, Molnár I.-u. 6 Egymásután alakúinak meg vármegyénkben a földmű vesszövetkezetek Az új magyar demokrácia leg- | jelentősebb cselekedete a föld­osztás ténye. A földosztás azon­ban magábavéve egy politikai tett s nem áll mögktte kellő gazdasági felkészültség, a múlt emlékévé válhat. Meg kellett tehát (alátnunk azt a termelési formát, amelynek keretén belül a nagybirtokrend szer egészséges kisüzemi terme­lését változtathatjuk át, anélkül, hogy a nagyüzemi termelés elő­nyei! elveszítenénk. Ez a terme­lési forma a kis parasztgazda­ságok szövetkezeti alapon történő termelése. Szükségessé teszi e termelési formát az a tény is, hogy a felosztott nagybirtokok­hoz tartozó gazdasági felszere lések közül sok az olyan,, ame­lyik egyéni használatra nem jut­tatható, fel nem osztható és csak együttes erővel használ­ható fel. A földmivess'zövetkezet mind­azzal foglalkozhat, ami a föld­míves ember életéhez hozzátar­tozik. Az ügyesen vezetett föld- mivesszövetkezet egyesíteni tudja valamely község összes munka­körét, anélkül, hogy bárkinek az I egyéni tulajdonába jogtalanul j belenyúlna. Lehetséges pl. hogy i egy szövetkezet 6—7 iparigazol j vánnyal is rendelkezzék, legyenek | I épületei, magtárai, malma, dará­lója, gépei, szeszgyára stb, Egyik | lényeges szempont, hogy a ma­gyar mezőgazdasági termelés jelen pillanatban nem elég bel­terjes. Ezen csak úgy segíthetünk, ha a magyar mezőgazdasági tér melest belterjessé tesszük s a | hatalmas búzatáblákat virágzó | kertészetekké alakítjuk át. Szövetkezeteink szervezésekor súlyos nehézségekkel találkozunk. Szegény parasztságunk az elmúlt évszázadok alatt oly súiyos meg­próbáltatásokon esett keresztül, hogy a bizalma teljesen megren- j dűlt, azonkívül a szükséges szak­értelemben is hiány mutatkozik. Demokratikus kormányunk nagy központi országos hálózatot léte- í sített, amelynek első feladata az ; ország minden egyes részében 1 a szövetkezetek megalakítása. ! A Központ melynek neve ,,Föld- j mívesszövetkezetek Országos Köz- ; pontja mint Szövetkezet“ ott áll ■. teljes erejével, szakembereivel, ta­nácsadóival, szervező-gárdájával, \ országos hálózatával, hogy segít­ségére legyen minden földhözjut; tatot ínak ahhoz, hogy az újon­nan felosztott kis bírt okok gazda­sági megindulását lehetővé tegye. Így akarjuk orvosolni a hibákat, Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a földmívesszövetkezetek léte, vagy nem léte, a magyar demo- j krácia léte, vagy nem léte kérdé­sét jelenti. Ha e' szövetkezeteket j nem tudjuk mozgásba hozni, az J a földreform sikertelenségét ered- | ! ményezné s az a magyar szegény j ! parasztság új tragédiáját jelen- i i tend. A földmívesszövetkezeti eszme életképes, a gyakorlatban meg­valósult, az országban több mint 1600 szövetkezet már megalakult s igen szép működést fejt ki e szövetkezetek Központja ; a Föld­mívesszövetkezetek Országos Köz pontja A megalakult szövetkeze­tekből már most elég szép szárny- mai vannak azok, amelyek egész­séges működésűeknek mond' hatók s ha jövőbe nézünk, akkor kirajzolódhat szemünk előtt egy szövetkezeti egységekre tagolt új magyar mezőgazdaság virágzó képe. Vármegyénk földmíves dol- .gozói megértették a földműves- szövetkezetek jelentőségét és eb­ben a szettemben dolgoznak. kik kormányoznák däniAban?-A Zempléni Kis Újság leg­utóbbi számában cikket közöl Dániáról és a dán parasztsa'g történetéről. Összehasonlítja a cikkíró a dá niai viszonyokat a magyarországi állapotokkal és a dán példái adja alapul a magyar gazdasági fej­lődésnek. Többek közöli ír a dán föld reformról és azokról a segítsé­gekről, melyet a dán kormányzat népének nyújt. Ennek a rend­szernek legjelenlősebb alkotó­részei a népiskolák és népfőis­kolák. Ezek az iskolák valóban az életre készítenek elő és a fő­súlyt a földművelésre "fektetik. Az itt szerzett tudás az alapja a dániai paraszíjóléhiek. Dániában a gazdasági cselédek^ széles népréiegét nem ismerik, mert minden földművelő munkás, aki gyűjtőit magának pénzt, hogy földei vehessen, segélyt kap az államtól földvételre, továbbá gaz­dasági eszközökre 10.000 dán koronái, amelyet annuitással keli visszafizetnie. Az eiső 5 évben .nem kell tőketörlesztést fizetnie, azonban, ha nem gazdálkodik fö'djén okszerűen, akkor földjét el kell adnia. A dán állam erre a célra évenként 3 millió koronát ad. Ennek eredménye, hogy ma már alig áü dán parasztház föld nélkül. A dán földr-rform foko­zatosan oldotta meg a földbirtok felosztásának kérdését és mindég szem előtt tartotta, hogy meg­felelő tőke jusson úgy az épüle­tek felépítésére, mint a szükséges beruházókra. Ennek következ­ménye az, hogy minden dán új- gazda, iegaiább is kétszobás, für­dőszobás, telefonnal eiiáíoti, la­kóházat tudott magának felépí­teni, és olyan színvonalat bizto­sított, amely jó polgári életszín­vonalnak felel meg. Ezt a példát állítja a cikkíró a magyar paraszlság elé, csak azt fe’ejteíte el cikkének végére oda­írni, hogy Dániában évtizedek óta szociáldemokrata kormány­zat van. Elit tárgyaltak a közigazgatási értekezleten Folyó hó 16 án a közigazgatás és szakhivatalok vezetőinek be­vonásával értekezlet volt a vár- megyeházán, melyen a vármegyét érintő összes fontos kérdéseket megvitatták. Elnöklő Alispán napirend előtt felhívta az értekezlet tagjait arra, hogy nyilatkozzanak az előző köz- igazgatási értekezlet lefolyásáról, mert az értekezlet résztvevőire nézve nem lehel közömbös az, hogy * az értekezletet a november "9 én megjelent Zempléni Nép­újság botrányos lefolyásúnak nevezte. Az értekezlet tagjai közül olyan j kijelentésekre és megállapításokra, melyek az értekezletről az erhlí j tett cikkben tett megállapításokat fedné, senki sem emlékezett, sőt az értekezlet tagjai határozottan megállapították, hogy azon ilyen esetek meg sem tör téritek. A pénzügyigazgató jelentése szerint, bár az adóbehajtások kö­rül még sok helyen vannak visz- szásságok, országos viszonylat­ban is kielégítő módon tesznek eleget az adófizetési kötelezett­ségnek a vármegye lakosai. A vármegyei szociális felügyelő bejelentette, hogy az UNRRA adományoktól függetlenül a vár­megye részére az Amerikai Ma­gyar Segélyakciótól újabb 6000 kg ruha- és cipő szállítmány érkezik. A rendőrkapiiányság vezetője felhívta az értekezlet figyelmét arra, hogy a vármegye közbiz­tonságát csak úgy tudja teljes méríékben bizfosítani a rendőr­ség, ha a vármegye lakossága ré­széről megértő és határozott tá­mogatást kap. A vármegyei gazdasági fel­ügyelő bejelentette, hogy rész­ben a pártok támogatása folytán a vármegyének 6.650 q vetőmag álit rendelkezésre és ha ez nem is voit elegendő, mégis sikerült a nagyobb hiányokat megszüntetni. A vármegyei tanfelügyelő az iskolák fokozottabb támogatását kérte a községi elöljáróságok ré­széről, főleg az épületek rendbe­hozatala és tüzelő szükségleté­nek biztosítására. Állandóan kapható: ^ ßörenyv I kg 1180 Ft Mosószappan I kg 6 25 Ft Mosószóda I kg 5’— Ft Cirokrizs I kg 3 — Ft nagyban és kicsinyben FÜREDI EDE cégnél Sátoraljaújhely Ady-tér 9 szám •1_2

Next

/
Thumbnails
Contents