Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)
1946-10-24 / 38. szám
varmegyei íeveuar I. évfolyam, so. Siam. Sátoraljaújhely, 1946 október 24. Ara 40 fillér Párizs után Párizsban véget értek a béketárgyalások, melyek kétség kívül nekünk magyaroknak nemsok sikert hoztak. Ugyanis a győztes nagyhatalmak nem a mi elképzelésünk szerinti »igazságos« békeművet szerkesztették meg. Párizs újból a trianoni keretek közé terelte a magyarságot, de ez a trianoni keret még sem az, ami volt 1920- ban. Ma szomszédaink között találjuk a hatalmas és békeszető Szovjet-Uniót, a népi köztársasági alapokon nyugvó Jugoszláviát, Gróza Romániáját. Remélhetőleg Csehszlovákia is revideálja álláspontját a kétszázezer magyar ügyében és bármenynyire is nem akar, mégis csak demokratikus nemzetiségi politikát fog folytatni. íme a partnerek, akikkel elindul Magyarország az új és emberibb világ: a szocializmus felé. Mi bízzunk szomszédainkban, de ezt a bizalmat kérjük tőlük is. Most pedig nézzük meg azokat, akik a magyar nép színeiben elindultak. Nem önmagunk tömjénezésére említjük, hogy a Függetlenségi Frontba tömörült pártok közül a munkáspártok voltak azok, akik megteremtették az elindulás jó előfeltételeit. Ok voltak, akik életet leheltek a rombadőlt gyárakba, akik a felrobbantott síneket újraépí tették, akik hidakat feszítettek ki a roncsok helyére, akik megteremtették a jó pénzt, akik a földet a népnek adták. Ezzel egyidőben a másik hatalmas munkát a parasztság végezte, midőn az elpusztított mezőgazdaságot újjászervezte és biztosítja az ország közellátását. E két tényező — a munkásság, parasztság és a haladó értelmiség — akik az elindulástól kezdve folytatják józan, reális és dolgos programjukat és munkájukkal bizonyítják élni akarásukat. De képviselni szeretnék színeiket mások is, az »igazi« demokraták. Ők azok, akik a dolog helyett sokat beszélnek és folyton hangsúlyozzák, hogy itt nincs »tiszta« demokrácia, a jelenlegi demokráciának semmi köze nincs »az európai« és »a nyugati« demokráciához. Ajk- biggyesztve és gőgösen bírálják ifjú demokráciánk mindben eddig elért eredményét. Ők biztosan tudnak arról, hogy meg fog itt indulni egy »tisztulási folyamat«, mely lassan, de biztosan rendet fog teremteni. A renden természetesen a munkáspártok hatalmának csökkentését, a Zemplén vármegye hazánkban az elsők közt ismerte fel a kulturális újjáéledés rendkívüli fontosságát. A vármegyei szabadművelési tanács a demokrácia első évében már számottevő eredményeket ért el. Az eddigi sikereken felbuzdulva Zemplén vármegye szabadművelési tanácsa elhatározta, hogy a második év munkásságát u. n. hegyaljai kulturális héttel vef zeti be. E nemes elhatározást gyors tett követte és Sátoraljaújhely városában vasárnapon megkezdődött ez a kulturális hét, amely magában foglal minden szépet és jót, ami a magyar életrevalóságot ország s világ előtt bizonyítja, Megnyitás. A hegyaljai kulturális hét megnyitását a városi színházban vasárnapon déiben megtartott ünnepély vezette be. A Himnusz közös eiéneklése után dr Berényi Sándor alispán Zemplén vármegye szabadművelődési tanácsa nevében méltatta a művelődés fontosságát és a kulturális hét jelentőségét. Dankó István polgármester lelkesítő felszólalása után dr Gombos Ferenc kultuszminisztériumi tanácsos elismerve Zemföldosztás revízióját és az ájiamosítás • leállítását értik. Ők azok, akik folytonos angolszász-orosz ellentétről beszélnek és ők azok, akik tudják, hogy párizsi küldötteink hogyan árulták el a hazát. Ezeknek a »tiszta« demokratáknak legyen intő példa Párizs. Térjenek észhez végre és ne egy némlétező demokrácia elképzelésével kacsingassanak a múltba és ne a »tisztulási« folyamatot várják, hanem önmagukat tisztítsák meg a salaktól, ami a múltból rajtuk maradt és fogják meg becsülettel a dolgozó paraszt, munkás és haladó értelmiség kezét. plén vármegye Szabadművelési Tanácsa eddigi működésének érdemeit és buzdítva a továbbiakra nézve a hegyaljai kulturális hetet megnyitotta. K. Geiger Margit hatásosan szavalta el ifj. Ambrózy Ágostonnak »Hegyaljai ének« című versét. Szabó Ernő sárospataki zenetanár, Szabó Ernőné és dr Holló Imre művészi interpretálásában Beethoven triója őszinte élvezetet jelentett. A Szózat közös eiéneklése zárta be a megnyitó ünnepséget. Műkiállítás. Zemplén vármegye székházában négy teremben városunk művészei alkotásából gazdag és értékes kiállítás nyílt meg a kulturális hét első napján. A kiállítás magában foglalja a festőművészet remek alkotásait. Többek közt a Petrasovszky- család, Kerényi István, Harasztos Gyula, Nyíri László olajfestményei, pasztehjei, akvareiljei, freskótervei és üvegfesíményei a városunkban eddig elrejtve maradt értékes fényképek : a teljesen betöltik vármegyeháza nagytermét. A fényképek közül szembe tűnnek ügyes beállításuknál, tárgyuknál és kidolgozásuknál fogva Kletz Károly, dr Varga Béla és Fogarassy Gyula képei, Meg kell említeni az özv. dr Bajusz Ernőné által remek magyaros motivumu kézimunkákból, régi ötvösművekből, továbbá ereklyeszámba menő edényekből, egy könyvekből összehozott és egy külön termet megtöltő kiállítást. A műélvezetet jelentő kiállítás vasárnapig minden napon megtekinthető. Népies bemutatók. Vasárnapon este a városi színházban Cigánd, Alsóberecki, Mikóháza és Erdőbénye lányai- legényei népies énekeket és táncokat mutattak be nemzeti viseletben. Irodalmi est. Hétfőn délután 6 órakor a Hegyaljai Hét keretében tartotta meg a Kazinczy-kör első irodalmi estjét. Szép számú közönség hallgatta végig az irodalmi és művészi szempontból igen értékes műsort. Berényi Sándor megnyitó beszédében üdvözölte a budapesti írók két értékes tagját. Bevezetésül egy zempléni író, Farkas Andor mondta el egy kis elbeszélését, majd az Általános Iskola leányénekkara adott elő nagy tetszés mellett két énekszámot Péczeli János karnagy vezénylésével. Utána a fővárosi írók nevében Husi József író mondott rövid bevezetőt. Mi vagyunk a magvetők, mondotta és eljöttünk ide, most tudjuk, hogy ebben a kedves városkában az irodalom magvai jő talajra találnak. Egymásután léptek pódiumra Husi József, Tertsänszky J. Jenő, Berda József, Nagy Lajos, Jan- kovich Ferenc és Dallos Sándor. Különösen nagy tetszést arattak Hiisi József csevegése, Tér tsánszky J. Jenő két elbeszélése, Nagy Lajos és Dailos Sándor novellái. Közben kellemes változatosságként hatott a közönségre dr Farkas Dénes zongoraszáma, aki egy zempléni szerző, Gáli Ferenc V. magyar rapszódiáját adta elő. A jól sikerült irodalmi est befejezéseként dr Gombos Ferenc kultuszminiäzteri tanácsos záróHegyaljai napok Sátoraljaújhelyen Kultúráfiis hét
