Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-10-03 / 35. szám

első évének mérlege vármegyénkben Beszélgetés Tarján Endre főkapitánnyal Demokratikus rendőrségünk liség leküzdése céljából uj lakások építésére, gyárak üzembeheiye- zésére, újjáépítési hosszúlejáratú kölcsönt juttassanak a megyének. Reméljük, hogy ezek a fontos kérdések vármegyénk polgárai­nak megelégedésére, mielőbb ren­deződnek. * ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ Mi az igazság az újonnan kért iparigazolvá­nyokkal kapcsolatban? Néhány budapesti lap a na­pokban új iparigazolványok ké­relmezésének kérdésével foglal­kozott és ennek kapcsán meg­állapította, hogy új iparigazol­ványt kapni nem lehetséges, »vagy legalábbis a lehetetlenség­gel határos.4 Erre vonatkozóan a Kér. Minisztérium a követke­zőket közli: Nem hisszük, hogy áruhiány idején akér a közönségnek, akár a már működő kereskedőnek érdeke lenne a kereskedők lét­számának újabb jelentősmértékű szaporodása. Bizonyos, hogy ez egyrészt veszélyeztetné a már régebben működő kereskedők egzisztenciáját, másrészt az új kérelmezők — fígyeiembevéve a nehéz gazdasági helyzetet — nem ismervén az egyes szakmák halyzetét, kevés tőkéjüket is el­veszítik. Ennek ellenére a Kereskedelem­ügyi Minisztérium, minden kérel­met alapos vizsgálat tárgyává tesz és ha az a törvényes köve­telményeknek megfelel és különö­sen ha méltánylást érdemlő szo­ciális szempont merül fel, nem zárkózik el új iparigazolvdnyok kiadásától. Meghívó A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság október hó 4-én, pén­teken délután 5 órakor ifjúsági és este 8 órakor díszelőadás ke­retében bemutatja Leonid Rachmanov „Viharos alkonyat“ című, Budapesten nagy sikerrel játszott színművét, melyre olva­sóinkat tisztelettel meghívja. Az országban ez lesz az első alkalom, hogy szovjet orosz író, egész estét betöltő, igen érdekes és aktuális színművét vidéki vá­rosban bemutatják. A szerepeket városunk legjobb hivatásos szí­nészei és műkedvelői vállalták. Mi is nagy őrömmel fogadjuk a magyar-szovjet barátság kimé­lyítését szolgáló törekvéseket, hi­szen ha csak egy kettőt említünk is meg az orosz nép nagy mű vészei közül, Tolsztoj, Csaj- kovszki, Dosztojevszki és Csehov halhatatatlan művészetét már mindnyájan ismerjük és szeretjük és éppen ezért szeretette! fogad­juk egy új, eddig nekünk isme­retlen orosz író művét az újhelyi színpadon. Jegyek a Nagytrafikban kap­hatók. A magyar demokratikus állam- rendőrség fennállásának évfordu­lójához érkezett vármegyénkben. Meg kell állapítani, hogy az i elmúlt egy év alatt derekas mun- J kát végzett rendőrségünk. Úgy a személyi, mint vagyoni biz­tonságunk megszilárdult és meg- nővekedett. Kiépült a rendőri szolgálat minden tagozata. Határ­rendészetünk is megszerveződött Az újabban létesített gazdasági rendőrség nagy lendülettel vette fel a küzdelmet a nyugodt meg élhetésünk biztosításának védel­mében. Az évforduló alkalmából fel­kerestük Zemplén vármegye fő- kapitányságának vezetőjét: Tar­ján Endre rendőr-alezredest. Elsőben is arra kértük a fő- kapitányságnak vezetőjét, — aki különben előzékenyen és de­mokratikus szeretettel fogadott minket —, hogy a demokratikus rendőrség megalakulását ismer­tesse. — Közel másfél éve annak, hogy a demokratikus magyar rendőrség megszervezésére meg­bízást kaptam — válaszolt Tar­ján r. alezredes. Pontosan egy évvel ezelőtt kaptam meg kineve­zésemet. A lefolyt első évben gyakori tanfolyamokat létesítettünk, ahol a rendőrség személyzetének el­méleti kiképzését és tudását bő­vítettük. E tanfolyamok jó ered­ményeket értek el. A rendőrség arra rászoruló személyzetének étkezéséről is megfelelő gondoskodás történt. Ezek után a végzett munka jelentőségéről kérdezősködtünk. — A megszervezés útja bi zony nagy volt. Kívülállók nem igen tudták és tudják azt jól megítélni. Jóakarat, de még na­gyobb hozzáértés szükséges ehhez. Bírálgatni és a hibákat fel­hány torgaini igen könnyű, üres jelszavak kíséretében. Végül a magyar demokratikus rendőrség feladatairól kértünk tájékoztatást. — Itt állunk végre felöltözve — ha szegényesen is — mi: Magyarország új demokratikus rendőrei, akik soha sem fogunk pártkülönbséget ismerni ember és ember, magyar és magyar közt. Csak becsületes magyar embert ismerünk el. A demokrácia, a szabadság, a nép rendőrsége vagyunk és maradunk. Nem régi rabszolgatartók, hanem őrszemek, hogy a gyengék elnyomását meg­akadályozzuk, Most, amikor államférfiaink Párisban vállvetve hősiesen küz­denek a megfelelő békéért, mi sem maradunk tétlenek. Mi létezni akarunk! Mi, rend­őrök leszünk a szomorú, kime­rült, de újjáéledő magyar nem­zetnek gerince. A barátságos intervju befeje­zéseként a rendőrfőkapitányság vezetője a következőket mondta lapunk számára: — Az örvendetes évforduló alkalmából ezúton ii arra kérem A Szociáldemokrata Párt agrár­politikai bizottsága eddig több­irányú javaslattal fordult az ille­tékes tényezőkhöz az agrárolló szűkítése érdekében. Rámutatott, mennyire gátolja a stabilizáció* törekvéseket az, ha a földműves drágán vásárol és olcsón kell adnia saját terményeit. Ehhez kapcsolódnak azután az olyan visszásságok, mint a malom- dézsma, a kereskedelmi tóke spe­kulációja, amelyek mind a paraszt­ságot súlytják. De nagyban hát­ráltatja a mezőgazdasági terme­ié* egészséges kialakulását s hi­telélet hiánya is. Biztató reményt keltett, hogy a Gazdasági Főta­nács hat és félmillió forint hitelt szavazott meg az aszálykárosult gazdák vetőmagakciójára és az őszi minőségű vetőmagakcióra. Az aszélykérosult gaz­dák között ezer vagon vatőmag került kiosz­tásra Vételárelőlegért mázsánként 10 forintot és 3 forint utalvár.ydíjat kell fizetni, a vételár többi része pedig kz 1947 év folyamán lesz visszafizetendő terményben. A ve­tőmagakcióban csak azok része­sülhetnek, akiknek rászorultságát tüzetes vizsgálat után megálla­pították. F-íazölítoita továbbá a Gazdasági. Főtanács az Anyag és A hivatalt,hogy a vidéki kézmffiparosok árai- a le«,-sürgősebben szabályozzák. A dolgozó parasztságnak nagy sérelme volt az is, hogy a be- szolgá'tatott gabonát LV. >ő bi­zományosok levontak a 40 forin­tos búzaárból különféle címeken, Most már gondoskodás történt arra nézve, hogy ne történhessék levonás. Ha vasúti kocsiba ral va szállítja a termelő a gabonát, ak­kor az állomási áron kívül még a vasútra történt szállításnak a tájékoztatóban megállapított ősz­szegét is a termelő javára kell kifizetni. Meg kell téríteni to­vábbra is a tengelyfuvardíjat az utalványos vevők számára, ha azok saját költségükön a gyüjtő­a nagy közönséget: szeresse a mi rendőrségünket, mert mi a magyar népnek — nem vakon működő, hanem — gondolkozó rendőrsége leszünk. Olyan, aki igaz tanácsadója, szigorú, de elnéző barátja lesz minden ma­gyarnak, annak: aki demokrati­kusan akar és tud gondolkozni és élni. Megnyugtató érzésekkel és bi­zakodó reményekkel eltelve vál­lunk el a barátságos intervju után Tarján Endre rendőralezre­destől a főkapitányság vezetőjé­től, a mi köszöntésünkkel: — Barátság! kereskedő raktárából szállítják: el a gabonát. A negyven forintos búzaárból eddig a termelő terhére levont tengelyfuvar tehát nem terheli többé a termelőt. így egységesen 39 20 forintot kell kifizetni szep­tember 1-től kezdődően. Ehhez jön még a szeptember félhavi ár­többlet, amellyel a kifizetendő ősz szeg 39.40 forintra javul. Ha vas­úti kocsiba rakva adják a búzát, akkor a vasúttól való távolság azerlnt 41-től 42‘20 forintos árat érhetnek el. Ehhez még minő­ségi felárat számítanak, amely or­szágos átlagban mázsánként kö­rű.beiül 1 forint 40 fillér. Könnyítést jelent az a rendel­kezés is, hogy azokban a községekben, ahol rossz volt a termés, az elöljáróságok déz»- mamentsftséget adhat­nak a rászorultaknak Elsősorban azoknak a gazdáknak, akiknek vetőmagszükségletükön felül nem maradt 150 kg búza­fejadagjuk. Ezek megvásárolhat­ják a fejadaghoz hiányzó gabo­nát, s ez esetben a már beadott dézsmál is visszatérítik. Ahol jó volt a termés, a beszedett dézs­mál a községben ellátatlanok ke­nyerének biztosítására a helyszí­nen hagyják. Nincs még kellő intézkedés egyes kereskedők spekulációs túl­kapásainak ellensúlyozására. Gya­kori eset, hogy olyan vidékeken, ahol a nagy szárazság következ­tében kevés volt a takarmány, vagy kevés pénz volt forgalom­ban, a gazdák kénytelenek voltak a pénzszűke miatt állataikat el­adni. Ezeket a helyeket az állat­kereskedők ellepték és jóval áron alul vásárolták össze az állatokat, majd a magasabb hatósági áron adták tovább. így egy-egy állaton 100—200 forintot is kerestek. Ideje lenne az ilyen spekulációt hatásos hatósági beavatkozással megakadályozni Hirdessen a ZEMPLÉNI „Barátságiban A Szociáldemokrata Párt agrárpolitikai bizottsága a dolgozó parasztság védelmében

Next

/
Thumbnails
Contents