Zempléni Barátság, 1946. február-december (1. évfolyam, 1-47. szám)

1946-02-15 / 1. szám

» Sátoraljaújhely, 1946 február 15- Ára 2000 pengő­TSÁcr SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: HORTHY MIKLÓS-TÉR 16. * MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN * TELEFONSZÁM: 38 Közös munka —közös eredmény . -• ' % Magyarország a fölszabadu­lás után kifosztottam ájultan • várt a megmentőkre. Kormány- biztosaink, akik elhurcolt java­ink után kutatnak, megállapí­tották, hogy a? elmúlt rendszer tartós háborúra számított,meg­tömte raktárainkat, amelyekből hónapokig megélt volna az or­szág,ha a visszavonuláskor ma­gukkal nem cipelték volna a nácik. Magyarország dolgozó népe életösztönének és munka- képességének ragyogó bizonyí­tékát szolgáltatta akkor, ami­kor nem a veszteségek felett siránkozott, hanem Hozzálátott az anyagi- és erkölcsi károk helyrehozatalához. Elsősorban az anarchia és polgárháború veszedelmét kel­lett elkerülnünk. Magyarország feudál-kapitalista urai — min­den más európai országgal el­lentétben — még a kis közüle- tek autonómiáját is elzárták a dolgozó nép elől. Munkások és parasztok nem tanulhatták meg egy kis közület mindennapi munkájából a közigazgatás gyakorlatát. Amikor a két for­radalom az első világháború után megrázta a rendszer kor­hadt oszlopait, a szociáldemo­krata párt.— „az utca pártja“— első hivatalos politikai lépését a parlament termében tette meg. De a parlamenti munka nem pótolhatta a kisközületek mindennapi kérdéseinek tár­gyalásánál szerzett gyakorlatot. A reakció lesítenáilott a fel­szabadulás pillanataiban, meg­húzódott a háttérben, bízott a közigazgatás gyakorlatától tá­voltartott nép tehetetlenségé­ben. Arra számított, hogy nem tudjuk majd megindítani az élelemellátást, a rendfenntar- tást és így csalódást okozunk a jóllakás és a biztonság után vagyakozó 'tömegek lelkében, akik ennek következtében visz- szafordulnak majd a régi urak felé, akiknek ügyességét, ta-* pasztalatait— ime — nem nél­külözhetjük. Irta: KÉTHLY ANNA A magyar dolgozó nép nem Sehet eléggé hálás azoknak az intézményeknek, amelyek a fel­szabadító Vörös Hadsereg nyo­mában megalakultak. Közigaz­gatási gyakorlat nélküli egy­szerű emberek teremtették meg a Nemzeti Bizottságokat, a rendfenntartás szerveit. Ezek az egyszerű emberek, szinte a bibliai halászok ösztönös biz­tonságával érezték meg a te­endőket, és ugyanezzel a biz­tonsággal készítették elő a ta­lajt a maradandó, alkotmányos intézmények megalkotására. Sok hibát köveitek ei.soiv min­dent jobban is csinálhattak * volna, de ha összehasonlítjuk munkájuk eredményét a régi rendszer képzett szakértőinek eredményeivel, mindig az új Magyarország építőinek ja­vára dől el az összehasonlítás. A különbség az, hogy a régi rendszer urainak kritikájáért az elégedetlenek a gyorsított, vagy az ötös tanácsok elé ke­rültek, márpedig a magyar igaz­ságszolgáltatás felfogása sze­rint „való tényekkel is. lehet izgatást elkövetni.“ Az izgatás, S támadás a fennálló társa­dalmi rend ellen, hónapokban, sőt években számítódó bün­tetéssel járt. A felszabadult, új Magyarország sokkal nagy- lelkübb kritikusaival szemben. Ennek következményei máris mutatkoznak mert a reakció ezekben a napokban már nem­csak a demokratikus kormány­zat cselekedeteit bírálja, hanem ideológiai támadásba is len­dül. A demokrácia gyengesé­gét véli a reakció a nagylelkű­ség mögött. A népharag ki­törését a népbíróságok igaz­ságos büntető tevékenysége 'vezette le, az igazolóbizottsá­gok nem alkalmazták a sze- met-szemért, fogat-fogért elvet, ezért bátorságra kaptak a múlt bűnösei és hangjuk egyre erő­sebbé válik. A demokrácia, építő tevé­kenysége közepette, tehát vé­dekezik is. Bizonyos vonatko­zásban védekező hatása van a köztársaság intézményének is. Magyarország államformá­jának törvénybeiktatása nem- csupán egy régi vágyat vál­toztat valósággá, nemcsak örö­münk és lelkesedésünk kifeje­zője, igazságszolgáltatásZMzsrz, Kossuth, Petőfi, Károlyi Mi­hály küzdelmeinek, hanem vé­dekezés is a múlt visszatérése ellen. Magyarország köztár­saság; ez azt is jelenti, hogy a magyar paraszt nemcsak a deres ünnepi vendége a köz- laisaság törvenyüeiivicUdSa nap­ján, amelyre azért húzzák le, hogy élete végéig emlékezzék a földesúr beiktatására. A ma­gyar dolgozó embert ezen a napon nemcsak vendégként hívták meg az ünnepi asztal végére, hogy meghallgassa a felköszöntőket s az ünnepi fény' kilobbanása után vissza­térjen hétköznapjai sötétségébe. Nem restaurálunk — mondot­tuk a köztársaságról szóló tör­vény tárgyalásánál — sem di­nasztiát, sem címeket, rango­kat, sem szalonokat. A köz- társasági államforma önmao gaban is tiltakozást jelent a földreform megsemisítése ellen, önmagában kötelezettséget tar­talmaz a dolgozó ember éle­tének jobbá- és békésebbé ala­kítására, a köznevelés demo­kratizálására, a félelemtől- és rettegéstől mentes élet bizto- * sítására. A köztársasági állam­forma tehát önmagában véve is figyelmeztetés a múlt min­den itt rekedt kisértete felé: kapják nyakukba lepedőjüket és térjenek vissza abba a sírba, amelyet önmaguk ástak önma­guknak akkor, amikor Magyar- országot kiszolgáltatták tör­ténelmünk legkegyetlenebb el­lenségének és legtragikusabb napjainak. A köztársaság a dolgozó nép együttműködési akaratá­nak, a közös munkának, közös erőfeszítésnek kifejezője. Ma­gyarország áldott Kánaán, földje mindent bőségesen meg­terem, amire szükségünk van.* Hűtlen sáfárjai elprédálták eze­ket az értékeket, ezért most átmenetileg szükséget szenve­dünk. De a dolgozó magyar nép vére-verejtéke újra termővé teszi a földeket, termelékennyé a-gyárakat. Közös munka kö­zös eredménye a közösség együttélési formájában, a köz­társaságban egy új ezredév ragyogó világát vetíti elénk. Járási értekezlet Szerencsen t A Szociáldemokrala Párt zem- plénvármegyei titkársága 1945 í február 3 án Szerencsen járási | értekezletet tartott, amelyen a já- j rás területén lévő összes párt- 1 szervezetek elnökei és titkárai megjelentek. . A megyei titkár nyitotta meg az értekezletet. Szocialista szere­tettel köszöntötte a megjelenteket, mjnt annak a járásnak képviselőit, amely a választások alkalmával is •bebizonyította, hogy a Szociál­demokrata Párt célkitűzéseit a falu dolgozói is magukévá tették. Ennek a járásnak földműves, népe tudja, *hogy a Szociálde­mokrata Párt programmjánalí meg­valósulása jelenti minden dolgozó réteg számára — tehát a paraszt­ság számára is — a szabadságot, valódi egyenlőséget és jobb jövőt. A Központ-üzenetét tolmácsolom — mondotta. Pártunk haladó, de mérsékelt programja, mely egyrészt a falu kisbirtokos és földmunkás réte­gére, másrészt a város dolgozó értelmiségére és ipari munkássá­gára támaszkodik, követeli az gsztó igazságot a gazdasági javak elosztásakor, de ugyanakkor teret biztosít a kisgazdák, kisvállalko­zók szabad munkájának. A magyar külpolitikát mi va­gyunk hivatva irányítani, meri mint az ország külföldön is elisrnert, őszintén demokratikus pártja, egyaránt bírja nagy szomszédunk, a Szovjetunió, valamint a szocia­lista Anglia és az Egyesült Álla­mok bizalmát. Célunk olyan lég­kör megteremtése, melyben a nagyhatalmak érdekei békés meg­egyezésre jutnak. [(Folytatása a 4-ik oldalon.) ♦

Next

/
Thumbnails
Contents