Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1937-10-17 / 42. szám
1937. október 17 ZEMPLÉN 3. oldal A sárospataki főiskola gyásza Csontos József a sárospataki ref. főiskola ny. főgimnázium igazgatója és volt közigazgatója csütörtökön délután Sárospatakon 71 éves korában tüdőgyulladás következtében csendesen elhunyt. Csontos József igazgató gyermekkorától kezdve összeforrott a főiskola történetével. A kitűnő szónok, kiváló tanár általános elismerést és nagyrabecsülést vívott ki magának tudományos munkásságával, egyéniségének példát sugárzó puritánságával, közvetlenségével és lelkes önzetlenségével. 35 évig volt tanára a sárospataki gimnáziumnak, de ezenkívül a jogakadémiának és a teológiai fakultásnak is kiváló neves előadója. Világos, egyszerű okfejtésével magával ragadta hallgatóit. De nemcsak mint pedagógus volt kimagasló alakja a főiskola életének. Minden hazafias és vallásos megmozdulás élén szerepelt. Ünnepi szónoklatai klasszikus tisztaságukkal a kiválóak közé emelték őt. A sárospataki főiskola legnemesebb tradícióit és eszméit sugározta szét magából nemzedékekre. Tehetségéhez és a főiskola hagyományaiból fakadt nemes tulajdonságaihoz méltó szerepet vitt a főiskola és a ref. egyház életében. 1900. évtől kezdve a sárospataki egyház presbitere 1908—1914-ig majd 1919—1927-ig főgimn. igazgató, 1925 és 1926-ban főiskolai közigazgató volt. Tagja volt a főiskola igazgató tanácsának, a vármegye törvényhatósági bizottságának, Sárospatak képviselőtestületének. Volt iparhatósági biztos. Sok nemzeti és tudományos alakulat vezető tagja, a NÉP sárospataki csoportjának diszelnöke. Harmónikus egyénisége és kiváló tulajdonságai révén egészen kivételes tisztelet és közszeretet vette körül a magyar szellemi élet, a ref. egyház és a főiskola értékeinek hűséges sáfárját és gaz- dagitóját. Ma délutáni temetésén óriási részvét nyilvánul meg és a bőd- rogparti Athén őszinte, mély gyászba borulva kiséri utolsó útjára a felejthetetlen, örök példát árasztó aranyszívű és ragyogó szellemű embert, akitől a tanári kar nevében Novák Sándor igazgató és a főiskola elöljárósága nevében Janka Károly m. kir. kormányfőtanácsos, főiskolai lelkészi gondnok vesz búcsút. A temetési szertartást dr. Szabó Zoltán theológiai tanár és Darányi Lajos lelkészek végzik. Sátoraljaújhely 1922*1937 Az összehasonlításokból tanú-, lünk a legtöbbet. Ha összehasonlítjuk 1922. év őszén megjelent újhelyi lapok híreit a jelenlegi híreinkkel, sok érdekes következtetést vonhatunk le, — mégpedig bármilyen hihetetlenül is hangzik, a mai idők javára. Az 1922. évi őszi újhelyi lapokban olvashatjuk, hogy száz százalékkal drágább lett a vonat, gazdasági pánik van, julius vége óta óriási iramban emelkedett mindennek az ára, megrendszabá- lyozzák a terményárakat, háborús bonyodalmak fenyegetnek, drágul a tűzifa. Meglopták a rendőrséget. A bizalmas aktákat Virbiczky volt detektív lopta el. Részletes tudósítás számol be a nagy kémkedési ügyről. Kirakatrendezésről írnak a lapok, ami annyit jelent, hogy a fél órával ezelőtti árjelzéseket magasabbakra cserélik ki. A kassai Szlávia 3:2-re győzött a Sac ellen, melynek felállítása a következő volt: Fischer— Tiszay, Dankó—Kálmán, Báthory, Grünwald—Egry II. és I., Tar- pay—Bendik—Stofián. Akkoriban jobb csapat. volt az Egyetértés, mely megverte a Szláviét. A rossz gazdasági helyzettel szemben meglepő volt, hogy milyen rengeteg hirdetés tarkította az újhelyi lapokat. Nyugalomba vonult Schiller Kálmán járásbirósági elnök. A Sac öreg csapata Ricsén vendégszerepeit és az első gólt vitéz dr, Teleky Sándor rúgta. A pataki „angolok“ közt A Klebelsberg-emlékünnep alkalmából látogatást tettünk a pataki „angolok“ közt, a sárospataki angolinternátusban. — Mingyárt vége a szilencium- nak — mondja Hegyi József tanár — addig foglaljunk helyet az én szobámban. A tanár ur asztalán elsősorban a tanári noteszra leszünk figyelmesek. — Nincs abban egyetlen osztályzat — hangzik a meglepő válasz — nálam minden gyerek minden órán legalább egy-kétszót felel, nálam nem lehet aludni az órán. — Minden gyerekkel teljesen tisztában vagyok. Nincs értelme annak, hogy egyes felelet alapján osztályozzam a gyerekeket. Vége a szilenciumnak. Nagy szaladgálás, vidám lurkók hangos kacagásával telik meg a folyosó. Egymást kergetik a fiuk. Ez a „Szöglet*, a másik az „Izidor“, mindegyiknek adnak nevet, roppant találóan. Az Izidor név különben a Kner Izidor unokájának jár ki, hiába hívják Istvánnak, a pataki diák már ismeri a hires nyomdászt. Az egyik teremben vivnak, a másikban ping-pong, billiárd. Egy kis szobában dohányoznak a hetedikes, nyolcadikos diákok. Minden szabadságuk megvan, de tanulnak is. Feltűnő az a roppant közvetlenség, amit tanár és tanítványok közt látunk. Benyitunk egy szobába, ahol mint minden szobában itt is látunk Írógépet, a gyerekek éppen a Ferencváros összeállítását gépelik. A tanulás mellett jól élnek a pataki angolok. Fiatal izr. árvalány 1—Z gyermek mellé állást keres Cim: a kiadóhivalalban. Utánzatok vannak forgalomban, amelyeket sokszor megkísérelnek Aspirin néven eladni. Óvakodjunk ezektől! Egészsége érdekében ragaszkodjék a valódi Aspirin-tablettákhoz. ASPIRIN TABLETTA a »föaj&i « -keresztiéi valódi. Sárospatakon hirek terjedtek el arról, hogy a postakincstár uj épületet emel és az erre vonatkozó versenytárgyalási hirdetményt is kiadta. Kérdést intéztünk ez ügyben a debreceni postaigazgatósághoz, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a postaépület jelenlegi helye nagyonis megfelel, szó sem lehet újabb építkezésről, annális inkább, mert elsősorban olyan helyeken építenek, ahol kincstári posta és nem postamesterség van mint Sárospatakon. Élef-halálharc a holdushunyhóban 18 fejszecsapással megölte koldustársát egy tébolydában kezelt bodrogközi koldus Az élet és a vagyon relativ értékét döbbenti elénk az a rémdráma, mely a Bodrogköz szélén játszódott le két nyomorul ember közölt. Az „Éjjeli menedékhely“ legsötétebb fejezeteivel vetekszik ez a gyilkosság, mely Zemplén- agárdon történt, ahol 18 fejszecsapással megöltek egy koldust. A gyilkos a megölt Tóth Ferenc koldustársa. A gyilkosság egy faluvégi kunyhóban történt. Itt élt együtt két koldus: Bodnár Lajos és Tóth Ferenc. Mindketten egy kis kunyhóban laktak. A kunyhó szélessége három méter, magassága egy- ésfél méter. Alig fértek benne, igy aztán egyik a . másikat kergette, hogy hagyja el a sárkunyhót és készítsen magának másikat. E héten ismét összevesztek. Bodnár Lajos elővette a fejszét és 18 csapással összekaszabolta a szerencsétlen öreg társát. Tóth meghalt, Bodnár reggelig őrizte a holttestet, reggel aztán önként jelentkezett az őrsön. A csendőröket is megdöbbentette a véres látvány, az összevissza kaszabolt holttest. Bodnár Lajost letartóztatták és beszállították a sátoraljaújhelyi ügyészségre. Bodnár tegnap dr. Tóth László vizsgálóbiróhelyettes elé került. — Megbánta tettét ? — kérdezte dr. Tóth László. — Nem — hangzott a cinikus válasz — most is megölném a »dögöt“. A bestiális gyilkos állandóan dögnek nevezte áldozatát. Azt állítja, hogy koldustársára előbb nagy csapást mért, majd két kisebbet. A harmadik csapás után még megszólalt Tóth — a gyilkos beállítása szerint — és azt mondta: — Én is igy tettem volna veled, én is ezt akartam 1 — Erre megdühödtem — vallja Bodnár Lajos — és addig vágtam a fejszével, amig csak éreztem, hogy egy csepp élet is van még benne. Tizennyolc fejszecsapást talált az orvosi vizsgálat a gyilkos áldozatának holttestén. A vizsgálóbíró Bodnár Lajost szándékos emberölés büntette ci mén letartóztatásba helyezte. A gyilkosra vonatkozóan hivatalos helyen megállapították, hogy tébolydában volt mintegy 15 évvel ezelőtt és igy az sincs kizárva, hogy a bestiális kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság egy őrült müve. Va'ssíunV Nem lehet, túl világos van itt. Anyu uj TUNGSRAM duplaspirallámpát csavart be tegnap . . .
