Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1937-09-26 / 39. szám
1937. szeptember 26 ZEMPLÉN 3. oldal Tüzoltóverseny a Bodrogközön Lelkes munka, pompás eredmények — Nagy érdeklődés az október 3-iki vármegyei tiizoltónap iránt „Sehova tanúi" a vádlottak padján Huszonhat bodrogközi földműves hitfelekezet elleni izgatással vádolva októberben kerül a törvényszék elé A Bodrogköz vasárnap Ricsén rendezte nagysikerű járási tűzoltó- versenyét, melyen a közigazgatást Radácsy György főszolgabíró és dr. Váró Indár tb.szolgabiró, járási tüzrendészeti felügyelő, a járási verseny agilis rendezője képviselte. A vármegye minden részéből érkeztek a versenyre, melyen igazán szép eredményt mutattak a csapatok. A versenyen résztvett dr. Roncsik Jenő debreceni főparancsnok, vitéz Zombory A. József vármegyei tüzrendészeti felügyelő és Vilkovszky Kálmán sátoraljaújhelyi járási felügyelő is. A szépen sikerült járási verseny eredménye: 1 Riese, 2. Cigánd, 3. Láca. A csapatok értékes dijakat kaptak. Az eredmény kihirdetése előtt Radácsy György főszolgabíró intézett a csapatokhoz buzdító beszédet. Vitéz Zombory A. József vármegyei tüzrendészeti felügyelő hirdette ki az eredményt és Radácsy Györgyné kiosztotta a szebbnél-szebb versenydijakat, oltószövetség adományaként, de igen nagy részben a Bodrogköz áldozatkész közönségének adományából kerültek össze. A versenydijak kiosztása után vitéz Zombory A. József vármegyei tüzrendészeti felügyelő tolmácsolta a vármegyei tüzoltószö- vetség üdvözletét és további jó- munkára buzdította a járás tűzoltóit. A verseny dr. Váró Indár tüzrendészeti felügyelő által vezetett diszmenettel ért véget. A versenyt reggelig tartó bál követte az uj levente otthonban. A járási versenyek befejezése után most már teljes a vármegyei versenyen résztvevők száma. Az október 3-i Ujhelyben tartandó vármegyei versenyen indul: Ujhely, Patak, Tiszakarád, Tolcsva, Felső- berecki, Mikóháza, Hosszuláz, Mád, Tállya, Szerencs, Riese, Cigánd és Láca tüzoltócsapata. A Bodrogköz régebben a különböző fantasztikus szekták valóságos melegágya volt és a főforgalmi útvonaltól messzeeső, a trianoni határ kinai falától körülvett, elmaradt és elhagyatott vidéken könnyű dolguk volt a nagyrészt odaátról átszivárgott, jámbor külsőben jelentkező, de voltaké- pen távolabbi célú konkolyhin- tőknek. A maga sajátos elzárt életét élő bodrogközi nép naiv lélekkel fogadta az újság ingérével ható tanokat és csakhamar százával mentek át régi vallásukból az ismeretlen és titokzatos gyülekezetekbe. Ekkor lépett munkába a református egyház által Bodrogközre küldött missziós lelkész, aki fáradhatatlan buzgalommal vette fel a harcot a tévtanokkal szemben, melyek főképpen a református hívőket ragadták magukkal. A bodrogközi főszolgabiróság is nagy munkát fejtett ki. Szociális megértéssel párosult felvilágosító tevékenységük eredményesen egészítette ki Szabó Lajos missziós lelkész munkáját. Azóta csak ritkán lángolnak fel itt-ott a rejtelmes tüzek. Egy-egy bírósági tárgyalás után azonban csakhamar kihunynak. A hivőszerzés természetesen most már nem megy könnyen és igy sokszor szükségük van a „térítőkének a meglevő hitfele- kezetek elleni izgatásra. Ilyen bűncselekményért felelnek majd most azok, akik ellen a sátoraljaújhelyi kir. ügyészség vádiratot adott ki hitfelekezet elleni izgatás címén. Vádiratot adtak ki 26 bodrogközi, nagyrészt ricsei, semjéni, lácai és dámóci lakos ellen. A monstre bünperben október 25-én tartanak főtárgyalást a sátoraljaújhelyi törvényszéken. amelyek részben a vármegyei tüzCsavargók a cirkusz körül... 9 vármegyei állattenyésztés fejlődésérfil tett tanúságot a tiszaluci állatbiállitás MENYEOKEOOKOLÁDE KAKAO' (*> IUTEMÉNYÓ MINDEN JOBB ÜZLETBEN Boxeres támadás Donnert Bonifác cirkuszigazgató ellen Az elmúlt napokban tartotta előadásait Ujhelyben a Carleé cirkusz, amelynek Donnert Bonifác az igazgatója. Mint más alkalommal, most is egy csomó siheder nyüzsgött a cirkusz körül és több helyen felvágta a cirkusz uj körponyváját, hogy ingyen bejuthasson a cirkuszba. Szombat este újabb két hatalmas vágást fedezett fel az uj körponyváján a kétségbeesett Donnert cirkuszigazgató, akinek igen érzékeny kárt okoztak az elvetemült A sátoraljaújhelyi törvényszék pénteken tárgyalta Kulinec László miskolci fiatalember hamis tanu- zási bűnügyét. A vádlottat megbízták Miskolcon azzal, hogy inkasszáljon egy 32 pengős bont. A pénzt felvette, jegyet váltott Szerencsre, ahol egy régi barátnőjével kereste a találkozást. Szerencsen az ifjú elment a Nagyszálló vendéglőjébe, itt megtudta a lány címét, ahová egy cipészsegéd elkísérte. Kulinect nem engedték be a lakásba, mire bánatában mulatóhelyre ment és elitta az incassált 32 pengőt. Másnap számot kellett adni a pénzről. Azt állította, hogy a kísérője, a cipészsegéd vette el tőle a pénzt. A rablási mesét a csendőrség nem hitte el és megállapította suhancok. A cirkuszigazgató személyesen ellenőrizte a ponyvákat és eközben felfedezett egy gyanús alacsony alakot, aki a ponyvánál manipulált. Az igazgató meglökte a suhancot, aki erre boxerrel támadt rá. Két véres sebet ejtett az igazgató arcán. A suhanc elmenekült, de a rendőrség még az éjszaka folyamán elfogta Csákó József ro- vottmultu foglalkozásnélküli csempész személyében a tettest, akinek viselt dolgai már nem egyszer foglalkoztatták a rendőrséget. a való tényállást. így került Kulinec most a vádlottak padjára. A törvényszék a kihallgatott tanúvallomások alapján megállapította vádlott bünösssgét és Kulinec Lászlót 7 havi börtönre Ítélte. Az ítélet ellen vádlott felebbezett és igy az nem jogerős. — MEGHÍVÓ. A Sátoraljaújhelyi Kereskedelmi Társulat alanti napirenddel 1937. évi október hó 3 án, vasárnap d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében beszámoló és tisztújító közgyűlést tart, amelyre a t. tagtársakat tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki beszámoló. 2. A módosított alapszabályok letárgyalása s elfogadása. 3. A zárszámadás benyújtása, elfogadása és a felmentvény megadása. 4. Az elnökség s tisztikar lemondásának bejelentése. 5. Az uj tisztikar választása. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület ezévi állatkiállitását szeptember 23-án, Tiszaluc községben tartotta meg, melyen ott láttuk Bornemisza Miklós alispánt, Gosztonyi István főszolgabírót, vitéz Szaplonczay ny. huszárezredest, Kocsis György huszárezredest, a m. kir. földm. minisztérium állat- tenyésztési főoszt. képviseletében vitéz Sáfrány Géza vm. gazdasági felügyelőt, Engelberth Rezső egyesületi titkárt, a kiállítás gondos előkészítőjét, a környék földbirtokosait, jegyzőit stb. A díjazással egybekötött kiállítást az egyesület elnökének, dr. báró Waldbott Frigyesnek akadályoztatása miatt Bornemisza Miklós alispán nyitotta meg. Delelőre járt a nap, mire a bizottságok befejezték fáradságos munkájukat és a dijak kiosztására kerülhetett sor. Két hosszú asztalon lettek kiállítva a szebbnél szebb és értéke- sebbnél-értékesebb dijak: ezüst serlegek, szelencék, órák, az asztalok előtt mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági eszközök és különféle nemesitett vetőmagvak. Az értékes dijakat a m. kir. földmi- velésügyi minisztérium, Zemplén- vármegye közönsége, a Kamara NE KÍSÉRLETEZZEN! Ha igazán szép képet akar, azt a KOTTNER műtBPBmbM (Horthy M.-tér 30) kaphatja meg Árban, kivitelben utolérhetetlen! 1 drb. levelezőlap felvétellel együtt 80 fillér. — Gyermek felvételekben specialista. (Otthonában is). — Amatőr munkák kidolgozása, fotócikk eladás és a délzempléni uradalmak önzetlen áldozatkészséggel juttatták rendelkezésre. A bírálatok eredményét Bornemisza Miklós alispán hirdette ki. Záróbeszédében méltatta az állat- dijazások jelentőségét. Az alispán minden szavával a gazdatársadalom iránt táplált meleg rokonszenvéről és a vármegye állattenyésztéséhez fűzött nagyfokú érdeklődéséről tett bizonyságot. A dijazásos állatkiállitás a vármegyei gazdasági egyesület hasznos és közérdekű munkájának az eredménye, az egyesület méltán szolgál rá a legteljesebb elismerésre. Újhelyi statisztika A költségvetést vizsgálva érdekes számokat találunk. 1927-ben az alkalmazottak kereseti adója 54.164 pengő volt. Tiz év alatt felénél is kevesebbre, 26.172 pengőre csökkent a bevétel, kevesebb az alkalmazott. Az ált. kereseti adó tiz év alatt 60.702-ről 63.202 re emelkedett. A város 1929-ben 93.104 pengő házbért szedett, 1936-ban már csak 40.426 pengőt kapott lakóitól. A borfogyasztási adó 48 040-ről 34.189 pengőre, a szeszfogyasztási adó harmadára, a husfogyasztási adó 37.042 pengőről 22.739 pengőre csökkent, a vágóhídi bevétel 1927-ben 32 ezer, 1929-ben 34 ezer, 1934 folyamán 19.5 ezer és 1936 ban 21.442 pengő volt. Elmulatta az incassópánzt, rablási masát behalt, — hamis vádért börtönt bapott a mulatós ifjú
