Zemplén, 1937. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1937-09-12 / 37. szám

1937. szeptember 12 ZEMPLÉN 8. oldal Zemplénvármegye már m tartozik a kassai eeMzmepölioz Szeptember hó 6-án életbelépett a Modus Vivendi,az apostoli Szent­széknek a kényszerhelyzet követ­keztében még 1928-ban Csehszlo vákiával megkötött egyezsége. A Modus Vivendi egyházjogilag is elfogadja a trianoni országhatár által kettészelt egyházmegyék meg­csonkítását, ami a gyakorlatban már csaknem húsz esztendőn ke­resztül tényleg fennállott. Róma ebben a nehéz kérdésben különös figyelemmel kezelte a ma­gyar érdekeket és az uj kerületi beosztás következtében szükséges kánonjogi intézkedések húsz évi tárgyalás után jöhettek csak létre. A hercegprimási udvar nyilat­kozatot adott ki, hogy a kassai és rozsnyói püspökség csonka­magyarországi részeiből, vagyis Zemplén, valamint Abauj-Torna vármegyékből egy uj apostoli ad- minisztratura alakul, melynek élére a Szentszék Serédi Jusztinján bí­boros hercegprímást nevezte ki apostoli adminisztrátorrá. Zemplénvármegye tehát hétfőtől kezdve kánonjogilag megszűnt a kassai egyházmegye része lenni és ez a tény bár a kényszerítő kö­rülmények következtében régóta esedékes volt, fájdalmasan érinti a zempléni katolikusságot, mely ezer vallási érzelmiszállal volt összefűzve a kassai püspökség eszméjével és éltető valóságával. A trianoni béke után egyház­jogilag továbbra is épségban ma­radt a kassai egyházmegye és csak az adott helyzet következtében állították fel Sátoraljaújhelyben a püspöki helynökséget, melyhez Zemplénvármegye és Abaujtorna- vármegye nagyobbik része tarto­zott. Abaujtornavármegye kisebbik része, mely a rozsnyói püspökség­hez tartozott, szintén kapott püs­pöki helynökséget éspedig Put- nokon. A mostani uj helyzet következ­tében a kassai és rozsnyói püspök­ségek ittmaradt részei egy uj apostoli adminisztraturában egye­sülnek. Ezzel szemben a csehszlo­vák területen maradt kassai egy­házmegye ideiglenesen közvetlenül a Szentszék fennhatósága alá ke­rül, mely egy uj római katolikus érsekséget létesít az úgynevezett Szlovenszkó területén. Az egyházjogi átszervezéshez fűzött további kombinációk még koraiak. Megalakult a vetőmagkölcsönök vármegyei bizottsága A földmivelésügyi miniszter ren­deleté folytán Zemplénvármegyé- ben is megalakult a vetőmagköl­csönök és haladékok elbírálására hivatott vármegyei bizottság, mely­nek elnöke a főispán, tagjai pedig az alispán, a Mezőgazdasági Ka­mara, a Vármegyei Gazdasági Egyesület és a m. kir. pénzügy­igazgatóság egy-egy kiküldöttje. A bizottság előadója a m. kir. gazdasági felügyelőség vezetője. A bizottság szeptember hó 11 én délelőtt tartotta alakuló ülését a szabadságon távollévő főispánt he­lyettesítő Bornemisza Miklós alis­pán elnöklete alatt. A bizottság döntött a főispán közbenjárása következtében az elemi károsodás folytán vetőmag­gal nem rendelkező kisgazdák kö­zött kölcsönként kiosztásra kerülő búzavetőmag ügyében. Öí gondatlanságból okozott emberölési ügy az újhelyi törvényszék előtt Ezért van szükség a Napközi Otthonokra! A sátoraljaújhelyi törvényszék Köröskényi tanácsa elé kedden — egy napon! — nem kevesebb mint 5 gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádólt zemp- lénmegyei szülő került a vádlottak padjára. — Mind az öt esetben 1 — 1 zempléni gyermek esett kutbafullás stb. áldozatául. A neveket nem írjuk ki, s ennek egyetlen oka: a szülők nem gyakorolhattak kellő felügyeletet gyermekeikre, öt zempléni gyermekkel keve­sebb. Ez is mutatja, miért volt szükség arra, hogy Széli József belügyminiszter az óvodákat Nap közi Otthonokká alakítsa át. Ha majd a falvakban is működ­hetnek a Napközi Otthonok, akkor nem kerülnek a zempléni szülők gondatlanságból okozott ember­öléssel vádolva, saját gyermekük halála miatt bíróság elé, a vád­lottak padjára. Fizessen elő a „Zemplén“-re. fi tokajhegyoljoi csemegeszőlő nagy sikere a lembergi vásáron Több vaggon csemegeszőlőre érkezett utánrendelés A tokajhegyaljai csemegeszőlő kiszállítása érdekében megindult akció ugylátszik nemcsak a jövő esztendőre jelent eredményt, de már ez esztendőben is jelentkezik az akció sikere, amenyiben a lem­bergi vásárra küldött első vaggon tokajhegyaljai izes, zamatos cse­megeszőlőt elkapkodták, úgyhogy ma már útba kellett indítani az újabb vaggont. A Tokajhegyaljai Pinceszövetke­zet itt is úttörő munkát végzett, amikor először élt a kiszállítás lehetőségével és tagjaitól nagy mennyiségben szerzi be a szőlőt. A szövetkezet igazgatóságától nyert felvilágosítás szerint e hét folyamán újabb vaggonok indulnak Lengyelországba a lembergi vá­sárra, az erre vonatkozó megren­delések már beérkeztek, úgyhogy hétfőn tovább csomagolják a finom izes, napsugártól sárgult csemege- szőlőt és vaggonokba rakva ki­szállítják a lembergi vásárra. Október 3: vármegyei Bornemisza Miklós alispán mint a Zemplénvármegyei Tüzoltószö- vetség elnöke a vármegyei tüz- oltóversenyek és a közgyűlés napját október 3-ára, Sátoraljaújhelybe tűzte ki. A most folyó járási versenyek legjobb résztvevői indulnak a vár­megyei versenyen, mely minden bizonnyal a közönség körében is nagy érdeklődésre tarthat majd tüzoltónap Ujhelyben számot. A versenyekre gyönyörű dijak érkeztek. A vezénylők elméleti versenye után, délelőtt 10 órakor a várme­gyeházán tartja közgyűlését a Szö­vetség. Féltizenkettőkor az újhelyi önkéntes és hivatásos tűzoltók a Városi Bérpalotánál együttes „tá­madó gyakorlatot“ tartanak. A sportpályán d. u. 2 órakor kez­dődnek a versenyek. Szombat, szept. 11. Vasárnap, szept 12. Hétfő, szept. 13. 6 és ‘/a9 órakor »A4, 6 és V*9 órakor 6 és Vs9 órakor DUNAPARTI RANDEVÚ Magyarnyelvű vígjáték. — Rendező: Székely István. Főszereplők: Perczei Zita, Ráday Imre, Balia Lici, Kabos Gyula, Dobay Lívia, Csortos Gyula, Berky Lili, Gárdonyi Lajos, Sziklai Szeréna, Köpeczi Boóc Lajos, Erdős Ilona, Berend István, Tapolczay Gyula MAGYAR VIItÁGHIRADÓ Djabb vizsgálat Sárospatakon Dr. Schweiger László volt főjegyző által kiállított és újabban előkerült bizonyítványok képezik a vizsgálat tárgyát A sárospataki községházán még az elmúlt hónapban vizsgálat indult meg, mert alaposnak látszott a gyanú, hogy az 1935. év folya­mán dr. Schweiger László volt községi főjegyző az eddig meg­semmisített bizonyítványokon kívül még számos olyan bizonyítványt állított ki, melynek tartalma rész­ben, vagy teljes egészében valót­lan. A belügyminiszterhez névtelen feljelentés is futott be, fénykép- felvételekkel alátámasztva, meg­erősítve azt az álláspontot, hogy még nem nyert teljes felderítést, melyek azok a bizonyítványok, amelyek hamisak. A vizsgálat eddigi adatai is meg­állapították, hogy dr. Schweiger László nemcsak az eddig ismert és megsemmisített hamistartalmu bizonyítványokat állította ki. Tel­jesen valótlan tartalmú bizonyít­ványt állított ki egyeseknek, igy egy constanzai lakosnak is. A hamistartalmu illetőségi bizonyít­ványok a képviselőtestület elé sem kerültek, sem a belügyminiszté­riumba, jóllehet, előírás szerint minden vitás esetben a belügymi­niszterhez kellett volna felküldeni az illetőségi bizonyítvány iratait elbírálásra. A vármegye alispánja a vizsgá­lat alapján augusztus 31-én hozott véghatározatával fegyelmi eljárást indított. Miután dr. Schweiger László állásáról már korábban le­mondott, ellene a fegyelmi eljárás megindítható nem volt. A várme­gye alispánja ezért a fegyelmi el­járást az elöljáróság többi tagjai ellen indította meg. A vizsgálatot gróf Hoyos Viktor főszolgabíró folytatja le. A vizs gálát az időközben beérkezett újabb ügyekre is kiterjed.

Next

/
Thumbnails
Contents