Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-24 / 4. szám

1937. január 24. ZEMPLÉN 5. oldal. Folytatás az első oldalról Tehát ma ez volt a kérés, hol­nap más. Mire az egyik kérésnek 100%- ban eleget telt a kormány, újabb és eddig nem hangoztatott kérések merültek fel. Hivatkozott arra, hogy a Hegy­községi Tanácsnak az volt a kí­vánsága, hogy pénz helyett borban lehessen visszafizetni a kölcsönöket. Akkor más kérésről, ka­matok elengedéséről szó sem volt. Igen nehéz volt elérni azt az elvi döntést, hogy természetben lehes­sen visszafizetni a szőlőkölcsönö- ket, mert hiszen a pénzügyi kor­mány elveivel a naturáliákban való fizetés már eleve is ellenkezett s az eddig követett elvi állásfoglalás ezt szinte lehetetlenné tette. Mégis sikerült — folytatta a főispán. — A minisztériumi értekezleten ismertük már a szüreti eredménye­ket is és az értekezleten megje­lentek mégis megelégedéssel vették tudomásul, hogy a Hegyalja mindent elért, amit elérhettünk, illetve amit kértünk. Az értekezleten történt megálla­podás erkölcsileg is köt mind­nyájunkat, akik azon részt vettünk. Nem változtathatják meg máról holnapra kijelentéseinket, a Hegy­alját és annak presztízsét is sú­lyosan dezavuálná, hogyha nem állná az amúgy is csak az ezen évre vonatkozó és kéréseinek teljesen megfelelő miniszteri döntést. — Ha annak idején a Hegy­községi Tanács a kamatmentessé­get, vagy a 20 évi törlesztési időt kívánta volna, akkor ezeket a ké­réseket éppen olyan lelkesen és éppen olyan súllyal képviseltem volna. — így azonban nem állhatunk elő azzal, hogy megint mást ké­rünk, mert szavahihetőségünket és komolyságunkat vonják kétségbe és teljesen elveszthetjük erkölcsi hitünket. — A legfontosabb, hogy a Hegyalja kérdéseiben jól átgondolt minden oldalról megfontolt egyöntetű álláspontra jus­sunk, hogy ezt a álláspon­tot azután teljes erővel képviselhessük. — Ezenkívül mindenesetre kü­lönbséget kell tenni azok között, akik tényleg nehéz helyzetben vannak a fizetni abszolúte képte­lenek és azok között, akikben a fizetési képesség meg volna, de akikből a fizetési szándék hiányzik. — A . leghelyesebb tehát az, hogyha a mostani borban való visszafizetéssel mindenki letörleszti első részletét és majd a behajtási eredmény ismeretében esetleg szó lehet újabb állásfogla­lásról az 1937. évi és követ­kező évekre, amely irányban készséggel foglal­kozom az előbb dr. Búza Béla által felvetett gondolattal, hogy a kölcsön 10 éves törlesztése 20 évre változtassék át. — A mostani behajtási árakat kielégítőnek, sőt kedvezőeknek kell mondani és nem tartom indoknak azt, hogy a kölcsön felvételekor a bor árak sokkal magasabbak voltak, tehát az akkori árakban kellene a visszafizetést teljesíteni, mert hiszen ugyan ezt mondhatnák a mezőgazdák óriási tömegei is, akik adósságaikat ugyancsak ma­gasabb, 30—40 pengős búzaárak mellett vették fel és a búzának 8 pengőre való esése után katasztró­fád helyzetbe jutottak, de ugyan­ezzel az indokolással követelhet­nének teljes joggal hasonlóan kü­lönleges és kivételes elbánást az iparosok, kereskedők és a más fog­lalkozásúak nagy tömegei is. Szirmay László tállyai szőlő- birtokos szerint a nagyobb szőlő- birtokosok igenis eleget tudnak tenni fizetési kötelezettségeiknek, csak az egészen kisembe­rek érdemelnek kivételes elbánást, akik mindjárt szüret után eladták terményeiket és most pénz és bor nélkül állanak. Ezekre nézve kér bizonyos kivételes elbánást. A további vita során dr. Búza Béla is kijelentette, hogy a mi­nisztériumi értekezleten nem tör­tént hivatalos megállapodás arról, hogy a kamatok nem Lesznek be­hajtva. * Ezután dr. Fáy István főispán eltávozott a gyűlésről, minthogy hivatalos ügyben Sárospatakra kel­lett utaznia. * A vita későbbi során dr. Búza Béla kijelentette, hogy az egyön­tetűség kérdésében a főispán ál­láspontját teljes mértékben elfo­gadja és a maga részéről is he­lyesnek tartaná, hogy a Tokaj- hegyaljára egyedül a Hegyközségi Tanács véleménye legyen döntő, mert csak igy lehet egységes ál­láspontot elfoglalni a Hegyalja ügyeiben. Deák Andor előadta, hogy a be­váltási ár a 10 fokos bornál 22 4 fillér, 11 fokosnál 246 fillér, 12 fokosnál 26'8 fillér, 13 fokosnál 291 fillér és 14 fokosnál 313 fillér, ami az átlagosan elérhető eladási árnál jóval magasabb. Ezután dr. báró Waldbott Fri­gyes szólt hozzá a tárgyhoz, mint a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke. Kifejtette, hogy a legnagyobb mértékben örül a főispán nyílt és őszinte állásfoglalásának és kéri, hogy a közgyűlés is tegye azt magáévá, mert ez presztízskérdés, annak súlyára ezután is szüksége lesz. A főispán eddig is a leg­készségesebben és a leg­nagyobb súllyal állott a Tokajhegyalja egész gaz­daközönségének minden jogos és méltányos kérése mellett, nem szabad azonban a kéréseket túlzásba vinni, mert akkor az illetékes helyek elveszí­tik a rendszerré váló ké­rések komolyságában való bizalmukat. Ezek után javasolta Waldbott báró, hogy az újabb kérelmek ügyét vegyék le a napirendről és majd a jövő évekre nézve vo­A Baross Szövetség Országos Idegenforgalmi és Fürdőügyi Fő­csoportja dr. József Ferenc főher­ceg védnöksége alatt hónaponként értekezletet tart Budapesten, ame­lyen mindig egy egy vidéki város polgármestere számol be városának idegenforgalmi problémáiról. Eddig már Miskolc, Szombat­Külsőségeiben is rendkívül fé­nyes sikerű, pompás magyaros hangulatú hangversenyt rendezett a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének sárospataki cso­portja szombaton este a ref. főis­kola Mudrány-termében. A hatalmas számú és lelkes közönség élén dr. Fáy István fő­ispán és felesége, továbbá a vár­megye, a katonaság és a főiskola tanárainak és növendékeinek rész­vételével a megye egész intelligen­ciája megjelent. A műsor kiemelkedő számai voltak Hollósy Kornélnak, az or- szágoshirü zeneköltönek dalai Pet- rik Istvánná Hornyák Olga hang­versenyénekesnő bensőséges elő­adásában, a szerző zongorakisé- retével. Ugyanígy Sassy Iringó gordonkamüvésznő nagysikerű csellójátéka Bolváry Zoltán tanító­képző intézeti tanár pompás zon­natkozó kívánságokat akkor tár­gyalják meg, mikor a kérdés — az első részlet befizetése után — esedékessé válik. Többek hozzászólása után a közgyűlés parnói Molnár Béla el­nök indítványa alapján is úgy ha­tározott, hogy bevárják a bortör­lesztések eredményét és ennek statisztikai adatai alapján fognak a március 20-a táján tartandó köz­gyűlésen az üggyel újból foglal­kozni. hely és Kecskemét városok polgár- mesterei tartották meg idegenfor­galmi beszámolójukat és a sor most ránk kerül. Február 3-án lesz a Baross Szövetség legközelebbi értekezlete, amelyen dr. Orbán Kálmán pol gármester fog előadást tartani „Sá­toraljaújhely város és idegenfor­galmi törekvései“ címmel. gorakiséretével. Majd hat gyönyörű, a magyar életből merített élőkép fejezte be a remek műsort, mely után tánc következett hajnalig. A pompás rendezés Novák Sándor- nénak, a MANSz csoport elnök­nőjének és lelkes munkatársainak érdeme, akik közül külön ki kell emelnünk Hallgató Sándornét, Boda Bélánét, Novák Sándor gim­náziumi igazgatót és dr. Meczner Bélát. Az újhelyi MANSz-ot dr. Szent- Györgyi Zoltán és felesége és dr. Meczner Tiborné képviselték. 3—V holdas szőlőt Sátoraljaújhely területén és 1000 holdas erdőt keres megvételre a Zemplén­vármegyei Gazdasági Egye­sület ingatlanforg. irodája. Tfipl’faf« Eladó Dél-Zemplénben egy 130 holdas birtok fill IU|is gazdasági épületekkel, Közép Hegyalján egy 140 ^ és egy 180 kát. holdas ingatlan 20—20 k. holdas betelepített szőlővel. — Megvételre kerestetik 40—50 holdas szántó lakó­házzal, 15—20 holdas prima szőlő, egy 5—600 holdas és egy 150— 200 holdas erdő. — Cim a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület ingatlanforgalmi irodájában. 759-4 Dr. Orbán Kálmán előadása o Baross Szövetség idegenforgalmi értehezletén 9 fllüNSz „Magyar-estje“ Sárospatakon

Next

/
Thumbnails
Contents