Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-03-28 / 13. szám

2, oldal ZEMPLÉN 1937. március 28 Van-e feltámadás a magyar borgazdaság részére? Irta: báró Waldbott Kelemen felsőházi tag Már évek hosszú során át tart a magyar szőlőgazdaság böjtje és hiába vártuk mindeddig a ben­nünket is felszabadító feltámadást! Nyilvánvaló, hogy a magyar szőlő- és borgazdaság jelenlegi helyzete tarthatatlan és hogy a most érvényben lévő értékesítési, adó és kiviteli-rendszer mellett, a magyar borgazdaság soh’sem lesz életképes. Ha mi tehát megakarjuk érni ennek feltámadását, akkor szakítani kell a múlttal és radikális reformokkal kell megteremtenünk egy teljesen uj rendszer alapját. Ez az ország egész szőlőgazdasá­gának egyetemes érdeke. A magyar szőlő- és borgazdaság érdekképviseletének vezetői már régóta folytatnak tárgyalásokat a földmivelésügyi kormányzattal,hogy miként lehetne egész szőlőgazda­ságunkat újszerű, egészséges ala­pokra fektetni. Erre az átszerve­zésre már több nagyvonalú javas­latot dolgoztak ki és beavatott helyről nyert információnk szerint, ezeknek letárgyalása a közel jövő­ben várható. Két megkötöttség bénítja az egész magyar borgazdaság boldo­gulását: a borfogyasztási adó és az elavult italmérési jogrendszerünk. Ezeknek eltörlése nélkül a magyar borgazdaság feltámadására gon­dolni sem lehet. Múlt vasárnap, március 21-ikén másfélezer szőlős­gazda vonult föl Budapesten ta­nácskozásra. A gond, a jövőjüket féltő nyugtalanság vezette őket oda, hogy feltárják az ország in­tézői előtt keserű helyzetüket és hogy mutassanak rá ezen nyo­masztó bizonytalanság egyik leg­főbb okára, az igazságtalan, cél­szerűtlen borfogyasztási adóra. A trianoni Magyarország lakos­ságának egynyolcad részét képvi­selték a magyar szőlősgazdák ezen gondterhes kiküldöttei, akik fel­jöttek a fővárosba, hogy igazságot kérjenek és hogy kérjék a kor­mányt és az ország egész társa­dalmát, ne engedjék tönkremenni a magyar szőlőgazdaságot, amely annyi magyar gazdának, annyi magyar munkásnak biztosítani tud­na megélhetést és kenyeret. A magyar szőlőgazdaságot, me­lyet a trianoni végzet megfosztott fogyasztó piacának háromnegyed részétől és amely ezáltal súlyos válságba jutott, a háború utáni időkben segíteni és támogatni kel­lett volna. És mi történt evvel szemben ? Az iparvédelem be­vezetésének hatása alatt elveszí­tettük majdnem egészen borex­portunkat. És éppen akkor, amikor ez a szomorú helyzet bekövetke­zett és mikor a magyar borterme­lés kizárólag a magyar piacra van utalva, hozták be a községek ál­tal kivetendő borfogyasztási adót, amelyet 1926-ban felemeltek arra a horribilis magasságra, amellyel 1933-ig birt. Azóta beteg a borgazdaság és a kormánynak több Ízben meg­kísérelt segélyakciói nem tudtak azon segíteni. Ez az adó elvisel­hetetlen magas, mert az ezidei mustárak mellett is 100%-nak fe­lel meg 1 Hol a világon van példa arra, hogy egy őstermelési cikk­nél csak egyedül a fogyasztási adó tegye ki a termés árának 100% át? A Budapesten egybegyült sző­lősgazdák hevesen tiltakoztak a borfogyasztási adó további fenn­tartása ellen és elhatározták, hogy küldöttségileg kérik a miniszter- terelnököt, hogy ennek eltörlésé­ről gondoskodni szíveskedjék De nemcsak az adórendszer megreformálására, hanem az egész borértékesitési jogrendszerünknek az átszervezésére van szükség, hogyha a magyar bor belföldi fo­gyasztását és szőlőgazdaságunk A Qeduly Henrik elhalálozásá­val megüresedett tiszavidéki evan­gélikus püspöki szék betöltése ügyében az egyházkerületi fel­ügyelő, homrogdi Lichtenstein László dr. országgyűlési képviselő, ny. főispán bizalmas értekezletet hivott egybe Miskolcra. Az érte­kezleten megjelentek az egyház­megyék felügyelői, a kerületi tan­intézetek képviselői, a kerületi gyámintézet világi elnöke, vala­mint a kerület legnagyobb gyüle­kezetének, a nyíregyházai egyház- községnek kiküldöttei. Az értekezleten kialakult véle­mény szerint a püspöki székhez méltóan egyhangú állásfoglalással kívánják a magas egyházi méltó­ság betöltését, s az egyházkerület mérvadó tényezőiből álló értekezlet egyházkerületi, kormányzati és ü „ZEIUPLEH" EREGETI TflB[ft]fl Fiatalság: bolondság Irta: Lehoczky Sándor Mintegy 50 évvel ezelőtt egy nyirbogdányi születésű szabolcsi fiú, névleg Farkas Bálint, joggya­kornoki minőségben került az új­helyi kir. járásbírósághoz és őt Balogh Károly bácsi, a járásbiró ság jóságos, atyai vezetője azon- módon magához osztotta be. Igen nagy munkaerőnek bizonyult a jókinézésü, uj joggyakornok. A principálisa nagyon meg volt vele elégedve. Nenj győzte eléggé di­csérni Hammersberg Jenő kir. törvényszéki elnök előtt. Valóság­gal égett a munka az uj joggya­kornok kezében. Nem is volt eb­ben az időben Balogh Károly bá­csinál söha egy darab restancia sem. így érték el hátralék nélkül a szép májust, amelynek egyik hét­főjére igen sok sommás per volt kitűzve tárgyalásra. Vasárnap dél­előtt Balogh Károly bácsi erre kü­lönösen rámutatott és annak a reményének adott kifejezést, hogy a joggyakornok a sok dologra tekintettel a tárgyalás napján reg­gel már 8 óra előtt eljön a hiva­talba. De bizony Farkas Bálint nem jött el. Elmúlt 9 óra is és nem jelentkezett. A lakására sza­jövedelmezőségét akarjuk bizto­sítani. Végre kivitelünknek is kell az utat egyengetni egy, az ország őstermelőinek megfelelő vámpo­litika és deviza-gazdálkodás által. Igaz, hogy mindez óriási erő­feszítést nagyvonalú politikai el­gondolásokat és erőteljes intézke­déseket tesz szükségessé, de meg éri, mert biztosítja a nemzet egy­nyolcad részének az existenciáját és jelenti a magyar nemzet szőlő- és borgazdaságának feltámadását. egyházi szempontból a püspöki székben dr. Dómján Elek sátor­aljaújhelyi főesperest látja az el­hunyt főpap méltó utódának. A tiszavidéki egyházkerületnek döntő jellegű elhatározása nagy örömet kelt Zemplénben, ahol dr. Dómján Elek főesperes értékes egyházi és közéleti szereplésével a legszélesebb körben szerzett megbecsülést. A püspökválasztást elrendelő rendkívüli egyházkerületi közgyű­lést április 14-ére hívják egybe Nyíregyházára. Bérlet Egy 2—3000 holdas, valamint egy 5 - 600 holdas birtok bér­lete kerestetik. Cim a Zemp- lénvármegyei Gazdasági Egyesü­let ingatlanforgalmi irodájában lajtott hivatalszolga pedig azzal tért vissza, hogy a joggyakornok urat tegnap dél óta nem látták. Eltűnt. Nyoma veszett. Csak szer­dán reggel állított be a hivatalba igen siralmas kinézéssel és Balogh Károly bácsi szigorú fellépésére azt adta elő, hogy a jó kedélyé­ről és pompás baritonhangjáról közismert Nónay Dezső honvéd­főhadnagy elcsalta falura egy föl- desurhoz keresztelőbe, ahonnan szabadulni nem tudott. Balogh Károly bácsi úgy tett, mintha hinné a mentségül előadottakat és meg­bocsátott, de kikötötte, hogy ezen­túl rend legyen. Több hét egészen simán múlt el. Farkas joggyakornok két em­berért dolgozott, nem ritkán késő estig is. Ekkor egyszerre megint megtörtént a baj. Egy hétfői na­pon Farkas Bálint ismét nem jött a hivatalba. Eltűnt. Nyoma ve­szett. Balogh Károly bácsi emiatt szerfelett bosszankodott és Vályi István járásbirósági jegyzőt oda- utasitotta, hogy a föld alól is te­remtse elő a joggyakornokot. Ez csakhamar kiderítette, hogy Farkas Bálint a városi vendéglőben egy adófelügyelőségi fogalmazóval, Mányi Lajos muzsikája mellett haj­nalig mulatott, akkor bérkocsit ho­zattak és elhajtattak. — Hová? Merre? Ezt borravaló ellenében megmondta az egyik pincér, aki ífégy hónapot kapott a rádióüzlet háziszarkája Néhány nappal ezelőtt bizalmas közlést kapott a rendőrség: Gajdos Győző kereskedelmi alkalmazott valószínűen lopásból eredő rádió és villamossági cikkeket kínál el­adásra. A fiút értékesítés közben tettenérték. Amikor az eladásra felkínált áru kifizetésére került a sor, a szomszédos szobából elő­jött a korábban előhívott detektív. Az előállított fiú bevallotta, hogy a Felsőmagyarországi Vil­lamossági, Rádió és Műszaki Vállalattulajdonosát 1936. augusz­tusától kezdve rendszeresen meg­lopta. Mintegy 120 pengő értékű izzólámpát, rádióalkatrészt és hu­zalokat lopott el s a tárgyak nagy részét az azokat megvevőknél meg is találták. Még Sárospatakon is értékesített villanykörtét, egy ottani kávéházban. Dr. Lakatos Dezső törvényszéki bíró a háziszarka alkalmazottat a szerdán megtartott tárgyaláson négy hónapi fogházra ítélte s egyben az orgazdák elleni eljárás lefolytatása céljából az iratokat az ügyészségnek küldötte át. NE KÍSÉRLETEZZEN! Ha igazán szép képet akar, azt a KOTTNER műjrt (Horthy M.-tér 30) kaphatja meg Árban, kivitelben utolérhetetlent 1 drb. levelezőlap felvétellel együtt 80 fillér. — Gyermek felvételekben specialista. (Ottho­nában is). — Amatőr munkák kidolgozása, fotócikk eladás hallotta a bérkocsisnak adott pa­rancsot, hogy hajtson Sárospatakra. Egy óra múlva kocsin Sárospata­kon volt már Vályi és nyomról- nyomra haladva a keresettekre ráakadt Kispatakon a Bodrog part­ján lévő „Kacsa“ korcsmában. A két ifjú nagykedélyesen asztalnál ült a fiatal korcsmárosné társasá­gában. Előttük egy tálban halpap­rikás párolgott. Vályi István ennek illatától olyan étvágyra gerjedt, hogy minden szóbeszéd nélkül asztalhoz ült és meleg tekintettel üdvözölve az asszonyt, mohón evésbe fogott. Ettől kezdve aztán másnap reggelig neki is nyoma veszett. Károly bácsi szerette volna ösz- szezuzni az ő két emberét, de amikor azok bűnbánó arccal meg­jelentek előtte, beérte erősebb pi- rongatással és ez egyszer még megbocsátott nekik. — Fiatalság : bolondság 1 mondta Károly bácsi csendesitőleg az in­gerült Osváth Ferenc kir. járás- birónak, aki súlyos fegyelmi vét­ség esetét látta fennforogni. — Fiatalság: bolondság! mondta bizonyára a szelidlelkü Becske Bálint kir. adófelügyelő is, amikor értesült a fogalmazója kilengéséről. Hát igaz is. Fiatalság: bolond­ság! Egyhangúlag dr. Dómján Eleh mellett nyilatkozott meg a evangélikus pQspiki szék betöltése igyében összeült értekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents