Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-31 / 5. szám

2. oldal 1937. január 31 A tettek beszélnek A szociális népi politika folytatásának. .szükségességét felismerő magyar nemzeti közvélemény örömmel Jogadta Darányi Kálmán mi­niszterelnök nagyjelentőségű bejelentéseit, melyeket a nemzeti egység pártjának a parlament működése előtt megtartott értekezletén a kor­mány gazdasági és'szociális tevékenységeiről felvázolt. A miniszterelnök káprázatos politikai beszéd helyett világosan, egyszerűen, de józansággal és realitással telitett előadásban sorolta mindazt fel, amit^a kormány a kisexistenciák 'tömegének boldogabb és gondtalanabb holnapja érdekében tesz és tenni szándékozik. Az intézkedések sorában nagyjelentőségű a földreform során földhöz és házhelyhez jutottak terheinek rendezése. Köztudomású tény volt, hogy az OFB földhöz jutott kisemberek tízezrei képtelenek voltak eleget tenni a vételár törlesztési kötelezettségeinek, mert a vételár megállapítása óta a mezőgazdaság jövedelmezőségében rendkívül ked­vezőtlen helyzet alakult ki. A Darányi kormány a vételár részleteinek összegét egyharmadával csökkenti és a kamatteher enyhítésével évi 4,5%-os annuitással teszi lehetővé, hogy a 400.000 OFB földhöz jutott kisember a kapott földet könnyűszerrel véglegesen megszerezhesse. A másik nagyjelentőségű reformintézkedés a köztartozások után .felszámított késedelmi kamatok leszállítása az eddigi 9°/o-ról 6%-ra. A kamatok mérséklésének a miniszterelnök kijelentése szerint vissza­menőleges hatálya lesz. De fennél is tovább megy az adóterhek eny­hítése és a teherbírás szerinti arányos elosztása terén a kormány, s első intézkedése 2 millió pengő hátrálék törlése. A miniszterelnök beszédében a „leggyöngébb egzisztenciákat legnagyobb súllyal nyomó adóhátralékokról“ beszél, s igy ebben az ügyben is kizárólag szociális szempontok lesznek az irányadók. A családvédelmi szempontok terén a sokgyermekes családok közterheinek enyhítésére külön törvényjavaslatot nyújt be a kormány, de lényegesen javít a nagycsaládu közalkalmazottak sorsán is a három és három gyermeken felüliek családi pótlékának 50°/o-ka! való fel­emelésével. A bejelentett intézkedések sorában a nagyobb közmunkák meg­indítása, a frontharcos törvény, a községek százainak a villanyháló­zatba való bekapcsolása is nagy figyelemre tarthat számot. Szívesen hallotta az ország, hogy az ipari muukanélküliek száma 1931. óta 35.000-ről ma már 14.000-re szállott le. így az ipari mun­kanélküliség, amelyet a munkaalkalmak szaporításával fokozottan tö­rekszik megoldani a kormány, egyre jobban csökken. A telepítési törvény végrehajtási utasítása rövidesen elkészül s ezt kiegészítik az érdekképviseletek célszerű javaslataival. A kormány a végrehajtási utasítás kiadásáig sem maradt tétlen ezen a térem sem és birtokpolitikai célokra 11.000 kát. hold földet vásárolt, amelyből az utóbbi félév alatt 2230 családnak juttatott földet, ezenkívül 300 csa­ládnak adta vissza elárverezett kisbirtokát. A takarékosságra a jövő költségvetésben is nagy súlyt helyez a kormány, a kiadások emelke­dése elől azonban nem zárkózik el s inkább a deficites költségvetést vállalja, semmint lemondjon a gazdasági életet élénkítő, munkát, ke­nyeret juttató beruházásokról. A zöldkeresztes akciók során 110 védelmi körzetet alakítottak, a munkát folytatják. Kevés a helyünk ahhoz, hogy felsoroljuk a minisz­terelnök fontos kijelentéseit, de rá kell mutatnunk az ártalmas, felfor­gató szélsőségek elleni szavaira és a belügyminiszter elleni támadás visszautasítására. Nagy súlyt helyez a kormányelnök arra, hogy jóvi­szonyt tartson a polgári ellenzékkel, azért, hogy a közjogi javaslatok sima letárgyalását biztosítsa és hogy a titkos választások során a pol­gári pártok ne egymás ellen pazarolják a puskaport és ezzel ne nyis sanak kaput a felforgató törekvéseknek. Darányi Kálmán miniszter- elnök fontos bejelentései országszerte kedvező hatást váltottak ki. Ezek a tettek és számok, amelyekről itt szó volt, önmagukért beszélnek és a dolgozó magyarság széles rétegeinek és tömegének biztosítanak szociálisabb és emberibb életet. Uj vármegyei albizottságok és küldöttségek Elgázolta egy autó a 88 éves Kulics Jánost Szombaton déltájban súlyos ki­menetelű autógázolás 1 történt a Kossuth^Lajos utcában. Egy autó, amelyben gr. Dessewffy Aurél vencsellői földbirtokos]felesége,és gr.'Batthányi festőművész ült, el­gázolta az' úttesten át lakásába igyekvő^Kulics]János újhelyi ház­birtokost. A szerencsétlen öregember]nyilt lábszártörést szenvedett. A gázoló autón azonnal az Erzsébet kór­házba szállította a sebesültet. Előrehaladott kora és a fellépett tüdőgyulladás kétségessé teszik életbenmaradását. Az autót vezető soffőr ellen megindult az eljárás. Óriási érdeklődés nyilvánul meg a február 2-i lövész­verseny iránt Kb. 150 lövész fog résztvenni a versenyen A február 2-án megtartandó vármegyei lövészverseny iránt olyan nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy ez a vármegye lövészsport­jának a jövebeni hatalmas fejlő­dését bizonyára nagy lépésekkel fogja előrevinni. Már eddig is több mint 120 nevezés érkezett be és tekintettel arra, hogy a középiskolák is in­dítani fognak versenyzőket, a résztvevők száma túl fogja ha­ladni a 150-et. A versenyzők nagy számára való tekintettel a rendezőség úgy határozott, hogy az iskolai ver­senyeket 1-én, hétfőn délután fogja lebonyolítani, a verseny további résztvevői pedig 2-án reggel 9 órakor kezdik meg a lövést a Levente Otthon csar­nokában. fii erdőbényei jegyző bünpere A törvényszék Köröskényi-ja nácsa másfél napon át tárgyalta Palotai János volt erdőbényei községi főjegyző bűnügyét, akit az ügyészség 22 rendbeli sik­kasztással és közokirathamisitással vádolt meg. A törvényszék letárgyalta az összes vádpontokat, kihallgatta a nagyszámú tanukat, de Ítéletét még nem hozta meg, mert némely vádpont tisztázása céljából még újabb 'tanukat kell meghallgatni. Elrendelték tehát ezeknek a tanuknak a beidézését és az újabb főtárgyalást március 5-re tűzték ki. 9 m. hir. asztálysopsjátéh 5. húzása február 9-én kezdődik és március 11-ig tart. Sorsje­gyet Löw Mihály föárusl tó­nál rátáról jón! Megírta a „Zemplén“, hogy a vármegye közigazgatási bizottsága január hó 11-én tartott ülésében újból megválasztotta az 1937. év tartamára az állandóan működő választmányát, bizottságait és kül­döttségeit. Az újonnan megalakult bizott­ságok névsorát az alábbiakban közöljük. Fegyelmi választmány: br. Wald- bott Frigyes, Lehoczky Sándor. Póttag: Szirmay Sándor. Állami tagok közül rendes tagok: Monó Ferenc, Tomcsányi Boldizsár, pót­tag: Dercsényi László. Gyámügyi felebbviteli küldöttség: br. Waldbott Kelemen, Szirmay Sándor, póttag: id. dr. Dómján Elek. Adóügyi bizottság: Damjanovich Ágoston, br. Waldbott Kelemen, dr, Dómján Elek. br. Waldbott Frigyes, póttagok: Lehoczky Sán­dor, Szirmay Sándor. Gazdasági albizottság: ifj. gróf Mailáth József, br. ’Sennyey Miklós, br. Waldbott Frigyes, br. Wald­bott Kelemen, Engelberth Rezső, Onczay László. Népoktatásügyi bizottság: Dam­janovich Ágoston, Janka Károly, Payer Ferenc. Hivatalból tagjai a bizottságnak kir. tanfelügyeld, kir. pénzügyigazgató és az Állam- épitészeti hivatal főnöke. Útügyi bizottság: br. Waldbott Frigyes, br. ’Sennyey Miklós. Hi­vatalból tagjai a tiszti főügyész, Allamépitészeti hivatal főnöke s az alispán. Kisajátítási albizottság: Szirmay Sándor, Lehoczky Sándor. Hivatal­ból tagjai a tiszti főügyész és az Államépitészeti hivatal főnöke. Telepítési albizottság: br. ’Sennyey Miklós, br. Waldbott Frigyes. Hivatalból tagjai a tiszti főügyész és az Államépitészeti hivatal főnöke. Közegészségügyi albizottság: Lehoczky Sándor, br. Waldbott Frigyes, Szirmay Sándor. Hivatal­ból tagja a tiszti főorvos. A törvényhatósági egészségügyi bizottság kiegészítéséül: Ivány Béla, Szeszlér Ödön, Kádár Andor. Az elnöklő főispán kinevezte a gyámügyi felebbviteliküldöttségbe rendes tagokul Payer Ferenc és Janka Károly, Damjanovich Ágoston közigazgatási bizottsági tagokat. Jfem hozható be Ujhelybe , a csehszlovák tüzija Amikor a gr. Károlyi uradalom az újhelyi városi vámügy miatt beszüntette a faárusitást, a lakos­ság egyrésze helyhatósági bizo­nyítvány alapján csehszlovák tűzi­fát hozott be a túloldalról. A fát mázsánként 2.30—2.50 árban szállították. Az árban már benne volt a mázsánkinti 42 filléres vám és a mázsánkénti 20 f. fuvar. Az uradalom ugyanekkor az első- osztályu tűzifát mázsánként 2.92 P-ért árusítja. Panasszal fordultak a Nemzeti Bankhoz és pengőkiajánlás miatt kérték a csehszlovák tüzifabe- hozatal beszüntetését. A sátoraljaújhelyi fővámhivatal felsőbb intézkedés folytán úgy rendelkezett, hogy a határmenti lakosok részére csehszlovák tűzi­fát nem enged be, csak az eset­ben, ha illető a túloldalról saját erdejéből hoz be tűzifát. Fizessen elő a „Zemplén“ re.

Next

/
Thumbnails
Contents