Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1937-06-13 / 24. szám

Sátoraljaújhely, 1937. junius 13. síi LXVIII év!. 24. s/.ám Egyes szám ára 10 fillér Zemplén Egyes szám ára POLITIKAI LAP 10 fillér Szerkesztőség, kiadóhivatal: I FELELŐS SZERKESZTŐ: I Megjelenik szombaton délben Vérmegyeháza 11. udvar I r I Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. I Dr. BOGTAT KALKIAIÍ I Negyedévre T20 P, félévre 2'40 P, egész évre 480 P fl fejlődő magyar élet nagyszerű demonstrációja volt a sárospataki járási levente nap Az elmúlt vasárnap megragadó ünnepségek színhelye volt Sáros­patak, ahol a járás 25 levente egyesületének több mint ezer le­ventéje vonult fel a hazafias érzés­től áthatott hatalmas közönség előtt és pompás gyakorlataival, verse­nyeivel örvendetes bizonyságát szolgáltatta annak, hogy a sáros­pataki járásban a levente ügy és a testnevelési színvonal országos viszonylatban is igen nagy és biztató fejlődést mutat. A levente nap zenés ébresztővel kezdődött, majd a leventecsapatok felvonultak a tábori istentisztele­tekre. Kerékpáros járőrök, pompásan menetelő levente csapatok, virágos szekér táborok élénkítették a sá­rospataki utcákat, majd a Kossuth- kerti sporttelepen többezer főnyi közönség előtt folyt le a levente csapatok kitűnő bemutatkozása. Vrablovits Géza a sárospataki levente egyesület elnöke méltatta a nap jelentőségét, majd báró Reichlin Farkasné zászlóanya át­nyújtotta a sárospataki levente egye­sületnek nehéz selyemből készült zászlóját. Ezután a közönség meleg ünnep­lésétől kisérve dr. Fáy István fő­ispán mondott hatalmas ünnepi beszédet. — Aki éber szemmel figyeli az egyes nemzetek életét — mondta beszédében, — azonnal látnia kell azt, hogy mily óriási erőt fejtenek ki egyes nemzetek az ifjúság testi és szellemi nevelése terén, mennyit áldoznak, hogy ifjúságuk szellemi és testi kultúráját minél magasabbra emeljék. Ennek érdekében az egyes nemzetek hatalmas anyagi áldozatot hajlandók vállalni, csakhogy e téren minél nagyobb eredménnyel di­csekedhessenek. — Ily körülmények között mi is megalkottuk a testnevelési tör­vényt. Ez a törvény a magyar tör­vénytár egyik legjobban bevált al­kotásának mondható. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy a törvény megalkotása óta testnevelésünk gyors és hatalmas fejlődésen ment át. Ennek eredményei mutatkoztak már a berlini olimpiászon is. Em­lékezzetek vissza arra az időre, amikor örömtől boldog szemekkel vettük fiaink győzelmi híreit. — Mi tette lehetővé ezeket az eredményeket? Tisztán és kizáró­lag a komoly előkészület, a komoly munka. Hittel bizalommal mentek neki a nagy küzdelemnek és em­berfeletti erőt adott nekik az a tudat, hogy most a világ figyelme mellett a magyar dicsőségért, a magyar becsületért küzdenek. — Fiaim 1 Leventék! A mai sötét magyar éjszakában olimpikonjaink hite, erős akarata kell, hogy át­hasson minden becsületes magyart, de különösen titeket, a nemzet ifjú­ságát, a nemzet jövő reménységét. Ez a hit adjon nektek erőt mun­kátokhoz, a sikerben való remény adjon kitartást és a világ minden táján élő magyar testvéreink iránti szeretet acélozzon benneteket, hogy szivetek minden dobbanását a ma­gyar jövőnek áldozhassátok. — És ha mindéhez hozzájárul a vallásosság, az Istenben való rendíthetetlen hit és a keresztény erkölcsi elveken alapuló fanatikus, akadályt nem ismerő erős nemzeti érzés és az önfeláldozó hazaszere­tet — mely fáradságot nem kiméi és a nemzet céljainak elérése ér­dekében mindent áldoz, — akkor legyen bármily nehéz is a magyar sors, — legyen bár sötét a magyar égbolt, — én mégis bízom a nemzet jövőjében, bízom a magyar sors jobbrafordulásában, bízom a ma­gyar Feltámadásban! Dolgozzatok fokozott erővel, mert munkátok a magyar jövendőt, a magyar Fel­támadást szolgálja. Munkátokat és benneteket pedig áldjon meg a magyarok Istene! A főispán nagyhatású beszéde után következtek a leventecsapa­tok gyakorlatai. A zenés puskagya­korlatok, a kerékpáros osztagok, a kerékpáros bemutató, harcijáté­kok, ökölvívók és tornászok tel- jasitményei egyaránt kitünően si­kerültek. A közönség elragadtatása minduntalan tapsviharokban tört ki. A fényes sikerű ünnepségen Bor­nemisza Miklós alispán mondott lelkes záróbeszédet. — Mi, Trianon kálváriáján meg­csonkított magyarok — mondta zárószavaiban — csak a jó Istenben és magunkban bizhatunk. A múlt bűneit helyre kell hoznunk, egy uj, derekabb nemzedéknek kell nyomdokaiba lépnünk Michel An­geld moudotta, hogy az alaktalan ormótlan márványtömbben benne van a legszebb szobor. Ti vagytok az a márványtömb, az a kitűnő anyag, melyről nagy hozzáértéssel igyekeznek lefaragni mindazt, ami felesleges és ezzel a fáradságos és céltudatos munkával alkotjuk majd meg a magyar ifjúság testi és lelki kiválóságának eszményien szép szobrát. A nagyszerű ünnepségért, mely a hazafias munka csúcsteljesítmé­nyét nyújtotta, a legmelegebb el­ismerés illeti meg Móhr Béla test- nevelési főfelügyelőt, a fáradha­tatlanul lelkes és kiváló gyakorlati A Zemplén adott hirt annak idején először a Közigazgatási Bíróság Sze&űcs-tanácsának azon ítéletéről, melyben egy adott eset­ben a bíróság addigi joggyakor­latától eltérően a közüzemi dijak megadóztatása miatt benyújtott panasznak helyt adott és törölni rendelte a bérlő által vizdij és sze- métdij címén fizetett összegek után kivetett házadót. Hírünk, melyet az országos sajtó is átvett, méltán keltett az érde­kelt háztulajdonosok körében nagy érdeklődést, mert az évek óta hú­zódó közüzemi kérdésben első ízben sikerült egy panaszosnak a Közigazgatási Bíróságtól a ház- tulajdonosok szempontjából ked­vező Ítéletet nyernie. Most ismét a Zemplén adhat hirt elsőnek újabb nagyjelentőségű s a panaszos házbirtokosok igazát alátámasztó Közigazgatási Bíró­sági ítéletekről. Ezúttal a bíróság dr. Szász Béla tanácsa hozott több újhelyi háztulajdonos azonos tárgyú panaszaiban, a pénzügy­igazgatóság elutasító határozatát feloldó ítéletet. A pénzügyigazgatőságot további eljárásra és uj határozathozatalra utasító ítéletek indokolás, a bérlő által fizetendő és a bérlőt terhelő közüzemi pótlék levoná­sának elutasítása miatt beadott panaszokat alaposnak találja. Az érzékű Fáber Rezső testnevelési felügyelőt, Pap Sándor főoktatót, valamint a községek lelkészeit, jegyzőit és tanítóit, akik nagy odaadással végezték az ifjúság elő­készítését, végül Faltys Ferenc társulati mérnököt a sportpályán végzett precíz előkészítő munká­latokért. A Zemplénvármegyében még nem látott impozáns zászlóerdő, valamint a leventeifjak százainak fegyelmezett, ügyes és lelkes tel­jesítményei a nemzeti élet egyik legszebb és felejthetetlen napjává tették a sárospataki járás levente­vizsgáját, mely erőt és példát su­gároz szét. Ítéletek szerint a bíróságnak is állandó gyakorlata, hogy a fize­tett bérösszegből levonásnak helye nincs, ha az egységesen megálla­pított bérösszeg csak a bevallás­ban bontatik fel a bér és a köz­üzemi dijak részeire. Az adott esetekben azonban panaszosok ál­lítása és állításaiknak becsatolt nyilatkozatokkal való igazolása szerint a részekre bontás nem a bevallásban történt, hanem a meg­állapodás úgy szólt, hogy a bérlő elkülönített összegben fizeti a bétt és ezen felül és kívül fizeti a köz­üzemi pótlékokat. A H. H. Ö. 8. §. 7. bekezdés 1. pontja szerint pedig a közüzemi pótlék adómen­tességének egyik feltétele az, hogy azt a lakók béren felül külön fi­zetik. A Közigazgatási bíróság a tény­állást ebben a vonatkozásban, esetleg a bérlők járásbíróság ut­ján eskü alatti kihallgatásával tisz- tázandónak tartja. Szükséges ez a bíróság szerint az esetben, ha a városi szabályrendelet szerint a levonni kért és a megállapodás szerint a bérlők által a béren felül és külön fizetett közüzemi pótlé­kok tényleg a bérlőket terhelik. A háztulajdonosok között évek óta húzódó közüzemi vitát nagy­mértékben tisztázza a Közigazgatási Biróság fent ismertetett nagyje­lentőségű döntése. f Közigazgatási jjiróság újabb szenzációs vizöijitétete „A városi szabályrendelet szerint a bérlőt terhelő s a béren felill és külön fizetett közüzemi pótlék nem adóztatható meg“

Next

/
Thumbnails
Contents