Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1937-05-30 / 22. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1937. május 30 9 vármegye igen nagy részvéte kísérte utolsó útjára id. Meczner Béla felsőházi tagot A régi nagy Zemplénvármegyé- nek egy régi és nemes alakja költözött el ismét csendben egy boldogabb országba és egy boldogabb vármegyébe. Zemplénvármegye közéletének egyik legtiszteltebb személyisége volt id. Meczner Béla, aki 87 év után immár a vármegye történetének lapjain él tovább tisztes hagyományokat és nemes példát sugározva. Egy közéleti érdemekben gazdag, harmonikus élet után költözött el tőlünk a reményteljes május legszebb napjaiban és az egész vármegye, mely életében a legnagyobb fokú szeretettel és nagyrabecsüléssel vette kőiül, őszinte és nagyarányú részvéttel búcsúztatta el. * Űrnapján, délután folyt le a nagyszabású gyászszertartás a sátoraljaújhelyi ref. templomban, Zemplén, a szomszédos vármegyék és a város közönségének óriási részvéte mellett. A gyászoló közönség soraiban megjelent dr. Fáy István főispán. Payer Ferenc apostoli kormányzói helynökkel az élen, a róm. kath. egyház képviselői, Farkas István püspökkel az élen a vármegye ref. lelkészi kara vett részt a búcsúztatáson. AJelsőház képviseletében Téglássy András abauji felsőházi tag jelent meg. Ott láttuk Patay Sámuel és Thuránszky Pál főispánokat, Bornemisza Miklós alispánt, dr. Borbély Sándor szabolcsi alispánt, dr. Orbán Kálmán polgármestert, az egyházi és polgári hatóságokat, valamint a fegyveres erő képviselőit igen nagy számban. A gyászszertartást Farkas István püspök imája vezette be, majd Kiss Ernő esperes mondotta el emelkedetthangu gyászbeszédét. Pál apostolból idézve mondta: „aki szűkén vet, szűkén arat; aki bőven vet, bőven arat*. Meczner Béláról megállapította, hogy bőven vetett és bőven aratott, úgy egyházi mint politikai téren és bőséges volt Isten áldása családjában is. A ravatal előtti asztalnál Farkas István püspök a Konvent, a Zsinat és az egyházkerület részéről búcsúzott. Az egyházmegye világi tisztviselői nevében dr. Kiss Sándor tanácsbiró, a sárospataki főiskola részéről Janka Károly főiskolai gondnok mondott Isten- hozzádot. Bornemisza Miklós alispán a vármegye közönsége nevében búcsúztatta : — Zemplénvármegye közönsége nevében — mondotta beszédében — utolsó fájdalmas és szivünkből jövő Istenhozzádot mondok vármegyénk nagy és érdemekben oly kiváló fiának. — Egy Isten kegyelméből hosszú élet zárul le nagy halottunk eltá vozásával, mely életnek minden mozzanata elválaszthatatlanul függ össze vármegyénk történetével az utolsó két emberöltő folyamán. — Már kora ifjúsága óta a vagyonos, agilis, közkedvelt és alapos készültségü magyar földesur nem kedvtöltésből és nemcsak atyáitól átöröklött hajlama folytán, de a közügyek, hazánk jólétének és boldogulásának előbbrevitele iránti fogékonyságból és elhivatottságból mindenkor élénk részt vett ki a vármegye életében. Méltatta az országos politikában elért eredményeit majd igy folytatta: — A boldog fellendülés korszaka után közvetlen elszomorodott tanúja a nagy világégésnek és az azt követő gyászos összeomlásnak. De kiveszi részét a feldarabolt, megcsonkított és ezer sebtől vérző haza újjáépítésének munkájában is. Úgyszólván utolsó napjaiig kitart és helyt áll őrhelyein: a vármegye gyűlésein és „a felsőház tanácskozásain, ahová Öt a közbizalom és rendíthetetlen kötelességérzete állította. — És most elment közülünk. Előttünk van díszes ravatala, élettelen nagy és nemes szive, mely mindig a magyar közéletért és Zemplén vármegyéért dobogott. De halála csak múlandó testén tudott erőt venni, mert nemesen érző szive itt dobog tovább közöttünk azon intézményeinkben, melyek előbbrevitelébeu annyi nemes jő szándékot, annyi munkát, fáradságot, annyi lelkesedést és odaadást áldozott. — Zemplénvármegye közönségé nek gyászából, fájdalmából és szomorúságából komor koszorút fonok és belekötöm a szeretet, hála, ragaszkodás, tisztelet és megbecsülés legszebb virágait és meghatva teszem le azt vármegyénk nagy fiának koporsójára. Dr. Búza Béla megindulthangu beszéddel búcsúzott Sátoraljaújhely város közönsége, a Kossuth Kaszinó és a Takarékpénztár nevében, majd gyászének után elindult a szomorú menet. A temetői szertartást a sárospataki kórus gyászdala után Janka Péter egyházmegyei főjegyző végezte. * Id. Meczner Béta életrajza Deteki és tengerfalvi Meczner Béla felsőházi tag, a volt főrendiház v. tagja, Háromszékvármegye volt főispánja, a királyhelmeci választókerület volt országgyűlési képviselője, Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja; a Ref. Országos Zsinat képviselője, a ref. Egyetemes Konvent tagja, az Alsózempléni ref. Egyházmegye gondnoka, a sárospataki ref. Főiskola igazgató-tanácsosa stb., a Meczner család nestora, életének 87. évében hétfőn délután hunyt el csendesen a Kazinczy-utcai Meczner-kuriában. 1850 ben született az abaujme- gyei Korláton. Szülei, deteki és tengerfalvi Meczner Ferenc és csáthi Gábriel Mária felügyelete alatt otthon kezdte tanulmányát. 1859-ben a budapesti ref. főiskola növendéke lett, majd 1862-ben a sárospataki ref. főiskolába került, hol 1868-ban érettségi vizsgát tett. Jogi tanulmányait Sárospatakon kezdte és Eperjesen folytatta, hol letette az államvizsgát. 1871-ben Kassán a 34. gyalogezred önkéntese volt, majd a tisztivizsga sikeres kiállása után, 1872-ben a 38. Mollináry gyalogezred tartalékos hadnagyává neveztetett ki. 1873. december 7-én házasságot kötött miklősvári Miklós Ferenc és márkus és batizfalvi Máriássy Emilia leányával. Lujzával s a zemp- lénmegyei Radon fekvő birtokán gazdálkodással foglalkozott. 1878- ban résztvett a boszniai hadjáratban, melynek végeztével főhadnaggyá léptették elő. A vármegye életében korán kezdett szerepelni s 1883-ban a köz- igazgatási bizottság tagjává választatott. A királyhelmeci választókerület közönsége 1905-ben egyhangúlag országgyűlési képviselőjévé választotta a kiváló szónoki képességgel birő férfiút. Az országgyűlés feloszlatása után ugyanazon kerület ismét képviselőjének vá lasztotta. Politikailag a 48 as függetlenségi párthoz tartozott, vezérei Kossuth Ferenc és gróf Apponyi Albert voltak, kiket akkor sem hagyott el, mikor a függetlenségi párt kettészakadt. Mint a függetlenségi eszmék tántoríthatatlan hive résztvett a nemzeti ellenállásban, mint az annak vezetésére alakult vármegyei bizottság alel- nöke. Ennek emlékét Zemplénvármegye székházánab nagytermébe ékelt márványtábla- őrzi. A bizottság elnöke, Matolay Etele ebben az időben tüdőgyulladásban feküdt s az egész ellenállást ő, Dókus Gyula és Meczner Gyula irányították. I. Ferenc József 1908. júliusában főrendiházi taggá és ugyanezen év október havában Háromszékvármegye főispánjává nevezte ki. A koalíció bukása után főispáni állásáról lemondott és Sátoraljaújhelybe jött, élénk tevékenységet fejtve ki ismét a vármegyei életben, különösen 1918-tól, mint a vármegyei Gazdasági Egyesület alelnöke. 1919 ben a kommunisták elfogták s mint politikai túszt Budapestre hurcolták, ahonnan egy hónapi fogság után bocsátották szabadon. Az alkotmányos rend helyreálltával ismét ott találjuk Meczner Bélát az ország talpraállitásán munkálkodó hazafiak közt. Bethlen István gróf hű követője, előbb a Zemplénvármegyei Egységes Párt elnöke, majd 1926. decemberében a felsőház tegja lett. Nem kisebb figyelmet érdemel ezzel a politikai karriérrel párhuzamosan haladó egyházi tevékenysége. Az alsózempléni református egyházmegye presbitériumai, 1887- ben egyházmegyei gondnokká választották. Ezzel egyidőben a sárospataki főiskola is lefoglalta a maga szolgálatára, mint igazgatótanácsost: 33 éven át volt a tiszán- inneni egyházkerület népiskolai tanügyi bizottságának elnöke, 1892-től kezdve konventi tag. A református egyház törvényhozó testületének, a zsinatnak négy Ízben: 1881-ben, 1904-ben, 1913- ban, 1927-ben választatott tagjává. Egyházmegyéje 1927. március 22 én ünnepelte gondnoki működésének négy évtizedes jubileumát. Ebből az alkalomból Zemplénvármegye 1928. évi Évkönyvében Kiss Ernő ref. esperes szép megemlékezésben domborította ki Meczner Béla életének és munkásságának jelentőségét: — Egyéniségének puritánságával, emberekkel való érintkezésének tettetés nélküli szívélyességével, mély vallásosságával, családi életében a paterfamilias tiszteletet gerjesztő alakjával, politikájában az elvhüség ritkaságával, a körültekintő haladás óvatosságával, képviselői és főispáni méltóságában az igazságot és segítséget kereső kisemberek hálát nem váró támogatásával, egyházi életében a Krisztus evangéliumát nem szégyenlő és Egyháza értékeire büszke kálvinista hitvallásával követendő példát állított. — Ha azt keresem, — folytatta Kiss Ernő esperes 10 év előtt — hogy miből tevődtek össze a Meczner Béla jellemének ez alapvonásai, úgy találom, hogy a kor- láti nemes ur kúriájának hagyományos szelleméből, a sárospataki ősi kollégium józan liberalizmust lehelő levegőjéből, egy ideális családi élet lelkinyugalmat és derűs világszemléletet biztositó melegéből s a keménnyé edző kál- vinizmus életformáló erejéből. — Ha az arcképét nézzük, csupa jóság, ha élővalóságban látjuk, magas korát megcáfoló testi-lelki elevenség, ha pályafutásán végigtekintünk, foltnélküli tisztaság. — Mikor 40 éves egyházmegyei gondnoki jubileuma utáni napon találkoztam vele s örvendezve jegyeztem meg, hogy a fárasztó nap után is milyen friss, mosolyogva felelt: „Barátom, most már visszafele számolunk: 39, 38, stb.“ — Igaza voltl Azt a pályafutást nyugodtan meg lehetne ismételni. Szüksége is van a magyar közéletnek arra, hogy a nemes veretű magyar úri típusnak egy-egy ilyen kimetszett bélyege előttünk járjon. Szüksége is van a magyar ref. egyháznak arra, hogy a kálvinista életstílusnak a társadalomban hordozói legyenek. A visszafelé való számolásban, sajnos, csak a 30-ig jutott el Meczner Béla. A Mindenható másképen határozott . . . A gyászoló család Id. Meczner Bélát nagyszámú és kiterjedt előkelő rokonság gyászolja: Leánya, özv. négyesi Sze- pessy Kálmánná szül. deteki és tengerfalvi Meczner Anna, unokái deteki és tengerfalvi dr. Meczner Tiborné szül. négyesi Szepessy Anna, bernátfalvi Bernáth Gyula, lévai dr. Sarvay Elekné szül. bernátfalvi Bernáth Borbála, négyesi Szepessy László, továbbá bernátfalvi Bernáth Aladár ny. alispán, lévai dr. Sarvay Elek Szabolcs- vármegye tiszti főügyésze, deteki és tengerfalvi dr. Meczner Tibor földbirtokos, Zemplénvármegye főlevéltárnoka, bernátfalvi Bernáth Gyuláné szül. szemerei Szemere Mária de genere Huba, négyesi Szepessy Lászlóné szül. Gaur Herta (Berlin) és hét dédunokája. IVE KISÉItliETEKíEN! Ha igazin szép képet akar, azt a KÖTTNER mütBPBmben (Horthy M.-tér 30) kaphatja meg Árban, kivitelben utolérhetetlen! 1 drb. levelezőlap felvétellel együtt 80 fillér. — Gyermek felvételekben specialista. (Otthonában is). — Amatőr munkák kidolgozása, fotócikk eladás
