Zemplén, 1937. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1937-04-25 / 17. szám
1937. április 25 ZEMPLÉN 5. oldal r r A REGI ZEMPLÉN Egy híres zempléni babona: a „Kimondhatatlan“ Irta: Lehoczky Sándor Szenzációs és fantasztikus rémregényt lehetne írni azokból a történetekből, amelyeknek hire mintegy 20—25 évvel ezelőtt száj- ról-szájra járt Sátoraljaújhelyben és általában a boldog békebeli Zemplénvármegyében és amelyeknek középpontjában egy teljesen ártatlan agglegény vármegyei tisztviselő állott, akinek nevét senkisem merte kimondani, hanem mindenki (még a legutolsó újhelyi suszterinas is) csak úgy emlékezett meg róla, hogy: A Kimondhatatlan ! Az illető vármegyei tisztviselő a Kossuth Lajos-utcában lakott. Jellegzetes úriember volt, de mint afféle elszegényedett dzsentri, ir- noki állást volt kénytelen vállalni a vármegyénél. Nevét ezúttal csak kegyeletből és nem babonából nem írjuk ki. „Kimondhatatlanéról azt tartartotta a közhit, hogy családját hosszú évtizedek óta végzetes bal- szerencse üldözi és bajt hoz azokra is, akikkel érintkezik. A babonások féltek tőle és kerülték. Vadászok visszafordultak az útról, ha vele találkoztak és még az akkori alispán sem mert bejönni hivatalába addig, amíg „Kimondhatatlan“ a megyeháza kapujában álldogált. Ezért volt neve „Kimondhatatlan“ és ezért kellett az óvatosab baknak, még a szertartásos keresztvetés után is, gyorsan igy kiáltani fel: „Barkóczy, Barkóczy ! Százszor Barkóczy!“ Ez volt ugyanis az ellen-varázs- ige, amely mintegy közömbösítette a nevükhöz fűződő furcsa és rossz babonát. Ennek megértéséhez viszont tudni kell, hogy a Barkóczy- család az ő családjával ellentétben a legszerencsésebb családnak számított Zemplénben és ezért kellett a Barkóczyak jó szellemét segítségül hívni a „rossz szellem* ellen. Páratlan furcsa babonás dolog volt ez a régi Zemplénben és ennek a furcsa babonának eredetéről szól a Zemplén kitűnő és előkelő munkatársának, Lehoczky Sándor ny. törvényszéki elnöknek alábbi érdekes visszaemlékezése. + Az elmúlt század 60-as éveiben Gálszécs vidékén él régi közne- nemesi származással egy földbirtokos, akit Felső-Zemplénben a „Kimondhatatlan* névvel ruháztak fel. Mert babonás hitből a világért sem merték a családi nevét kimondani. Ha valaki azt mondta: „Láttam a Kimondhatatlant“ vagy „Beszéltem a Kimondhatatlannal“, mindenki tudta kiről van szó. A babonahitnek több tragikus eset adott tápot. Ezek egyike volt a tűzvész, amely a Kimondhatatlannak távollétében éjjel a lakóház padlásán támadt és csaknem mindent elhamvasztott, sőt áldozatul ejtette a Kimondhatatlan egyik kisgyermekének életét is. Később szalonkavadászaton a Kimondhatatlan egyik könnyelmű vadásztársától a ballábán lősebet kapott. Hetekig a kórágyat kellett őriznie. Végűlis bicegőssé vált. Egy tavasszal az egész juhállománya mételyben kipusztult. A rákövetkező évben minden szarvas- marhája elhullott. Az emberek felfigyeltek ezekre az esetekre és nagy sajnálkozással úgy kezdtek vélekedni: „Nem jó ember lehet az, akit az Isten any- nyi csapással sújt 1“ Egyelőre még nem mentek tovább a vélekedésükben. De történtek tragikus esetek, amelyek a babonahitre hajlamosak előtt arra mutattak, minthogy a szerencsétlenség, a pusztulás, a veszedelem a Kimondhatatlanról könnyen másokra is átterjed. Mindenki tudott a többi közt arról, hogy a Kimondhatatlan egy nyáron meglátogatta Tapoly-Isépen egykori iskolatársát, Bujanovtch Rudolf földbirtokost és távozása után két nap múlva Bujanovich Rudolf borzasztó esetnek lett az áldozata. A magányosan élő, idős, előkelő ur este gyalogosan átment a szomszédfaluba róm. kát. papbarátjához kissé politizálni; zivataros, sötét éj volt mikor viszatért és ahogy a kastélya parkján haladt keresztül, a láncairól elszabadult két vérebje rávetette magát és csaknem felösmerhetetlenségig holtra marcangolta. Ezt követte egy ugyancsak megrendítő eset Sztára községben. A fiatal, nőtlen, rokonszenves gróf Sztáray Viktort, mikor éppen vacsorázott a kastély földszintjén, valaki nyilván bosszúból, kívülről az ablakon keresztül szivenlőtte. Mire az inas a lövés zajára befutott a szobába, a gróf már halott volt. A tettest nem tudták kinyomozni. Az uradalmi tiszttartó elbeszéléséből köztudomásúvá vált, hogy ide is a Kimondhatatlan hozta a veszedelmet. Mert néhány nappal a gyilkosság előtt tenyészállat vásárlása céljából felkereste a grófot, aki igyekezett gyorsan végezni vele, — a felőle keringő vészhi- rek mialt. Mondta is a gróf rosz- szatsejtőleg, féltréfásan a tiszttartójának: „még valami baj éri*. És ime: a baj végzetes alakban be is következett. A babonahit ragályos betegség. Terjed házról-házra, faluról-falu- ra; behatol minden zugba és megÉrtesités. Van szerencsém a mélyen tisztelt Közönség szives tudomására hozni, hogy Sátoraljaújhelyben, Széchenyi-tér 15. szám alatt villanyerőre berendezett késes- és mű köszörűs üzletet nyitottam. Elvállalok minden e szakmába vágó munkát. Általam rozsdamentes acélból készített kések, ollók és más egyéb szerszámok Ízléses és szakszerű készítéséért felelősséget vállalok. Metsző ollókat, oltó és szemző késeket tetszés szerinti kivitelben rozsdamentes acélból készítek, valamint javításokat elvállalok. Miután ügynököm nincsen, csak az általam átvett tárgyakért vállalok felelősséget. JUHÁSZ FERENC késes és müköszörüs. fertőz mindenkit. Mint a légy a pók hálójába, úgy került a szerencsétlen ember az események következtében a babonahit hálójába. Kerülték a vele való érintkezést és találkozást, sőt a neve kimondását is. És a „babona“ idővel közeli rokonait sem kímélte meg. A tévhitben élő emberek mindig igyekeznek a szerencsétlenség ellen talizmánokkal, amuletekkel, babonajelekkel és varázsszólamokkal védekezni. Ez esetben Felső-Zemplénben egy varázsszólammal kerestek védekezést. — Barkóczy, százszor Barkóczy I — mondták hol hangosan, hol halkitva, ha valaki véletlenül kiejtette a Kimondhatatlannak családi nevét. Ez történt akkor is, ha valakit a véletlen összehozta Kimondhatatlannal. — Barkóczy, százszor Barkóczy 1 Ez volt a felsőzempléni varázsszólam. Tudni kell ugyanis, hogy báró Barkóczy János felsőzempléni nagy- birtokost, aki a gróf Hadik-Bar- kóczy-féle hitbizományt alapította, rendkívül szerencsés embernek Világszenzáció MUSICA kis pianinó! 96 cm. magas, 7 oktáv, teljes hangerősség. TekintsemegaNemzetbözi Vásáron a gyár kiállítását Iparcsarnok 468. sz. és kérjen díjmentes képes prospektust MUSICA T t Budapest VII. Erzsébet körút 43. (Royal) tartották. És joggal. Báró Barkóczy Jánosnak arannyá vált minden a kezében. Szerencséjének volt is látszata. Egymásután szerezte az uradalmakat. Személyét a szerencse hire aranyozta be. így lett a neve varázsszólammá. Ám az évtizedek elmúlásával széjjelfoszlott a babonahit köde. Nem kell többé védekezni a babonaveszedelem ellen. — Sajnos, vannak reális nagy veszedelmek, ezek ellen kell küzdenünk. Letartóztatták a hernádnémeíi halálos- végű cigányháboru három tettesét A „Zemplén“ megírta, hogy halálosvégü véres cigányháboru folyt le a hernádnémeti cigánysoron. A cigányok vidám mulatozás után hajbakaptak, előkerült a kapa, ásó, fejsze, s mindaddig tartott a háború, a közelharc, amigcsak egy cigánylegény halálos sebet, többen kisebb-nagyobb sérülést nem szenvedtek. A csendőrség megállapítása szerint a halálos szúrás a Lakatos család egyik tagjától ered. Letartóztatták id. Lakatos Jánost és hasonnevű fiát, valamint Lakatos Sándort és beszállították őket az újhelyi fokházba. Id. Lakatos Jánost a vizsgálóbíró szabadonengedte, mig a többiek ellen halált okozó súlyos testi sértés miatt indul bűnügyi eljárás. Hat Mló tűzkő a blúzban és a prémgallérban A pénzügyőrök ébersége vasárnap ismét súlyos vereséget mért az újhelyi tü2kőcsempészetre. A Budapest felé induló vonatnál Simo- novics Helén 21 éves leánynál találtak a vámszakasz nyomozói nagyobb mennyiségű csempészett tűzkövet, összesen 26.700 darab tűzkövet vettek el a Budapestre utazni akaró leánytól. Két kiló a blúzába volt rejtve, 4 kiló pedig télikabátjának prémgallérjába varr- va. A lefoglalt csempészáru belföldi értéke 4.300 pengő. A leány megbízója nevét eddig nem árulta el603. ig./1937. szám. Versenytárgyalási hirdetmény. Zemplén vármegye sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórháza pályázatot hirdet 1937. évi május hó 25. napjának d. e. 10 órai lejárattal a következő felszerelési tárgyak szállítására: 290 méter fekete serge-bélés, 579 méter molinó, 278 méter sötétkék zwittaui barchet bélés, 181 kgr. csepü- vatta, 400 öltöny barchet női téliruha, 450 drb. barchet női alsószoknya, 130 drb. téli gyapjú nagykendő, 300 drb. téli férfisapka, 181 drb. téli férfi felsőkabát varrás, 139 drb. téli férfizubbony varrás, 278 darab téli férfinadrág varrás. A pályázati feltételek a közkórház gondnoki hivatalában írásban átvehetők. Sátoraljaújhely, 1937. április hó 17 én. Dr. Azary-Prihoda László 847/17 igazgató-főorvos.
