Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-09-09 / 36. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934. szeptember 8. ír. jjessenyey Zénó tolcsvai beszámolója Nagy lelkesedéssel fogadják Bessenyeyt beszámoló kőrútján májára, a borértékesítésre vonatkozólag kijelentette Bessenyey képviselő, hogy annak megoldása az amerikai és lengyel piacok megszervezésén és a fogyasztási adó eltörlésén kívül főként az uj bortörvénytől várható, amely a du- nuntuli u. n. direkttermő szőlők kipusztittatásával fogja a termelést csökkenteni. A nagyszámú hallgatóság hangos tetszésnyilvánítással fogadta a beszámolót, amelynek végeztével a képviselő Erdőhorváti és Kom- lóska községek meglátogatására indult. Báró Waldbott Kelemen Tolcsva község díszpolgára leit Tolcsva község képviselőtestülete a f. hó 3-án tartott rendes közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel díszpolgárává választotta báró Waldbott Kelemen felsőházi tag, tolcsvai nagybirtokost. ismerése annak az értékes és közhasznú tevékenységnek, amelyet br. Waldbott Kelemen az ország és a Tokajhegyalja érdekében oly nagy hozzáértéssel és fáradhatatlan agilitással végez. Ez a szép kitüntetés újabb elMegindult o segélyakció a tarcali árvízkárosultak felsegélyezésére Mennyi kárt okozott a jégverés? Megírta már a Zemplén, hogy dr. Bessenyey Zénó, a sárospataki kerület országgyűlési képviselője, képviselőházi alelnök kerületében beszámoló körúton van. A képviselőt mindenütt igen nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadja választóközönsége és minduntalan megnyilvánul a képviselő személye és a Gömbös-kormány politikája iránti törhetetlen ragaszkodásuk és kitartásuk. Különösen impozáns módon nyilatkozott meg ez a lelkesedés a tolcsvai beszámoló alkalmával. Diadal kapuval fogadta a lalu népe a Scholtz Ernő központi párttikár kíséretében érkező képviselőt, akit a község bejáratánál Szily Zoltán főjegyző és Sztareczky Géza helyi pártelnök üdvözölt. A képviselő előbb részt vett a hegyközség közgyűlésén, ahol a május 15-iki katasztrófális jégveréssel kapcsolatos segitó akciót tárgyalták meg, majd a főtéren összegyűlt mintegy 2000 főnyi közönség előtt kezdetét vette a nagyszabású beszámoló beszéd. Bessenyey képviselő beszámolójában rámutatott azokra az üdvös rendeletekre, amelyeket a Gömböskormány a legutóbbi időben életbeléptetett és amelyek a 2 év előtti nyomasztóbb helyzettel szemben úgy politikai, mint gazdasági téren békésebb és nyugodtabb atmoszférát teremtettek. A külföldi valuták értékcsökkenése folytán kilátás van arra, — mondotta a képviselő — hogy a kormány újabb tehercsökkentéseket tud életbeléptetni és gyökeresen rendezni tudja a gazdaadósságokat. A tárgyalások a külföldi hitelezőkkel már folyamatban vannak és ezek a legjobb mederben haladnak úgy, hogy a kérdés megoldása a közel jövőben várható. A Hegyalja legégetőbb probléII „ZEMPLÉN" EREDETI iltt Hires zempléniek — Viczmándy Tamás könyve — Aki ezt a könyvet irta, sokat foglalkozott a történelmi korrajz és jellemrajz nyugati nagymestereivel, talán leginkább Strachey- vel. Mert éppen Strachey az, aki igazán lenyűgöző erővel tudja az olvasó elé állítani hősének és korának jellemző vonásait úgy, hogy belőlük mindkettőnek, egymást kiegészítő jellemképe történeti hűséggel domborodik ki. A „Queen Victoria“-ban, amely Stracheynek talán legszebb ilyfajta müve, elsőbben is az akkori Angliának, a Viktoria-korszaknak, Röntgenképét kapjuk a maga arisztokratikusan és polgárian konzervatív hajlandóságaival. Aztán lassan kibontakozik a képen Viktóriának az alakja, akinek talán az első történelmi igényű, erős vonása az, hogy a gyermekszobájában megfogadja, hogy jó lesz. Aztán lejátszódik előttünk egy erősaka- ratu uralkodónő és hitves sokol dalu élete egy olyan szeretett férj oldalán, aki soha se lesz igazán angollá, aki mindenben aprólékos tökéletességre törekvő germán és aki szenved, hogy nincs benne bűn. Most aztán a hős képe beleMegirta a Zemplén, hogy Tar- calon augusztus hó 31-én borzalmas felhőszakadás pusztított, melynek következtében mintegy 100 házat öntött el a hegyi patakokból lezúduló árvíz Nagyon sok ház annyira megrongálódott, hogy lakosaikat a hatóságok kénytelenek voltak kilakoltatni. Leveldi dr. Kozma György főispán azonnal érintkezésbe lépett a kormányzattal, hogy segítséget kérjen a bajba jutott lakosság részére. Megjelent a helyszínen Lázár Mikkapcsolódik a kor képébe, de úgy, hogy abból alacsony alakja magasan kiemelkedik : Viktória tud egyszerre arisztokrata és polgári lenni, de önmagával szemben mindig királyi. Nem ennek a mesteriskolának a hatása érzik meg Viczmándy könyvének, mindjárt az első fejezetén ? Először Magyarország Mátyás király halálát közvetlenül követő korszakának a képét kapjuk egy megkapóan erős ecsetvonással: 1490 virágvasárnapján hozza a királyi holttestet a Duna Bécs felől. Ráskay Balázs budai várnagy és Butkay Péter kamarafőnök, a két tüneményes pályáju zempléni Gutkeled hercegi ivadék, kezében van az ország sorsa, mert Mátyás király megeskette Ráskayt, hogy ha ő meghal, 40 várának kulcsát csak Korvin Jánosnak adja át, akit a trónon utódjául szemelt ki. Ráskay alakja drámai aláfestést kap, amikor Beatrix-szel, Szapolyai Istvánnal és a nemzet egész közakaratával szemben hü marad es küjéhez és kiszolgáltatja a kulcsokat a bicegő és siránkozó, törvénytelen születésű Korvin Jánosnak. Mintha ebben a könyvben csak találomra kapott volna ki a szerző pár zempléni nevet és csoportosította volna Kossuth Lajos, az örökzempléni köré. A Ráskayak és lós országgyűlési képviselő is, aki a panaszok felvétele után Budapestére utazott, hogy a főispán intervencióit az ínséges tarcaliak érdekében a maga részéről is igyekezzen támogatni. Tekintettel arra, hogy egyes családok betevő falat nélkül maradtak, a főispán 300 P gyorssegélyt utalt ki a legnagyobb nyomorban lévőknek ideiglenes támogatására. Itt említjük meg, hogy a jégverés által okozott károk megbecs Butkayak után Galambos Ferenc, Thököli egyik vezető kuruca és Rákóczi bizalmasa, aztán Tokaj- Hegyalja zseniális akademikus- költője, Szemere Miklós, majd megint egy csillag, az akkori elkeseredett közjogi küzdelmek egéről: ifj. Andrássy Gyula gróf Az utóbbinak alakját — Kossuth és Apponyi mellett a jogfolytonosság harmadik nagy harcosát — szeretettel rajzolgatta a szerző és éppen azért sikerült neki az ő bensőséges zárkózott lényét annyira megközelítenie. Kétségtelen mégis, hogy Kossuthnak az alakja ál! itt Viczmándy kutatásainak a központjában. Nem az államférfiué, akinek eszméi elhulltak a barrikádokon, hanem az emigránsé, aki angol szónoklataival a külföldről próbálja megszerezni a magyar függetlenség sorsdöntő harcát. A szerző, aki maga is zempléni Gutkeled-ivadék, nem tud fenntartás nélkül lelkesedni a nagy zempléniért. Idézi ugyan Pulszkyt, hogy t. i. akkor az egész nemzet önkéntelenül is forradalmár volt, mégis az eseményeket visszafelé kiépítő történetírás hi- degfejü egyoldalúságával, akaratlanul is keresi az alkalmat, hogy ráolvasson Kossuthra; ugyanakkor kimutatva azt is, hogy tulajdonképen Kossuth is dinasztikus érlésére bizottság szállott ki Tarcalra, amelynek tagjai voltak: Deák Andor szőlészeti és borászati főfelügyelő, Réthy Aladár m. kir. gazd. főtanácsos és Tárcái község ,vezető jegyzője. A bizottság megállapította, hogy a jégkár nagyságára vonatkozó első híradások szerencsére túlzottak voltak, amennyiben a jégverés a tarcali szőlőknek csak kb. a felét — 400 holdat — ért és ezekben a szőlőkben is csak 20—40%-os kárt okozott, nem pedig 80%-ot, amint azt a szerencsétlenség napján szárnyrakelt hírek mondották. A jégverésen kivül a vizár is okozott még károkat a szőlőkben, amennyiben sok tőke alól teljesen kimosta a földet és ennek helyreállítása tetemes költséget jelent a szőlősgazdák számára. József főherceg nem vehet részt a tokaji országzászló avatásán Megírta a Zemplén, hogy Tokaj közönsége tiltakozásul az ország igazságtalan területi megcsonkítása ellen Tokajban ereklyés országzászlót állított fel, melynek leleplezése ünnepélyes keretek között szeptember 8-án, vasárnap fog végbemenni. A rendezőség József kir. herceget kérte fel az emlékmű avatóbeszédének elmondására. A főherceg örömmel tett eleget a tokajiak kérésének, mig most közbejött akadályok miatt táviratilag kénytelen volt bejelenteni, hogy az országzászló avatásán nem vehet részt. Az avatóünnepség egyébként reggel 6 órakor zenés ébresztővel kezdődik és déli fél 1-kor az Aranysas vendéglőben diszebéddel végződik. zésü volt. Ezen a téren kétségkívül van némi elsiklás, mert talán mégse helyes Kossuth olyan beállítása, hogy fünek-fának kínálta a koronát, különösen, ha csakugyan dinasztikus érzésű volt. Aztán meg aligha szerencsés dolog a kiegyezés müve mögött Deák és idősebb Andrássy Gyula gróf mellé Kossuth-tal szembe úgy állítani I. Ferenc Józsefet, mint aki a kiegyezés müvének legnagyobb megértője és méltánylója volt. Helyesebbnek látszik az a felfogás, amelyet gróf Bethlen István fejtett ki Ap ponyi-emlékbeszédében, hogy t. i. a nagy uralkodó több ponton (közös védelem) csak jóhiszemű, de téves értelmezője volt a kiegyezésnek. Amit aztán Viczmándy Kossűth- ról, a tüneményes angol szónokról mond, az kétségtelenül a legmeg- kapóbb része a könyvnek, jltt a nagymüveltségü iró lelkes okfejtései a Demosthenes-i, Cicero-i, Lamartine-i párhuzamok során ismét Strachey-i lendületet vesznek. Ha minden megyének akadna egykét ilyen éles szemű és finom tollú patriótája, mennyi fényesség gyulna ki a fejfákon, elszakított temetőinkben is. Ebben a könyvben a feltámadásra harangoznak. Ambrózy Ágoston dr.
