Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-08-26 / 34. szám

Sátoraljaújhely. 1934. augusztus 26. d LXV. évf. 34. szám. POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség I FELELŐS SZERKESZTŐ: I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I I Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. I I^CJYAY KAliMASÍ I Negyedévre l-20 P, félévre 2 40 P, egész évre 480 P Gyöngyös Bohréin A Gyöngyös Bokréta Szent István heti előadásain két zempléni község is szerepelt és dörgő tapsokat ara­tott : Mikóháza és Cigánd. E két község fényes sikerét örömmel álla­pítjuk meg s reméljük, hogy példáju­kon fel fognak buzdulni a többi zempléni községek is, ahol az ősi szokások még nem pusztultak ki teljesen. A Gyöngyös Bokréta előadását végig nézve nem úgy távoztam a színházból, mint akinek csak műél­vezetben volt része. A magam gyö­nyörűségén kívül felemelt az az ér­zés, hogy a Szent István hétre idejött idegenek ezreinek mutattuk be azt a lelki kincset, amivel a magyar nép rendelkezik s amihez foghatót a vi­lág egyetlen népe sem mutathat; s ez megerősítette bennem a hitet, hogy a mi magyar fajtánknak meg van a jogosultsága arra, hogy az ezeréves hazában virágzó boldog nemzetté fejlődjék. Paulini Béla meg­érdemli a nemzet háláját azért, hogy felkutatta és megmentette a magyar népi lélek kincsesházát, de nagy el­ismerés illeti meg az ő falusi mun katársait is, tanítókat, lelkészeket, jegyzőket, akiknek munkája azt a hatalmas alapot jelenti, amelyen a Bokréta Szövetség felépülhetett. És amikor ezekre a lelkes falusi embe­rekre gondolok, átérzem a Bokréta Szövetség akciójának nagy nemzeti és politikai jelentőségét. A népszo­kásokkal és népművészettel való fog­lalkozás megszünteti a választófalat a falusi nép és a felső osztályok kö­zött, vagy legalább is olyan össze­kötő kapcsot teremt, mely előfeltétele annak, hogy társadalmilag konszoli­dált viszonyok keletkezzenek. A bok­réta akció rátereli a figyelmet a fa­lusi népre s talán hozzájárul azon politikai célkitűzésünk megvalósítá­sához, hogy ebben az országban foglalja el végre a falu népe azt a pozíciót, amely őt számánál, katonai értékénél és kiváló tehetségeinél fogva megilleti. Nem arra gondolok, hogy a parasztot miniszteri székbe ültessük, hanem arra, hogy úgy a törvényhozásban, mint a kormányzati intézkedésekben és közigazgatásban mindig szem előtt tartsuk a falusi nép, a kisgazdaosztály érdekeit, mely osztály a magyarság kiapadhatatlan erőforrása kell hogy legyen. Magyarországon a rendi állam ki­alakulása óta a falusi nép érdekeivel nem sokat törődtek. Mária Terézia, II. József és egyes nagyszivü földes­urak népszeretete inkább csak a humanitás körébe tartozott, de nem jelentett népies politikát. A liberális korszak dicsősége a jobbágy felsza­badítás, de ezt a tényt sem követte egy céltudatos politika, amely a kis­gazdát anyagi függetlenségében és kulturális fejlődési lehetőségében meg­erősítette volna. A háború utáni idők­ben kezdett erőteljesebben kibonta­kozni a népies irány, de ez is csak­hamar mellékvágányra futott, vagy Sátoraljaújhely búcsúja az olasz hősi halottaktól Fekete Iobogódiszt öltött kedden és szerdán Ujhely az olasz hősi ha­lottak búcsúztatására. A világháború vérzivatarai 29 olaszt távoli hazájá­ból ujhelybe sodort, hogy az itteni hősök temetőjében magyar vitézek közt álmodják megbékült álmukat. A fasiszta kormány az idegenben pihenő hősöket hazájukba kívánja szállítani, ezzel is le akarva róni há­láját a hazájukért életüket adó pol­gáraival szemben. A Magyarországon pihenő hősöket e célból a budapesti olasz hősi temetőbe gyűjtik össze és Ujhelybe Roma Angellö a bndapesti olasz katonai atassé megbízottja jött el, hogy a 29 hős földi maradványát a helyi hatóságoktól átvéve elszállítsa. A köztemető előtti téren hatalmas katafalkon levő 29 koporsót a hon­védség diszszázada Kurdy Mihály ezredes vezetésével a tisztikar, Ber- náih Aladár alispán és dr. Orbán Kálmán polgármester élén a tisztvi­selők nagy csoportja vette körül. A kivonult katonazenekar a Giovinez- zá-t és a Hymnust játszotta el s ez­után Salamon József r. kát. és Lado- mérszky Béla g. kát. lelkészek be­szentelték a távozó hősök koporsóit. Dr. Orbán Kálmán polgármester megható beszéddel búcsúztatta a vá­ros nevében az olasz hősöket s ha­9 miniszterelRöfi házassága talmas piros-sárga szalaggal díszített koszorút helyezett el. Nusser Ágoston őrnagy a magyar bajtársak nevében búcsúzott olasz és magyar nyelven és a honvédség nem­zeti színekkel ékesített koszorúját tette a koporsókra. A búcsúztatás után a 29 koporsót vivő gyászautó a diszszázad, a ze­nekar s a megjelentek kíséretében indult meg s végig a városon a kö­zönség sorfalai közt haladva vitte Itália fiait a hazai földben való végső pihenőjükre. (pézé) i) pénzügyminiszter hathatós segítségét helyezte hilátásba a Kisvasutak ügyében a zempléni és szabolcsi küldöttségeknek Szerdán délben Zemplénvármegye és Szabolcsvármegye egyesitett kül­döttsége kereste fel dr. Imrédy Béla pénzügyminisztert avégből, hogy a pénzügyi kormány is lépjen közbe Kisvasutak további forgalmának biz­tosítása érdekében. A bizottságban, melyet dr. leveldi Kozma György zempléni főispán és dr. Mikecz Ödön szabolcsi főispán vezettek, részt vettek Zemplénvárme­gye részéről báró Harkányi János felsőházi tag, dr. Bessenyey Zénó képviselőházi alelnök és gr. Serényi László országgyűlési képviselő. Sza­bolcsvármegye részéről jelen voltak: Erdőhegyi Lajos felsőházi tag, to­vábbá Éber Antal, Osváth Pál és Mikecz István országgyűlési képvi­selők. A küldöttség részletesen ismertette azokat a rendkívüli közérdekű szem­pontokat, melyek a Kisvasutak to­vábbi forgalmának fenntartását mind­két vármegyére nézve szükségessé teszik. A pénzügyminiszter nagy figye­lemmel hallgatta az előadottakat. Válaszában kijelentette, hogy a Kisvasutak forgalmának további biz­tosítását a maga részéről is rendkí­vüli közérdeknek tartja. Kijelentette továbbá, hogy ennek tudatában kíván eljárni a kérdéses ügyben. Ezután a küldöttség tagjai részle­tesen megbeszélték a pénzügyminisz­terrel azokat a módozatokat, melyek­kel ezt a célt keresztül vinni lehet. Hz újhelyi Országzászló is hépviselve volt Vitéz jákfai Gömbös Gyula minisz­terelnök csütörtökön délután Nagy­tétényben házasságot kötött jákfai Gömbös Gyuláné, Reichart Margit asszonnyal. A polgári házasságkötést Maratóni László, főjegyző anyakönyvvezető, az egyházi esketést Raffay Sándor ág. hitv. evangélikus püspök végezte. Tanuk voltak: Darányi Kálmán mi­niszterelnökségi államtitkár és Sztra- nyavszky Sándor országgyűlési kép­viselő. Gömbös Gyula miniszterelnök első feleségével, akivel való házasságából három gyermek, a 18 éves Ernő, a 16 éves Dóra és a 15 éves Gyula született, kötött újra házasságot. az Országziiszlúh Szent A budapesti Szent István hét al­kalmából augusztus 20-án Szent Ist­ván napján országos irredenta napot rendeztek, amelyen az Ereklyés Or­szágzászlók Nagybizottsága az Or­szágzászlók nagygyűlését is megtar­totta. Ezen a nagyszabású megnyilatko­záson József kir. herceg diszelnök, valamint az országos elnökség vala­István napi nagygyűlésén mennyi tagja is megjelent s az ország 110 magyar jogot és igazságot kö­vetelő és hirdető Országzászlója kül­döttségig képviseltette magát. A Hegyaljai Héten felavatott újhelyi Országzászló — amely a századik volt az országban — küldöttségét Pintér Zoltán, lapunk munkatársa vezette. elposványosodott. A jelenlegi kor­mány legfőbb igyekezete a falut és falusi nép anyagi és kulturális érde­keit erőteljesen szolgálni, de nem áll rendelkezésére az az anyagi erő, amit a múltban harmadrangú fontosságú létesítményekre, vagy olyan célokra fordítottak, amilyenekre a Dréhr-per világított rá. És hogyan állunk Zemplénben? Itt súlyosbítja a helyzetet Trianon által történt megcsonkittatásunk, mely amellett, hogy az egész vármegyét csaknem életképtelenné tette, a falusi népet meg különösen háttérbe szorí­totta. Hogy mást ne említsek, amig a törvényhatósági bizottságban Sátor­aljaújhely és a városias jellegű Sá­rospatak, Szerencs és Tokaj 134 tag­gal vannak képviselve, addig a me­zőgazdasági jellegű községeket a tör­vényhatósági bizottságban mindössze 31 tag képviseli. S hogy ez a városi lakosság ezzel a nagy túlsúlyával ne élne, sőt vissza ne élne, az saj­nos nem mondható. Elég, ha az 1929. évi virilis választásra gondolunk, vagy arra a múlt évi akcióra, mely a mezőgazdasági jellegű bodrogközi járást Sátoraljaújhelyhez akarta csa­tolni, bár az a haszon, ami ebből Ujhelyre hárult volna, elenyészően kicsi és össze sem hasonlítható azzal a kárral, amit az átcsatolás folytán a Bodrogköz népének kellett volna elszenvednie. Adja Isten, hogy a Gyöngyös Bok­réta nyomán erősödjék meg az őszinte és igaz szeretet a falu és a falusi nép iránt, ami a jövő fejlődés­nek előfeltétele. —m— Egyes h/.(iiu ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents