Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-08-12 / 32. szám

Sátoraljaújhely. 1934, augusztus 12. $ LXV. évi. 32. szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség I FELELŐS SZERKESZTŐ I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I I Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. I Hr BOhlAl K Ali MA Sí. ■ Negyedévre l-20 P, félévre 240 P, egész évre 480 P í) német újságíróit vasárnap délelőtt érkeznek Sátoraljaújhelybe A város közönsége nagy szeretettel várja a német birodalmi sajtószövetség tagjait 9 magyar búza A búza hosszú éveken keresztül nem az örömet, a megelégedést, az istenáldást jelentette a magyar gaz­dának, hanem ellenkezőleg: a gon­dot, a csalódást, a keserűséget és a bizonytalanságot. Talán csak a világ­háború — annyi furcsaságnak a szü­lője — tudja elfogadtatni és megér­tetni, hogyan válhat az élet legfon­tosabb tápláléka, az Isten legnagyobb ajándéka: a kenyeret jelentő búza csapássá a termelőjére. Mindig büszke volt rá a magyar gazda, hogy az ő keze alól kerül ki a világ legjobb, legacélosabb, legkeresettebb búzája. És ez a búza nemzetközi fogalommá is vált és olyan értékelésben része­sült, amire valóban rá is szolgált. A háború utáni idők zűrzavara azon­ban megbolygatta a gazdasági élet rendjét. Megzavarta, felborította a búza sorsát és helyzetét is. Elsősor­ban a magyar búzáét, amelyet sikér tartalma minőségileg mindig az első helyre sorozott. De jött az uj jelszó : nem minőségi, hanem mennyiségi termelés a fontos. Amerika kiszáradt mocsarai és kiirtott erdői olyan meny- nyiségét zúdították a búzának az európai országok felé, amely olcsó­ság tekintetében minden más búzával verhetetlennek bizonyult. A gazda­sági erőforrások teljes birtokában ez a mennyiségi termelés egyszerre mi­nőségi szempontokat is érvényesített s általánossá vált a felfogás, hogy Amerika megdöntötte a Tiszavidéki magyar búza elsőrendüségét s hogy a mindig elsőosztályunak, szinte ver­hetetlennek tartott magyar búza az amerikai verseny gőzhengerének dia­dalmas kerekei alatt morzsolódik ösz- sze s válik teljesen versenyképtelenné. Szomorú magyar sorsunkat tehát a búza kérdése is tökéletesítette. Hi­szen éppen abban az időben, amikor a búzatermelés olyan országokban is óriási tért nyert, mint Ausztria és Olaszország, amelyek azelőtt alig termeltek búzát — abban az időben, amikor a gyilkos gazdasági harc a legélesebb volt ellenünk s amikor a legnagyobb erőre lett volna szükség, hogy a kis csonkaország az „önel­látás“ uj stratégiai hadműveleteit ellensúlyozhassa: az ország éppen akkor élte legküzdelmesebb napjait. A Benes-féle elgondolás: Magyar- ország átkarolása, piacainak teljes elzárása, szinte a fojtogató hurkot jelentette az ország nyaka körül s úgy látszott, hogy a pokoli terv tel­jesen sikerült: Magyarország kiszorul a világ közgazdasági életének vér­keringéséből. Külön csapásnak számított tehát a magyar termelőre, hogy ilyen nehéz helyzetben a búza sorsát egyedül kell megoldania, holott nyilvánvalóvá vált, hogy az egész világnak emésztő kérdése a buzakérdés. Egy francia tudós kimutatta, hogy mig 1930-ban a világ összes búzatermelői 25 mil­liárd aranyfrankot kaptak búzájukért, addig 1931-ben már csak 16 mil- liárdot s végül ez az összeg 1933-ban Hirt adott a Zemplén arról az újabb örvendetes idegenforgalmi tényről, amit a német újságírók egy csoport­jának újabb sátoraljaújhelyi látogatása jelent. Az újságírók ezévi magyaror­szági útja a berlini magyar idegen- forgalmi iroda sikeres működését igazolja. Az első híradások szerint eredeti­leg egy 100 főnyi ujságirócsoport látogatásáról volt szó. Hindenburg halála és az ezzel kapcsolatos német- országi események következtében azonban ez a szám erősen csökkent s legutóbb vett értesülésünk szerint nem 100, hanem 40 német újságíró érkezik Sátoraljaújhelybe, hogy meg­tekintse a várost barbár módon ketté szelő trianoni határt és Ujhely egyéb nevezetességeit. A német vendégek fogadására, — akik egyébként vasár­nap, augusztus 12-én d. e. 11 óra 13 perckor érkeznek Sátoraljaúj­helybe, — a város vezetősége már megtette a szükséges intézkedéseket. A német birodalmi sajtószövetség Serény munka folyik az Actiő Cat- holica közpoti irodájában, mert a XXV-ik jubiláris nagygyűlést, amelyet szeptember 22-23-24-25. napjaira hívtak egybe, méreteiben is giganti­kusán akarják megrendezni. A főün­nepségek szeptember 23-án, vasárnap zajlanak le. Ezen a napon reggel 10 órakor az Ügetőpályán lesz a szent­mise, amelyet Serédi Jusztinján bí­boros, hercegprímás mond, majd utána ugyanott lesz a megnyitó ülés. Délután 3 órakor indul az országos Eucharisztikus körmenet tízezrek rész­vételével a Szent István bazilikától az Országház-térre és a parlamenten tizenkét milliárdra csökkent. Ez­zel szemben a statisztika mutatja, hogy a kenyérfogyasztás összege az egész világon 66 milliárd frankot tesz ki, ami viszont azt jelenti, hogy a termelés és fogyasztás között 54 milliárd aranyfrank terpeszkedik, le­hetetlenné téve egyrészről a terme­lést, másrészről a fogyasztást. Igaz, hogy ez világjelenség. De mindez nem indokolhatta és nem tette elfogadhatóvá, hogy a magyar termelés, a belenyugvás nemtörődöm­ségével vegye tudomásul ezt a szo­morú valóságot s hogy a magyar kormány ölhetett kézzel nézze és tűrje, miként fonja a gyűlölet a foj­tagjait az állomáson a hivatalos vá­ros nevében dr. Púhoda József városi főjegyző, polgármester helyettes fo­gadja, az üdvözlőbeszédet pedig dr. Izsépy Tihamér ügyvéd mondja. Az ünnepélyes fogadtatás után a ven­dégek megtekintik a „határt“, majd a Vigadóba mennek, ahol a város déli 1 órakor ebédet ad a tisztele­tükre. Az ebéden magyar nyelven dr. Egy páratlanul rovasz betörőt si­került ártalmatlanná tenni a sáros­pataki csendőrségnek. Pár nappal ezelőtt ismeretlen tettes behatolt a főiskolai konviktus tálalóhelyiségébe és a vele szomszédos kaáli Nagy Ilona gondnoknő lakásába, ahol a ott fog fényleni a megváltás szent keresztje. Este 7 óra 30 perckor díszelőadás lesz a Városi Színházban. Hogy a főünnepségeken a vidék rész­vételét is biztosítani tudja az Actió Catholica, elhatározta, hogy Eszter­gomból, Szobtól, Szegedről, Békés­csabáról, Nyíregyházáról, Bajáról, Sá­toraljaújhelyről, Pécsről, Szombat­helyről és Nagykanizsáról „Keresztes Gyorsvonatokat“ indít, amelyeken 62 %>-os kedvezménnyel lehet majd utazni. Ezekre a gyorsvonatokra a közbeeső állomásokon is fel lehet majd szállni és visszautazva leszállni. togató kötelet és hurkot a nemzet nyaka körül s azt a teljes körülzárás veszedelmének dobva zsákmányul. De nem nézte tétlenül, nem is tűrte néma beletörődéssel. Gömbös Gyula utazásai nem voltak sem céltalanok, sem eredménytelenek. Az eredmény most jelentkezik. Mig a magyar termelő ősi szívós­ságával a legnehezebb körülmények között is megmutatta, hogy a minő­ségi versenyben nem hagyja magát háttérbe szorítani s a magyar búzát minőségileg első- helyen tudja tar­tani, addig a Gömbös-kormány ke­reskedelmi politikája keresztül húzta a Benes Eduárdok elsáncoló politi­Prihoda József városi főjegyző h. polgármester, német nyelven pedig parnói Molnár Béla alsóberecki föld- birtokos fogják üdvözölni a német újságírókat, akik ebéd után megte­kintik a város nevezetességeit, majd d. u. 4 órókor az Állami Közpincé­ben tesznek látogatást. Itt a Tokaj- hegyaljai Bortermelők Pinceszövet­kezete igazgatósága borkóstolón látja vendégül az újságírókat, akik ezután a 4 óra 51 perces budapesti vonat­tal elutaznak Sátoraljaújhelyből. A város polgármestere ezúton is felkéri Sátoraljaújhely közönségét, hogy vasárnap d. e. a vendégek fo­gadására minél nagyobb számban jelenjenek meg a vasúti állomá­son. pár hét óta távollevő gondnoknő összes szekrényeit feltörte. A vakmerő betörő gondosan kiválogatta Nagy Ilona legértékesebb ruháit és fehér­neműit, majd magához véve a szek- rényban talált ékszereket, zsákmányá­val nyomtalanul eltűnt. A betörést másnap reggel fedezték fel, mire nyomban értesítették a csen­dőrséget, amely megindította a nyo­mozást. A nyomozó csendőrökre azonban nehéz feladat hárult, mivel a betörő semmi olyan nyomot nem hagyott hátra, amely megfelelő tám­pontot nyújtott volna a nyomozásnak. Ennek ellenére vasárnap reggelre siker koronázta a csendőrség fára­dozását. Bizonyos körülmények ugyanis arra engedtek következtetni, hogy Zsarnovszki József sárospataki pék­segédnek része van a konviktusi be­törésben. Bár semmi pozitív adat nem erősítette meg a csendőrség gyanúját, Zsarnovszkit előállították. Kihallgatása során a péksegéd eré­lyesen tiltakozott a gyanúsítás ellen, de tiltakozása dacára házkutatást tar­tottak a lakásán. káját s Róma sorompóit megnyitotta a magyar búza előtt. Róma után Ausztriáét. S az eredmény ? Nemcsak buzafeleslegünk biztos elhelyezése, de a búzaár kialakulása és minimá- lása is, amelynek jelentőségét eléggé jellemzi, hogy a római megállapodás 20 shillinges árát ma már 23 shil­lingen jegyzik Bécsben. A lehetősé­gek tehát megvannak. A magyar me­zőgazdaság legnagyobb kérdése a magyar termelő és a magyar kor­mány összefogó munkája révén nem kérdés többé. Reméljük és hisszük, hogy nemcsak a búza kérdése, de a többi megoldandó kérdések sorsa is ez lesz. A keresztes Vonatok szeptemberben a vidéki katolikusok tízezreit viszik a budapesti jubiláris katolikus nagygyűlésre A házkutatás során azután kiderült, Preparált zöldpaprikába rejtette a lopott ékszereket a sárospataki konfliktus vakmerő betörője A csendőrség nagyszerű teljesítménnyel tette ártalmatlanná Zsarnovszki Józsefet Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents