Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-08-05 / 31. szám

Sátoraljaújhely. 1934, augusztus 5. LXV. évf. 31. szára. •4» Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség I FELELŐS SZERKESZTŐ: I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I I Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. I 1>r BOGYAY K .4 LM A Y I Negyedévre 1-20 P, félévre 2 40 P, egész évre 480 P Hétezer előléptetés Bármennyire nehéz gazdasági vi­szonyok között élünk, a kormány­nak az az elhatározása, hogy majd­nem kétezer tisztviselőt léptet elő és erre a célra az anyagi fedezetet elő­teremtette, országszerte megnyugvást és őszinte megelégedést keltett. Nem­csak a nemzethüség terén példaadó tisztviselői kar van megelégedve az­zal, hogy a kormány a becsülettel teljesített munkát és szorgalmat az adott lehetőségek határain belül méltányolta, hanem mindenki más, kereskedő, iparos, szabadfoglalko­zású és földbirtokos, akik egyrészt méltányolni tudják azt a munkát, amelyet a köztisztviselő lelkiismerete­sen végez. — Méltányolni tudja és őszinte örömmel veszi tudomásul a tisztviselői előléptetéseket ez a má­sik társadalmi réteg azért, mert böl­csen tudja, hogy az a pénz, amit a köztisztviselő minden hónap első napján kézhez vesz, tulajdonképpen a nemzet gazdasági életereiben fo­kozza a vérbőséget. A kormány is tisztában van ezzel az igazsággal és tudatában van an­nak, hogy amikor a tisztviselői elő­léptetéseket végrehajtja, nemcsak a tisztviselőkön segít, hanem munka- többlethez, tehát több keresethez jut­tatja az iparost, emeli a kereskedő forgalmát és közvetve fokozza min­den adófizető polgár teherbíró ké­pességét. Éppen ezért nemcsak nagy­jelentőségű, hanem országos jelen­tőségű esemény is a kétezer tisztvi­selő előléptetése. Bebizonyosodott már régen, hogy az ország gazda­sági életének vérkeringését a fix fi­zetésű alkalmazottaknak nagyobb ja­vadalmazásával lehet legbiztosabban előmozdítani. Az a pénz, amelyet a tisztviselő kap, nem megy a határo­kon túl, hanem itt marad a keres­kedőnél, az iparosnál, esetleg a mű­vészet oltárára kerül. Ezért közgazdasági szabály világ­szerte az, hogy egy állam gazdasági életének egyik hiteles mértéke az az életszínvonal, amelyen tisztviselői élnek. Ma — sajnos — Magyaror­szág a közismert gazdasági viszo­nyok következtében nem engedheti meg magának azt, hogy ezt az élet­színvonalat annyira emelje, ameny- nyire a kormány is és a megértő társadalom is közérdekből kívána­tosnak tartaná. A mostani kétezer tisztviselői elő­léptetéssel azonban bizonyságát adta a kormány annak, hogy a lehetőség határain belül mindent elkövet ennek az igazán közérdekű célnak érdeké­ben. Nem lehet ezekután kétséges az, hogy a gazdasági helyzet javu­lásával lépést fog tartani ennek az általános életszínvonalnak megfeleld emelkedése. Érzi ezt az egész magyar közvéle­mény és ez az oka annak, hogy a legutóbbi tisztviselői előléptetések a megelégedésen kívül azt a reményt is keltették, hogy talán mégis csak közeledünk a jobb jövő felé! Rendkívüli kormányintézkedések a felvidéki gazdák érdekében Azok a súlyos károk, amelyeket a tavasz folyamán a szokatlanul korán beköszöntött forróság és hosszantartó nagy szárazság az ország keleti és északkeleti részeinek mezőgazdasági terményeiben okozott, ezeken a vidé­keken nemcsak nagymérvű termény kiesést jelentettek, hanem a mező- gazdasággal foglalkozó munkástöme­gek széles rétegeinek kereseti lehe­tőségeit is nagyban csökkentették. Ezek a sajnálatos körülmények arra késztették a kormányt, hogy ezen vidékek megsegítésére sürgős intéz­kedéseket tegyen. Mint autentikus helyről értesülünk, a kormány az érdkelt gazdák gyöke­res és hathatós megsegítésére már is megtette a szükséges intézkedése­ket. így az aszálysujtott gazdáknak, akik a szükséges őszi vetőmaggal sem rendelkeznek és azt önerejükből nem képesek beszerezni, a kormány mintegy 130.000 q minőségbuza és rozsvetőmagot fog rendelkezésre bo­csátani, amelyet a gazdák jövő évi termésükből fizetnek majd vissza. Zemplénvármegye előreláthatólag leg­kevesebb 3000 q vetőmagban fog részesülni. Ugyanezen vidékek kereset nélkül maradt munkásai részére mintegy 6 és fél millió pengős megfelelő köz­munkával kíván a kormány munka- alkalmat biztosítani. Az illetékes pénzügyigazgatóságok a károsult gazdák adózásának meg­könnyítése érdekében felhatalmazást kaptak azon gazdák összeírására, akiknek jövedelme kizárólag mező- gazdaságból származik és az aszály­károk során olyan nagymérvű káro­sodást szenvedtek, hogy emiatt fize­tési kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni. Ezek a károsultak leg­később a jövő aratásig terjedő adó­fizetési haladékot kapnak. A gazdák helyzetének újabb meg­könnyítését célozza az a kormányin­tézkedés is, amelynek értelmében az aszálysujtott vidékeken a bíróság a védettség megszüntetését legkésőbb ez év december hó 15-ig függőben tarthatja az olyan gazdaadóssal szem­ben, aki a védettség fenntartására szükséges fizetéseket az aszálykár következtében nem teljesíthette. Ezen nagy horderejű támogatáso­kat megelőzőleg a kormány egyéb azonnali segítő intézkedéseket is tett. így a takarmányhiány pótlása érde­kében 200.000 P biztosíttatott, amely­ből a legjobban sújtott 11 vármegye 8—30.000 P-ig terjedő hitelkeretet kapott rövid tenyészidejű takarmány vetőmag beszerzésére és kiosztására. Ebből a 200.000 P-ből Zemplénvár­megye is igénybe vette a részére szükséges hitelkeretet. A Hangya Szövetkezet felhatalma­zást nyert, hogy a cséplőgéptulajdo­nosoknak q-ként 30 fillér kedvezmény­nyel szénbeszerzési hitelt nyújthasson. A kormány utasította a pénzügy­igazgatóságokat, hogy az aszály kö­vetkeztében kiszáradt réteken is be­csültessék fel a károkat az elemi kár címén való földadómérséklés szem­pontjából. Az első termést ért elemi kár ká­rosodásra vonatkozólag a kormány oly rendelkezést adott ki a pénzügy- igazgatóságoknak, hogy ha a szántó­föld csak junius hóban vagy később került a második vetés alá, akkor az első vetést ért elemi kár címén a gazdák károsodási mérvéhez képest földadómérséklést kapnak. A pillangós takarmánymagvaknak 30—40% os kedvezménnyel való őszi kiosztását is biztosította a kor­mány a Mezőgazdasági Kamara utján. Igen jelentős intézkedése a kor­mánynak az, amely különösen Zemp­lénvármegye egyes községeinek gaz­daközönségében fog nagy megelége­dést kelteni, hogy a közigazgatási bi­zottságok mezőgazdasági albizottságai felhatalmaztattak arra, hogy 1935 áp­rilis 30-ig a községi, úrbéres, köz- birtokossági legelőket, az alomhasz­nálat és az erdei legeltetést saját ha­táskörükben megengedhessék. Itt említjük meg, hogy a vármegye főispánja elnöklete alatt bizottság alkui meg a közeljövőben, mely egy nagyobbszabásu vetőmagakció keresz­tülvitelét fogja irányítani, melynek előkészületei már folynak. S ref. egyházmegyei fegyelmi bíróság állásának 30 napon belül való Kicserélésére hívta fel Bóbis Jolán sárospataki óvónőt Kiss Ernő esperes elnökletével ked­den tartotta Sátoraljaújhelyben az alsózempléni ref. egyházmegye fe­gyelmi bírósága rendkívüli ülését, amelyen letárgyalták többek között azt a panaszt is, amelyet Darányi Lajos sárospataki lelkész nyújtott be Bóbis Jolán ugyancsak sárospataki óvónő ellen. A panasz szerint, — melynek tár­gyáról egyébként a ref. egyház hivei megdöbbenéssel beszélnek Sárospa­takon, — Bóbis Jolán különböző módon olyan sértésekkel illette a lelkészt, amit az már úgy hivei, mint a maga reputációja érdekében nem hagyhatott szó nélkül. Az egyházmegye fegyelmi bírósága úgy határozott, hogy állásának 30 napon belül való elcserélésére hívja fel az óvónőt, ha pedig ez nem tör­ténne meg, úgy a bíróság a feljelen­tés ügyében meghozza ítéletét. Ezután az Igaz József bodrogha- lászi lelkész ellen beérkezett feljelen­tést tárgyalta a fegyelmi bíróság. A bodroghalászi lelkészt a bíróság fed­désre ítélte, de az indokolásban ki­mondotta, hogy az egyház kebelében dúló visszásságoknak nem minden­ben a megvádolt lelkész az oka. Olasz újságíró látogatása a sátoraljaújhelyi trianoni határon Csobán Endre, Debrecen város fő­levéltárnoka értesítette a szabadságon levő polgármester helyettesét, dr. Pri- hoda József sátoraljaújhelyi városi főjegyzőt, hogy egy igen neves olasz újságíró, aki több nagy olasz lap munkatársa, egy napra Sátoraljaúj­helybe szándékozik jönni, hogy az itteni lehetetlen trianoni határt beható vizsgálat és tanulmány tárgyává tegye. Az illető újságíró, aki Debrecenben mint az Olaszbarátok Körének ven­dége a debreceni nyári egyetemen tart most előadásokat, az értesítés szerint augusztus 11-én, szombaton érkeznék a főlevéltárnokkal együtt Sátoraljaújhelybe a város és a határ megszemlélésére. örömmel várjuk Giuseppe Mache­rione-i, a kitűnő olasz újságírót, aki bizonyára mélységes megdöbbenéssel fog beszámolni a világlapok hasábjain arról, amit a békediktátum Sátoral­jaújhelyben müveit. életmentés a pataki strandon Feldmann Ernő sárospataki üveg­kereskedő kedden a strandon fürdés közben a hid lábához akart úszni. Úszás közben Feldmann hirtelen rosz- szul lett és fuldokolni kezdett. A kö­zelben fürdő Vitek György és Sze- pessy Imre adóhivatali tisztviselő Feld- mann után ugrottak, akit sikerült veszélyes helyzetéből partra vinniök. Kgyes Bzftin árit lO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents