Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-12-30 / 52. szám
Sátoraljaújhely. 1934. december 30. LXV. évf. 52. szám POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség Vármegyeháza II. udvar Telefon : 109. Postafiók: 69. FELELŐS SZERKESZTŐ: CHIJDOYSZKY MÓRIC »r. Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre 1-20 P, félévre 2 40 P, egész évre 4-80 P 9z uj választójogi javaslat célja Gömbös Gyula miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány választójogi javaslata elkészült és a parlamenti szünet után rövidesen a Ház elé kerül. Mindenesetre az egész magyar közvélemény örömmel fogadja ezt a hirt, mert ezzel a magyar nép évtizedes óhaja megy teljesedésbe. A magyar politika elmúlt évtizedeiben ez a kérdés igen sok vitára adott alkalmat és sok vihar okozója volt. A háború előtt talán úgy is tűnhetett fel, hogy a választójog a magyar politikai élet egyik legfontosabb kérdése. Jött azonban a világháború, jöttek az azt lezáró békeszerződések s nemcsak Magyarország arculata változott meg keservesen a trianoni békeszerződéssel. hanem ^megváltozott úgyszólván az egész világ arculata. Kérdések, amelyek a háború előtt nagyfontosságuak voltak, egyszerre lekerültek a napirendről. Az iszonyú vihar, amely sarkaiban rázta meg a világot, a nyomán kerekedett óriási eseménytömeg, egyszeriben megváltoztatták az események fontosságának sorrendjét. Az országok sokkal nagyobb problémák megoldása elé kerültek, mint az amit alkotmányjogi kérdések jelentenek. Országokat kellett felépíteni s létükben fenyegetett országokat menteni. A háború befejezése után annak következményeként kitört irtózatos gazdasági megrendülés megmutatta, melyik területen fekszenek a népek igazi létkérdései, melyek azok a problémák, amelyeket feltétlenül meg kell oldani, ha egy ország élni akar. A magyar sors is gyökeréig megváltozott Trianon következtében. A szerencsétlen háború elvesztése a haza megcsonkitott- ságában kegyetlen erővel nyilvánult. Óriási területek, testvéreink milliói jutottak idegen kezekre. Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia a mi húsúnkból és vérünkből hatalmakká lettek, amelynek súlyát sajnos egyre növelte a világháborúból egészen váratlan presztízzsel kikerülő Franciaország barátsága. Alkotmányjogi kérdések helyett életkérdések kerültek a magyar parlament napirendjére. Közjogi viták helyett gazdasági viták foglalták el az országos érdeklődés középpontját. A megváltozott viszonyokhoz kellett alakítanunk országunkat, mert ha minden magyarban él is a revízió kitörölhetetlen reménysége, az adott helyzettel mégis számolni kell s át kell élnie a nehéz időket. A magyar nép rájött arra, hogy nem az alkotmányjogi kérdések a legfontosabbak ebben a megváltozott helyzetben, hanem a szociális és gazdasági problémák azok, amelyeket súlyos megoldandó feladatokul kapott az ország. Megkeves- bedett terület, kisebb gazdasági lehetőségek s ennek megfejeléséül még a világválság a mindenkori magyar kormányokat olyan feladatok elé állították, amelyek sokkal, de sokkal fontosabbak a választójog kérdésénél. Hogy most Gömbös Gyula kormánya mégis a választójog kérdésével lép a parlament elé, ennek kettős oka van. Egyrészt bizonyítja azt, hogy ha meg nem is oldottuk az összes gazdasági és szociális problémákat, de mindenesetre nyugvópontot teremtettünk bennük A gyéren látogatott gyűlés fő- J tárgya, a megyei város 1935. évre jóváhagyott költségvetése ólom- sulyként nehezedett a jelen volt képviselőtestületi tagok elgondolására. 94% városi pótadó szükséglete állott elő, a városnak a törvényhatósághoz eredetileg! 82 % pót- és 6% kereseti adóval kiegyensúlyozott költségvetése felülvizsgálata után. A helybeli kegyesrendi főgim- násiummal szemben megállapított hozzájárulásnak 2 évi összegét kellett 12300 pengő értékben a költségvetésbe beállítani. Ugyancsak a balsa—kenézlői vashid hozzájárulási, törlesztési és kamat részletét kellett a költségvetésben felemelni. A költségvetési kiadásoknak ily mértékbeni emelkedését bizonyos fokig ellensúlyozza az a körülmény, hogy a város az aszfaltozási munkákért fennálló adóssága s hozzájutottunk annyi nyugalomhoz, hogy végre megoldjuk a választójog kérdését. Másrészt a választójog kérdésének megoldása még azért is szükséges, hogy éppen segítségül szolgáljon annak a nagy reformpolitikának a további kiépítésében, amelytől egyetlen kormány sem tekinthet el, ha igazán korszerűvé akarja tenni a magyar államberendezést, főleg pedig a Gömbös kormány nem, amely ezeknek a reformoknak a gondolatával jött és azokat részben már meg is valósította, vagy meg akarja valósítani. Természetesen ebből az álláspontból az következik, hogy a választójog csak olyan lehet, amely a nemzeti erőket felfokozza és hozzásegíti a magyar népet egy erős központi, nemzeti alapon álló reformkormányhoz, amelynek elég szilárd a helyzete ahhoz, hogy zavartalanul dolgozhassák azoknak a reformoknak a megvalósításán, amelyeknek életbeléptetéséhez idő kell. Ennek az uj parlamentnek a főcélja az lesz, hogy a nemzet csökkentésére 20000 pengős államsegélyt és 30000 pengős visz- szatéritendő kamatmentes kölcsönt kapott. A törvényhatóság, a város vezetői s országgyűlési képviselőnk közbenjárása által jutott a város ehhez az égetően szükséges segítséghez. Mindenesetre a közgyűlés jól megfontoltan határozott abban, hogy ezt az összeget a háztartási alapban mutatkozó 58 ezer pen- gőnyi zárszámadási hiány ideiglenes fedezésére felhasználni kívánja. Ha ezt nem tenné, úgy e hiány fedezésére mintegy 24%-os pótadóemelést kellett volna beállítani. Az országgyűlési képviselőnknek sikeres munkájáért, amelyet az államsegély elérésében kifejtett, köszönetét szavaztak. A legtöbb adófizetők névsorából hárman kiestek helyettük háminden dolgozó, államalkotó rétege képviselve legyen benne. A konstruktiv elemeket kell az uj választójognak erősíteni, hiszen a Duna medencéjében élő magyarság ma oly nehéz esztendőket él, hogy a széthúzás, kicsinyes veszekedés elkedvetlenítő jelenségeivel nem veszélyeztetheti fáradságos esztendők munkájával megszerzett nemzetközi pozícióját. Meggyőződésünk, hogy a Gömbös-kormány választójogi tervezete az előbb kifejtett utat járja s meg fogja valósítani mindazokat a várakozásokat, amelyeket hozzá fűznek. Ha a választójog nem is öncél és nem valami csodálatos arkánum, mégis nagy segítője lehet a magyar élet fejlődésének, ha okosan tervezik ki és okosan valósítják meg. És ez az, amiben nem kételkedünk, mert már eddig is láttuk, hogy a Gömbös-kormány a józan reformok utján halad, nem siet, de nem is késik, mindent a maga idejében igyekszik megvalósítani. rom uj virilis került be a képviselőtestületi tagok sorába. A közgyűlés tudomásul vette a törvényhatóság által jóváhagyott, a Sárospatak nagyközséggel megkötött villamáram szolgáltatásra vonatkozó szerződést. A szerződés még 1929-ben készült s nem a mi üzemünkön mullott az, hogy annak végleges elfogadásához 5 esztendő kellett. A város megkapta a vásári és piaci helypénz és egyéb dijak szedésére, valamint fizetésére vonatkozó jóváhagyott szabályrendeletet, amely január 1-ével életbe lép. Károlyfalva község ez alkalommal kérvényt nyújtott be, hogy árusai e tekintetben kedvezményben részesüljenek. A közgyűlés ezt nem szavazta meg. A képviselőtestület örömet okozott a közmüveknél alkalmazottaknak, amennyiben a 150 pengő havidijazásnál kisebb ellátmányban részesülőknek havidijazásuk 25%-át évvégi segély gyanánt megszavazta. Több apró ügy Ietárgyalása után a polgármester boldogabb uj esztendőt kívánva a képviselőtestületi tagoknak, a közgyűlést berekesztette. Sátoraljaújhely megyei város ez évi utolsó közgyűlése 94°|o pótadó Egyes Nz&m ára ÍO fillér.
