Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)
1934-12-09 / 49. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934. december 8 Üdvözlet a szabad Suominak Sátorai j au j helyről Önök szabadok, mi láncra vert testvérek együtt ünnepelünk önökkel. Számunkra a Finn Függetlenség emlékünnepe örömnap. Mi is várjuk a magyar jobb jövőt. Tudjuk, hogy december hatodika a Suomi, a finn történelem legnagyobb napja. Ezen a napon mondotta ki ugyanis 1917-ben a finn köztársaság mai elnöke és akkori miniszterelnöke Finnország függetlenségét és ezzel egy csapással összezúzta azokat a láncokat, melyek Finnországot egy idegen nép fennhatósága alatt tartották. A múlt század utolsó éveiben Finnországnak kemény harcokat kellett vívnia az elnyomó orosz hatalom ellenében. E harcok során bámulatos szivóságot tanúsított a nemzet. E harcok során megérlelődött az a gondolat a finnek lelkében, hogy a teljes állami függetlenség tudja csak a finn nemzetiség megmaradását biztosítani. Ezen módon az orosz elnyomás korszakában alkalmuk volt a finneknek a függetlenségük értékének megismerésére. A világháború fellángolásakor megértették a finnek, hogy végre elérkezett az alkalom, hogy visszaszerezhessék függetlenségüket. De Finnországnak nem volt hadserege. Az oroszok már 1901- ben feloszlatták a finn hadsereget és ezért volt az, hogy a finnek egyáltalában nem vettek , részt a világháborúban. De hadsereget kellett teremteni. Nem törődve a veszélyekkel és a nehézségekkel, kétezer fiatal finn szökött át német földre, hogy ott katonai kiképzésben részesülhessenek és a német hadsereg soraiban az oroszok ellen harcolhassanak. Mikor azután 1918-ban Finnországnak kemény harcot kellett vivnia nemrég megszerzett függetlenségének védelmében az oroszok ellen, minden más segítségnél nagyobb hasznát vette Finnország ezen lelkes ifjaknak s azoknak, kik még az orosz uralom alatt a nemzeti hadseregük tisztjei voltak. Az ifjú finn hadsereg buzgó tisztjeivé és altisztjeivé váltak. A finn népnek is vérrel kellett megfizetnie szabadságáért. E szabadságharcban a finn seregek Mannerheim tábornok irányítása alatt harcoltak. Mikor azután az oroszok elleni harc befejeződött az 1919 i tartui tott a finn nemzet den tekintetben. fejlődése minEz év tavaszán a finn kormány Magyarország részére külön követséget állított fel és követévé az eddigi dániai finn követet, Onni Talas egyetemi tanárt nevezte ki. Testvérnemzet a testvér nemzetét megbecsüli. békében, nyugodtan megindulhaA sárospataki ref. főiskola tanári karának Péntek estéi, Kedves szokást elevenített fel a sárospataki ref. főiskola tanári kara. A több évvel ezelőtt oly népszerűvé vált kulturesték sorozatát újította fel, melyeknek feladata — mindenkit érdeklő, általános vonatkozású előadások rendezésével — a város művelődésre vágyó közönségét összehozni. Az idei télen időszerű irodalmi kérdések kerülnek sorra a következő tartalommal: 1934. november 23-án az első est műsora volt: Novák Sándor: Megnyitó szavak Dr. Harsányi István: Az Ady- probléma. 1934. december 14-én: Dr. Uj- szászy Kálmán: Dosztojevszkij. 1935. január 18-án; Szabó Ernő: Kodály Zoltán. 1935. február 15-én: Képes Géza: Stefan George és köre. 1935. március 8-án: Szabó Zoltán dr.: Modern Krisztus-képek. (Mereskovszkit, Papini, Rosadi stb.) 1935. március 29-én: Molnár Benjamin: Lewis Sinclair. Dr. Mátyás Ernő: Záró szavak. Az első előadás november 23-án, pénteken este a főiskolai tanácsteremben nagyszámú és előkelő közönség előtt folyt le. Az értékes előadássorozatot Novák Sándor igazgató bevezető beszéde nyitotta meg. Ismertette a kulturesték jelentőségét s a város müveit közönsége tömörítésének szükségét. Utána dr. Harsányi István előadása következett az Ady-problé- máról. Irodalmunknak ezt a sokat vitatott kérdését az előadó élvezetes és tartalmas előadásban ismertette. Meggyőző erővel mutatott rá Ady-költészetének igazi szépségeire. Érdekesen bizonyította hogy miért kell Adyt korunk legnagyobb költőjének tekintenünk. Bár az előadás minden vonatkozásából egy lelkes Ady-rajongó szavai csendültek ki, az előadó nem mellőzte nagy költőnk tevékenységének árnyoldalait sem. Teljesen tárgyilagosan, finoman és nagy hozzáértéssel bizonyította, hogy Ady mi újat alkotott nemzeti költészetünkben. A mindvégig élvezetes előadást vita követte, melyen dr. Szabó Zoltán és Dávid Zoltán szólaltak fel. i) trianoni határ hoyethezmonyei Illés József a cseh határszélen lakott és csempészéssel foglalkozott. Még a télen a cseh határőrök csempészésen érték, lovát és a szerszámokat elvették tőle. Mivel értök nem jelentkezett, a cseh hatóságok a lovat, szerszámmal együtt elárverezték. Azokat megvette Les- kó Ferenc perbenyiki lakos. Amikor Illés József megtudta, hogy a lovait ki vette meg, elhatározta, hogy azokat tőle visszaszerzi. E célból Kállay János csempész társával együtt 1934. évi március hó 26-án vasvillával felfegyverkezve átmentek a határon és a határmentén dolgozó Leskó Ferenccel szóba álltak; majd Illés József a két lovat az eke elől leakasztotta és társával együtt a magyar határ felé elhajtotta. Leskó Ferenc a lovak elvitele ellen tiltakozott, akkor őt a kezükben volt vasvillával megfenyegették. Kállay József azzal fenyegette, „mindjárt agyonütlek“, Illés József pedig „még megöllek“. Leskó Ferenc a lovakat visszatartani nem tudta, igy a lovat a két tettes áthajtotta a magyar határon. Leskó Ferenc Auman'imn de könnyebben oszthatja be konyhapénzét, ha reggelire és uzsonnára Kathreiner malátakávét és Franck kávépótlékot használ. Vagy legalább is, bőven keveri. az esetet a cseh hatóságoknak jelentette, akik neki határátlépőt adtak. Feljelentésére Magyarországon a lovakat Illés Józseftől elvették és a jogos tulajdonosának visszaadták. Ezen tényállás alapján a kir. ügyészség mindkét terhelt ellen, mint tettes társak ellen rablás büntette miatt vádat emelt. 1934. évi december 4-én tartott tárgyalásra Illés József nem jelent meg, mert Kassán ebből az ügyből kifolyólag letartóztatásban van. Kállay Jánost a nyíregyházi ügyészség fogházából vezették elő, a vád és dr. Csizy Béla védbeszéde után a kir. törvényszék Kállay Jánost rablás bütettében bűnösnek mondotta ki és két évi fegyházra Ítélte. Az ügyész az ítéletben megnyugodott, a vádlott és a védő felebbeztek. A sátoraljaújhelyi vereskereszt ápolónőképző felvételi vizsgája A sátoraljaújhelyi vereskereszt ápolónőképző felvételi vizsgáját november 17-én tartották meg. Maítyasovszky Kálmán helybeli vereskereszt egyesület fiókjának elnöklete alatt működő felvételi bizottság ülésén a helybeli tagokon kívül részt vett a központ képviseletében Ibrányi Alice főnökasz- szony. A vizsgálóbizottság Kovalik Anna, Langermann Mária, Lőwe Magda, Molnár Márta, Morenich Johanna, Papp Erzsébet, Sebestyén Erzsébet jelölteket a vizsga eredménye és a kéthónapi próbaszolgálat alapján az ajhelyi ápolónő- képző iskola 1934/35. év I. éves tanfolyamára felvette. A növendékek közül három zemplénmegyei. lai előkészítő tanerőt keresek ki vállalná az 5, 6. és 7. osztály külömbözeti tantárgyaiból, valamint a 8. osztály és érettségire az előkészítést. Cim: Asztalos Béla festékkereskedő Sátoraljaújhely. S . 17 248 lessen SZABÓ PÁL könyv és papirkereskedőhöz Karácsonyfadíszeket és ajándéktárgyait megvásárolni. Sakk Dominó Ügyes társasjátékok Elegáns tiutatartók Rapid Mozaik
