Zemplén, 1934. július-december (65. évfolyam, 26-52. szám)

1934-10-21 / 42. szám

Sátoraljaújhely. 1934. október 21. LXV. évi. 42. szám. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség I FELELŐS SZERKESZTŐ: I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I B Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. I Dr YAY H.4LJIÍJÍ fi Negyedévre 120 P, félévre 240 P, egész évre 4 80 P 9 földmivelésiigyi hormány úgy Sáros- potohon, mint Pácinban és Szerencsen elrendelte a gazdasági tanfolyamoh megtartását Dr. Kozma György főispán intervenciója teljes sikerrel járt Az ellenzéki rémhirterjesztők aknamunkája teljes kudarccal végződött Egyik zempléni lap tendenció­zus tudósítása révén az a hir ka­pott szárnyra, hogy Sárospatakon ebben az évben nem fogják meg­tartani azt a téli gazdasági tan­folyamot, amelyet Pácinban báró Láng Boldizsár kezdeményezésére már évek óta nagy sikerrel és eredményességgel működik és amely a sárospataki gazdatársa­dalomnak is hőn óhajtott érdeke. Ez a lap többek között azt ál­lította, hogy a vármegye vezető tényezője igyekszik elgáncsolni a pácini tanfolyam kedvéért a sáros­pataki gazdasági tanfolyam léte­sítését, számítva a lap arra, hogy Zászlódiszbe öltözött város, me­leg fogadtatásra felkészült közön­ség várta kedden Ujhelybe az előkelőségek kíséretében ellátogató 250 dalos, zenés és táncos lengyel vendégcsoportot. Budapest és Mis­kolc meglátogatása után a Hegy­alja határvárossá lett központjába is eljöttek lengyel testvéreink, abba a városba, mely legtöbbet szenved Trianon gazsága miatt és amely város léle függ a mielőbbi közös lengyel-magyar határ megalkotásá­tól, környékének visszacsatolásától. A fogadtatás Már 10 óra tájban egymásután érkeztek a katonai és polgári elő­kelőségek a magyar és lengyel színekkel, lobogókkal felékesitett pályaudvarra. Zenekar, dalárda, magyarruhás leányok nagy cso­portja és a város nagyszámú kö zönsége várta a késedelemmel befutó vonatot. A zenekar játszása közben begördülő vonat ablakai­ban kalapot, zsebkendőt lengető lengyeleket harsány éljenzés fo­gadta. Az Ipartestületi Dalárda a lengyel himnuszt énekelte el s a kocsikból kiszállott és a fogadó bizottság előtt elhelyezkedett len­gyeleket Vasskó József mádi es­peres-plébános anyanyelvükön üd­vözölte. Wladimir Starzak lengyel képviselő köszönte meg a rend­kívül szívélyes fogadtatást, hang­ez a vészharangozás kormánypo­litikai szempontjából zavart fog támasztani az érdekelt sárospataki gazdák körében. Megkérdeztük a vármegye fő­ispánját, aki kijelentette, hogy min­den ellenkező híresztelés ellenére nagy súlyt helyezett arra, hogy Sárospatakon, továbbá Szerencsen is megtartassák a három 3 hónapos téli gazdasági tanfolyam. — Igaz ugyan, hogy Pácinban volt az első eredményes kísérlet és ezért Pácint tulajdonképen elsőség illetné meg, azonban a főispán különös köte­lességének tartja, hogy Sárospa takon és Szerencsen is megindul­sulyozva, hogy nagy örömmel jöttek a nagymultu zempléni földre, mely hazájának annyi nagy férfit, Lengyelország nagy barátait adta. Hidy János posnani magyar fő­konzul magyar nyelven tolmácsolta a beszédet. Kedves meglepetés volt a felsorakozott lengyel dalosok által a magyar Himnusz jól érthető magyar nyelven való eldalolása. Borkóskolás és ebéd az állomáson A jól sikerült és meleg fogad­tatás után az Állami Borpince megtekintésére és a Pinceszövet­kezet által rendezett borkóstolásra indultak a vendégek és kísérőik. Frühwirt Mátyás képviselő, aki mint a Magyar Dalosszövetség el­nöke kiséri a lengyel dalosokat, kedvesen beszélte el, milyen ér­deklődéssel nézték a szőlőt még soha nem látott lengyelek a Hegy­alján szemük elé kerülő első szőlő tőkét, s a hatalmas arányú Borpince bejárása alkalmával is mindent a legaprólékosabb részle­tességgel néztek meg. A Pinceszövetkezet nagyszerű szamorodni és aszú borait nem győzték eleget dicsérni és általános volt a vélemény, hogy a Lengyel- országban fogyasztott francia bo­rok minősége meg sem közelíti a pompás tokaji borokért. Negyed­órák alatt közel 1000 pengő áru janak a tanfolyamok, mert ez a gazdatársadalom érdeke és ezért nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy ezek a tanfolyamok is meg- rartassanak. A főispán személyesen interve­niált aziránt, hogy a két utóbb említett községben is biztosíttas­sák a gazdasági tanfolyamok meg indítása ebben az évben. Főleg ennek és a földmivelés- ügyi kormány megértésének kö­szönhető az, hogy a még október hó 11 én kelt földmivelésügyi mi­niszteri rendelet akként rendelke­zik, hogy ebben az évben Zemp- lénvármegyében nemcsak Pácin­ban, hanem Sárospatakon és Sze­rencsen is megtartassanak a három hónapos téli gazdasági tanfolya­mok, melyek bizonyára nagyban hozzá fognak járulni a zempléni gazdálkodás nívójának emeléséhez és egyrészt bizonyságát fogják adni annak, hogy a vármegye fő­ispánja a gazdatársadalom érde­kében mindent elkövet, — akár vannak politikai konkolyhintők, akár nincsenek. bort vásároltak a lengyelek, kik hazájukban bizonyára propagálói lesznek a magyar bor kiválósá­gának. Az ebéd Lőrinczy Gyárfás Jenő vasúti éttermeiben rendkívül Ízlé­sesen felteritett asztalokon lett fel­szolgálva. A Pinceszövetkezet édes szamorodnival vendégelte meg láto­gatóinkat és kedves figyelemként magyar színekkel ékes kis üveg asszu ajándék várt minden ven­dég terítéke mellett. A Kossuth szobor megkoszorúzása A magyar ételekből álló ebéd jóizü elfogyasztása után katonás menetben indultak el derék len- gyeleink, hogy vármegyénk nagy fia Kossuth Lajos kegyeletének áldozzanak. A menet élén a varsói Vasutas Katonai Előkészítő zenekar a Pil- sudszki induló ütemeit játszva. A csikós egyenruhájuk miatt „zeb­ráknak“ elkeresztelt kisdobos fiuk s a nagyszerű fúvós zenekar a Kossuth szobor előtt megállva a magyar és lengyel Himnuszt ját­szotta el. Starzak képviselő veze­tésével a lengyel előkelőségek babérkoszorút helyeztek el és vi­gyázz állásban tisztelegtek a ma­gyar szabadság apostolának érc­mása előtt. A felemelő aktus után a Városi Vigadóhoz indult a menet s onnan lengyelek egy nagy csoportja a Pinceszövetkezet szárhegyi szőlő­jébe ment a szüretet megtekinteni. A díszhangverseny A Városi Színház zsúfolásig meg­telt nézőterén egész Ujhely előke­lősége megjelent. A nézőtér ezúttal kicsinek bizonyult, mert nagyon sokan kénytelenek voltak jegy nélkül a pénztártól visszatérni. Az előadás a lengyel ének és zene­kultúra rendkívül fejlettségéről tett tanúbizonyságot s a közönség mindvégig zajosan ünnepelte a nagyszerű szereplőket. A Vasúti Katonai Előkészítő 67 tagú reprezentációs zenekara nagy­szerű hangversenye, a nemzeti vi­seletbe öltözött gyönyörű leányok és szilaj táncosok által előadott nemzeti táncok szépsége s a pos­nani „Hasló“ dalkör pompás ének­számai — köztük magyar nyelven is — sokáig feledhetetlen élmény­ben részesítették a hálás közönséget Vacsora a Városi Vigadóban Ezután a Városi Vigadó nagy­termében a lengyel vendégek és a város társadalmának vezetői tár­sasvacsorára jöttek össze, melyen elsőnek leveldi dr. Kozma György főispán mondott mély hatású be­szédet. A lengyel-magyar barátság szükségességéről, a közös múlt dicsőségéről tartott beszéd végén a főispán Moscicki Ignác len­gyel és nagybányai Horthy Miklós magyar államfőt, valamint Pilsudski József az ősz marsallt éltette a résztvevők nagy ünneplése köz­ben. A nagy tetszést kiváltott be­szédre Wladimir Starzak lengyel képviselő válaszolt. — Lengyelország sohasem fe­ledheti — mondotta többek között — mily impozáns módon emelte fel szavát Magyarország, midőn az elnyomatás korát szenvedtük. Kérte, hogy vegyen példát a ma­gyar nép Lengyelországról s mél­tósággal várja sorsának jobbra for­dulását, mely soká már nem késhet. — Elhoztuk a lengyel nép lel­kének virágát egy csokorba kötve. Elhoztuk a volt Galicia magyar vérrel áztatott földjének melanko­likus énekét, a wolhiniai nádasok susogását, a lengyel őserdők ti­tokzatos hallgatását. Vilnából el­hoztuk a nagy Báthory kultuszá­nak árnyait, bizonyságául annak, hogy a hagyományos lengyel-ma­gyar barátságot meg nem ingat­hatja soha semmi. Beszéde végén kérte, hogy ápol­juk mi is ezt a mindkét nemzetre üdvös jó viszonyt, mint ahogy ők is soha meg nem szűnő baráti érzéssel vesznek búcsút Magyar- országtól. Lelkes hangulatban maradtak együtt a résztvevők, mig csak az éjjeli órákban vendégeink az állo­másra nem mentek, hogy távoli hazájukba térjenek magyarországi utuk szép emlékeivel. Testvéri szeretettel fogadta Ujhely lengyel vendégeit Nagysikerű díszhangverseny a Városi Színházban Egyes szám Ara AO fillér,

Next

/
Thumbnails
Contents