Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-04-01 / 13. szám

Sátoraljaújhely, 1934. március 31. LXV. évi. l£. szám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség I FELELŐS SZERKESZTŐ: I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I I ' Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. I 1» 41 4* ^ AY K Ali Mi Ni I Negyedévre L20 P, félévre 2 40 P, egész évre 480 P Magyar feltámadás A üenezáret tavának haragos­zöld selymén félelmetes vihar szánt barázdákat. Judea dombjain lomha ólomfelhők gomolyognak át. S fönn a Golgotán, két lator között az égre függeszti szemeit az Isten fia s ajká­ról lepereg a végső kétségbeesés : Uram, Uram, mért hagytál el en­gem ? Hát még ő is, maga a Megváltó is érezte egyszer, hogy elhagyatott 1 Ó, hányszor nehezedett már reánk az elhagyatottság érzete, mint nagy­pénteki felhő a Golgota hegyére s hányszor hagyta el 15 esztendős kálváriás utunk alatt a mi ajkunkat is a kétségbeesés: — Urunk, Urunk, magyarok Istene miért hagytál el minket ? . .. . .. Harmadnapra azonban nap sütött a Golgota hegyére és feltá­madást harsogott a világ ... A ma­gyar Golgotát sem ülhetik meg a kétségbeesés felhői örökre. Máris rügybontó dalokat zeng a tavasz. Megmozdultak a mezők, erdők, ba­rázdák. Türelmetlen lendülettel tör elő az élet... A magyar lankáso- kon a gyümölcsfák pilléző bokrétá­ját kötözgeti már a Teremtő. A sző­lőhegyeken óriási szappanbuborékok káprázatos gömblyeiként illatoznak. Elönti a virág a rétet, a kertet és a muskátlis ablakokat. S mig a mezs­gye szélén, mint hófehér menyasz- szony, várja a cseresznyefa rózsa­színbe öltözött koszorúslányait, a barackfákat: a Szent János bogár­kák tündérlámpáinak fényénél kipat­tan a rügy, bimbó és virág . . . Semmi kétség: a koldustarisznyás Magyarország golgotája fölött szik­rázik már a derengés... A hosszú tél után reánk mosolyog most az uj magyar élet búzát pirosító, kenyeret szagositó, boldog nyarának reménye. A jajgatás hazájában mostantól kezdve sziklaszilárd valóságra támaszkodhat a hit. Minden okunk megvan arra, hogy higyjünk a magyar tavaszban, a magyar föltámadásban. Soha világosabb időben, soha nehezebb viszonyok között nein vár­tuk még a feltámadást, mint most. A vergődő világnak ezen a hepehu­pás földjén zordabb volt a tél, kiet­lenebb a szenvedés, sötétebb a gond, mint akármelyik táján a világnak. Mert a mi nyomorúságunk és fáj­dalmunk nem világfájdalom volt, ha­nem történelmi és nemzeti gyász. De ime, megadatott most nekünk a feltámadás reménységének isteni ajándéka. Nyugat felé már szétszakadt a sirfal... Mint az eltemetett husvét is Krisztus a hármas egyistenségben, azonképpen ébredünk újjá mi is abban a hármas gazdasági és politikai egységben, amit az olasz-osztrák­magyar csillagkép jelent Európa fir- namentumán. Uj korszakot nyit meg számunkra ez a husvét, ez a feltá­madás. És ennek a korszaknak rügy­bontó nyomait nemcsak kifelé, de idebent is látjuk. Az elmúlt husvéttól a mostaniig százezer aladósodott magyar birtokos vagyonát mentette meg a pusztulástól az intézményes védettség állapota. Háromszor annyi búzát szállítottunk idegen piacoknak, mint azelőtt. A gazdagondoknak ebből a felszabadu­lásából következhetnek az olyan ered­mények, mint amilyent a múlt héten lezajlott budapesti mezőgazdasági vásáron tapasztalhattunk, melynek tereit, sátrait a mezőgazdák tízezrei­nek tömegei lepték el s amely vásár külföld felé is váratlan eredménnyel A vármegye törvényhatósági bizott­sága március 28-án délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg 1934.évi ren­des tavaszi közgyűlését. A köz­gyűlés iránt élénk érdeklődés nyil­vánult meg. A megjelent bizottsági tagok között ott láttuk báró Harkányi János, Diószeghy János és Baríhos Tivadar örökös bizottsági tagokat is. Napirend előtt dr. Kozma György főispán kegyeletteljes meleg szavak­kal emlékezett meg a törvényhatósági bizottság nagy halottjáról, Dókus Ernő felsőházi tagról, mint a refor­mátus egyház egyik legkiválóbb ve zető tagjáról és a zempléni társa­dalom nagy büszkeségéről. Dr. Misák József vm. főjegyző olvasta fel ezután Gömbös Gyula miniszterelnöknek a törvényhatósági bizottsághoz intézett iratát, melyben a miniszterelnök őszinte köszönetét mond a bizottságnak legutóbbi azon üdvözléséért, melyben a vármegye közgyűlése Debrecen városnak a nyugdijjavaslatra vonatkozó ellenin- ditványával szemben bizalmáról biz­tosította a miniszterelnököt. A miniszterelnök a bizottsághoz A cseh és a magyar kir. kormány delegációi március 24—29 között folytatott megbeszélések során köl­csönösen tisztázták álláspontjukat további cseh szén- és koksz-szállitá- sok, valamint az ezek fejében kom­penzációs alapon szállítandó ma­gyar áruk ügyében. E megbeszélések során megfonto­lás tárgyává tették, hogy a tárgya­lások keretét terjesszék ki cseh fa és bizonyos árucikkek szállítására is, E tekintetben mindkét delegáció előter­zárult. Már régen nem volt ilyen vásár, amelyről egyetlen tehénkét sem hajtott vissza a gazdája. De más viszonylatokban is érezni az uj magyar tavasz érkezését. A kisipari műhelyekben újra megmoz­dulnak a szerszámok. A lezárult üz letekben uj berendezés folyik. A gyá­rak kéményei újra füstölni kezdenek. A munkanélküliség réme, mely az egész civilizált világot rettegésben tartja, minket már nem ijesztget. És tisztviselőink is nyugodtan hajthatják le fejeiket, mert amig gazdag orszá­intézett iratában kifejezte azon remé­nyét, hogy Zemplénvármegye a jö­vőben is segítségére lesz a szebb magyar jövő felé irányuló munká­jában. Majd dr. Kozma György főispán javasolta, hogy a kijelölő bizottság indítványa alapján Thuránszky László ny. főispán választassák meg a tör­vényhatósági bizottság örökös tagjává. A közgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel tette magáévá és Thu­ránszky László ny. főispánt örökös tagjává választotta. Az ugyancsak Dókus Ernő elha­lálozásával megüresedett közigazga­tási bizottsági tagsági helyet szava­zás utján báró Waldbott Kelemen főrendiházi taggal töltötte be a köz­gyűlés, aki nagy lelkesedés közben a leadott 57 szavazatból 56-ot kapott. A megüresedett árvaszéki ülnöki állás betöltésére került ezután a sor. A közgyűlés egyhangúlag dr. Görgey László tb. főszolgabírót és árvaszéki ülnököt választotta meg árvaszéki ül­nökké. Az uj árvaszéki ülnök nyom­ban letette a hivatali esküt. Dr. Misák József főjegyző ismer­jesztette kívánságait és megállapodtak abban, hogy erről jelentést tesznek kormányaiknak. Miután a két kormány között meg­állapodás történt, hogy közvetlenül a húsvéti ünnepek után a kölcsönös kereskedelmi viszonyok egész kere­tével megbeszéléseket kezdenek, ezt az alkalmat fel szándékoznak hasz­nálni arra, hogy még e tárgyalások befejezése előtt, a most megvitatott kérdéseket a legrövidebb időn belül előzetesen rendezzék. gokban hosszú idő óta siratják elma­radt illetményeiket, nálunk nem tar­tozik nekik az állam. A zord idők dűlása után valóban elmondhatjuk, hogy a nagy magyar ugar a mélyéig televény. Megáldja az azt az elvetett magot, ami fölött tiz körmünkkel boronáljuk a rögöt. Most nyílik a föld, most nyílik a sir, most nyílik az ég. Most jő a nagy magyar husvét, melynek szivárvány­nyal átszőtt éjszakáján ezüst trombi­tákon tombol a magyar feltámadás Hallelujája. tette a közigazgatás állapotát felölelő alispáni évnegyedes jelentést. A je­lentéshez dr. Dubay István törvény- hatósági bizottsági tag szólt hozzá, aki a jelentésnek a miniszterelnök újhelyi látogatásával kapcsolatos ré­szét tette bírálat tárgyává. Hozzájá­rul előre is egy olyan indítványhoz, amely a miniszterelnök üdvözlését ja­vasolja a római tárgyalások során elért sikerei alkalmából. De kérte, hogy ezzel egvidőben üdvözölje a közgyűlés Eckhardt Tibort is a leg­utóbbi párisi szerepléséért. A felszólalásra Bernáth Aladár alis­pán reflektált, kijelentvén, hogy je­lentésében nyoma sincs politikumnak, majd Szirmay Sándor (Tállya) szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a miniszter- elnök oly magas közjogi méltóság viselője, akinek a látogatásáról igenis megemlékezhet az alispáni jelentés, hiszen ezt mint vendégszerető házi­gazda tette. Indítványozta, hogy a közgyűlés üdvözölje Gömbös Gyula miniszerelnököt a római sikeréért. Eckhardt Tibor üdvözlését nem tartja szükségesnek, mivel gróf Bethlen Ist­ván és Eckhardt Tibor legutóbbi kül­földi szereplése alkalmával a törvény- hatósági bizottság már tolmácsolta üdvözletét Bethlennel együtt Eckhard- nak is. Diószeghy János örökös tag is dr. Dubay István indítványa ellen foglalt állást. Mint mondotta, ő is ellenzéki, de a mai viszonyok között min­denkinek kötelessége az egyetértést kimélyiteni. Az ilyen felszólalásokat csak haszon­talan és teljesen értéktelen ellenzéki szereplésnek tartja. A közgyűlés egyhangú lelkesedései magáévá tette Szirmay Sándor indít­ványát és elhatározta, hogy római si­kerei alkalmából hódolattal és szeretettel üdvözli a mi­niszterelnököt, (Folytatása a 7-ik oldalon) A vármegye tavaszi közgyűlése A törvényhatósági bizottság hódolattal és szeretettel üdvözölte a miniszterelnököt római sikerei alkalmából — Thuránszky Lászlót örökös tagjává, báró Waldbott Kelement pedig közig, bizottsági taggá választotta a közgyűlés — Jegyzőkönyvi köszönetét és külön jutalmat szavaztak meg a nyugalomba vonuló közkórházi igazgatónak — A MÁV nem hajtja végre a sérelmes menetrendváltozást Kiszélesítik a rekompenzációs tárgyaláso­kat a magyar-cseh kereskedelmi viszony egész keretére Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents