Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-03-11 / 10. szám
Sátoraljaújhely, 1934. március 11. $ LXV. évf. 10. szám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség 1 FELELŐS SZERKESZTŐ- B Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II. udvar I § Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. I ®WOYA¥ KÄLMAV I Negyedévre 1-20 P, félévre 2 40 P, egész évre 4'80 P A sárospataki gazdák monstre küldöttsége dr. Kozma György főispánnál „Hiszem és vallom, hogy az én nemzetem örökkévaló“ Részletek Harsány! Zsolt sátoraljaújhelyi serlegbeszédéből Különös és titokzatos jelenség a mi történelmünkben, hogy nem egy alkalommal állottunk már a mások vagy magunk ásta sír szélén, már bele is pillantottunk az elmúlás sötétjébe, de a legutolsó pillanatban mindig akadt valaki, aki onnan visz- szarántolt. Kazinczyt a legtárgyilago- sabb értékeléssel odaállíthatjuk ezeknek a gondviselésszerü magyaroknak sorába. És múltúnk tiz évszázadának tanulmányozása még egy jelenségre tanit bennünket, mely nem kevésbé különös és titokzatos. A magyarság valóban történelmi nagyjai valamennyien egy közös embertípust képviseltek, amelyet egy önmagában ellentmondónak látszó szóval igy fejezhetett ki, hogy „konstruktiv forradalmár.“ A hosszú példasorra vetett egy futó tekintet is meggyőzhet erről. Maga az államalkotó Szent István is konstruktiv forradalmárnak nevezhető. Hiszen felrobbantott egy ősi politikai szervezetet, de nem a rombolásért, hanem azért, hogy szilárdabb, s az új lakóhelyen maradandóbb épületet emeljen helyébe. Kálmán király forradalmi módon szórta szét az ország jogszolgáltatásának és hivatali életének ősi képét, de az Írásbeliség konstruktiv szervezetét építette helyébe. Mátyás király az ősi honvédelmi rendszert borította fel, de ugyanakkor megépítette az első magyar állandó hadsereget. Rákóczi forradalmi vállat vetett neki az egész államszervezetnek, de ha vállalkozása elvérzett is, az ő neve maradt örök zászlaja az önálló nemzeti lét épitő és alkotó gondolatának. Széchenyinek a magyar hitelviszonyokról irolt szava fenekestül fordította fel az egész gazdasági életünk eddig kiépült szellemét, de a forrongás felett megépült a Lánchid és megindultak a hajók. Ennek az embertípusnak lelki szerkezete mozgatta belülről Kazinczy Ferencet is. Ez az embertípus a a lángelme erejével önmagában már előre megépíti a maga álmát, s ha nekimegy falaknak, hogy azokat ledöntse, csak helyet akar szerezni a réginél szebb és biztosabb’ székes- egyháznak. Nem azért dönt, hogy feldúlt hazája védfalából rakjon palotát heverőhelyének, hanem hogy tétlen heverőhellyé süllyedt paloták tégláiból védfalakat rakjon hazájának. Kazinczy a hazafi szemével észrevette, hogy a magyarságnak, amely politikai jogaitól el van zárva, kulturális téren kell megerősítenie a nemzeti gondolatot, s az Író szemével észrevette, hogy a nemzeti irodalom kifejlődéséhez hiányzik maga a legfontosabb, az irodalom szent nyersanyaga, a nyelv. Az a régi zengő, zamatos, fordulataiban színesen meglepő, kifejezőerejében elbűvölően plasztikus nyelv, amelyen Pázmány Péter és Károli Gáspár írtak valaha, már nem volt sehol. A bécsi nagyhatalmi politika olyan légkört teremtett magyar földön, hogy abban az irodalom nyelve erőtlenné, használhatatlanná senyvedt. Kazinczy Ferenc tollat vett a kezébe, élére állott a nyelvújító mozgalomnak és megcsinálta az új magyar irodalom lehetőségeit. Jött, látott és győzött. Jött a legutolsó, a sorshatározó pillanatban, látta a nemzet végső veszedelmét és olyan győzelmet szerBeszámolt a „Zemplén“ már arról a nagyszabású tervről, melyet a dr. Orbán Kálmán polgármester elnöklete alatt megtartott értekezleten beszéltek meg a város idegenforgalmi tényezői és amely megbeszélések eredményeképpen megállapodtak abban, hogy Sátoraljaújhelyben julius hó 1-től julius hó 8-ig terjedő időben megrendezik a sátoraljaújhelyi „Hegyaljai Hetet“, amely látványosságainak és művészi, irodalmi valamint egyéb közérdekű eseményei folytán vetekedni fog az eddig Sátoraljaújhelynél jóval nagyobb városokban megrendezett ünnepélyes hetekkel. Kérdést intéztünk a Hegyaljai Hétre vonatkozólag dr. Orbán Kálmán polgármesterhez, az akció leikéhez, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — A városházán serényen folyik a munka a hét előkészítésére, azonkívül a városunk érdekeiért és idegenforgalmunkért áldozatra kész városi közéleti tényezőink is mindent elkövetnek, hogy a hét programját minél változatosabbá teheszett, amelynek ereje túlhat a száz év múlva bekövetkezett világháború tragikumán. Mert az egyetlen harci zászló, amely a kezünkben ma is megmaradt, a magyar kultúra zászlaja. Vájjon milyen démon volt az, amely Kazinczy József és Borsányi Zsuzsánna fiának születésekor misztikus módon belopta magát a csecsemő leikébe ? Ennek egy neve van, hölgyeim és uraim : a nemzeti érzés. Kazinczy Ferenc szerette a fajtáját s annak sorsánál fontosabbat nem ismert. Isten óriás tehetséget adott neki, s ezzel a lehetőséget, hogy nemzetének megbecsülhetetlen történelmi szolgálatot tegyen. De a tehetség nem érdem. Akinek adja a sors, annak nem saját érdeme. Akinek nem adja a sors, nem hibája. Egy érdem van: a gondolathoz, az eszméhez való hűség. S aki közülünk elmondhatja, hogy sohasem volt hűtlen munkájának kisebb, vagy nagyobb körében a maga magyarsük és minél nagyobb idegen- forgalmat biztosítsunk erre a hétre városunknak. — Állandó levelezésben vagyunk a budapesti és külföldi idegenforgalmi társaságokkal, a különböző társadalmi egyesületekkel. Tárgyalásaink eredményeképpen valószínű, hogy a Polgári Iskolai Tanárok Országos Egyesülete is ezen a héten Sátoraljaújhelyben rendezi meg országos vándorgyűlését. Számítunk német különvonatok érkezésére is. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület legutóbbi gyűlésében már megtárgyalta a nagyszabású állatkiállitás, borvásár és munkaverseny részleteit. Tárgyalásokat folytatunk az uszó- versenyek és egyéb nagyszabású sportesemények megrendezése ügyében is. Egyszóval -- mondotta a polgármester — serényen folyik a munka. Közvetlen részleteket még nem tudok adni, minthogy a tervek legnagyobb része csak a közeljövőben lesz perfektuálva. Azonban minden remény meg van arra, hogy ez a hét országraszóló nagy eseménye lesz városunknak. ságához, annak csak neve kisebb Kazinczyénál, érdeme ott áll a ma hódolattal köszöntött nagy emberé mellett. Hölgyeim és uraim, most harminc esztendeje az én szerény pályám azzal indult meg itt a szomszédos Széphalmon, hogy ott remegő kézzel vettem át a Magyar Tudományos Akadémia Kazinczy-diját. Emlékszem még, milyen csodálattal s a rajongás milyen szomjával olvasgattam Kazinczy életét. Annak egy részlete különösen hatott rám és külö- sen hat rám ma is, mikor a pataki emlékek közül felidézem. 1789 júniusában a harminc éves Kazinczy súlyos betegségbe esett Kassán. Kassa hires orvosa Viczay uram ápolta, de a beteg olyan rosszul volt, hogy életéről le kellett mondani. Mivel az elragadó kedvességü és fényes tehetségű embert nagyon szerették, az egész város izgatottan várta, mi lesz vele. Kovács István, a református lelkész, a templomban könyörgött érte, és Baróti, a katolikus pap, miséjébe foglalta a protestáns beteget. Egy reggel elterjedt a híre Kassán, hogy Kazinczy Ferenc meghalt. Mély bánat és megható részvét fogadta a hírt. De nem csodálkozott rajta senki: gyenge szervezetű ember volt, hivatala rendkívüli testi megpróbáltatásokkal járt, ő pedig sohasem kímélte magát, ha kötelességéről volt szó. Akik kedvelték, belátták: ennek igy kellett lenni. Betegségének és halálának híre az egész országot bejárta. És ime: egy napon Budán Horváth Ádám, a költő, lelkendezve szalad Teleki Sámuelhez, a kancellárhoz. Levelet kapott Kazinczy Fercnctől. Kazinczy Ferenc él! Valóbaif élt, még negyven esztendeig dolgozott nagy eszméiért, megcsinálta azt a magyar nyelvet, amelyből a Kisfa- ludyak, majd Vörösmarty, Petőfi, Arany és Tompa mentettek és megcsinálta azt a magyar kulturális életet, amelyet az ő lángoló lelkének örökségeképpen birunk ma is. Nem halt meg és nem is fog meghalni soha. És száz évvel az ő testi elköltözése után mi is tudunk egy másik haldoklóról. Ezért a haldoklóért nem könyörögtek jó papok a templomokban, nem aggódott érte senki, az egész világ ellene fordult, s mikor szomszédai örömmel kürtölték kétségtelen halálát, a hirt a világ közönye fogadta. És ime, megismétlődött a régi történet: itt a Ronyva partján kiáltjuk boldogan, hogy Magyaroszág nem halt meg. Gyógyulnia kell, mert dolga van, a maga igazi hivatását még el sem kezdhette. Majd ott fog állani erősen és szabadon a népek versenyében minden időkön fűi, mert ezzel a serleggel a kezemben hiszem és vallom, hogy az én nemzetem örökkévaló. Dr. Orbán Kálmán polgármester; Mindéi) remény meg Van arra, hogy a »Hegyaljai Hét Sátoraljaújhelyben“ nagyszabású idegenforgalmi esemény lesz Egyes szám ára ÍO fillér.
