Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-02-11 / 6. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1934. február 11. egyetemes tiltakozása a szláv kö­zösség, a cseh árulás, a nyugati önzés és kizsákmányoló anyagel- vüség ellen, amelynek együttes munkával Oroszország nem kis részben turáni szátmazásu és ve­lünk közös vérségü népeit a bol- j sevizmus poklába taszították és őket abból az emberi együvétar- tozás teljes megtagadásával soha ki nem mentenék. Sacharov hit­vallása a magyarral közös faji eszmény, az önzetlen, becsületes keleti lelkiség és az ebből most kialakuló egységes uj turáni tudat, amelynek oszlopai a magyar, a bolgár és a tőrök tatár népek és mely turáni tudat jegyében szület­nek ma Oroszországnak a pán­szlávizmus bódulatából kegyetlenül nem csak kijózanodott, de azzal végkép leszámolt népei is. Ha magyar ember mondaná mind azt amit Sacharov müveiből olva­sunk, előadásaiból hallunk, akkor is megkapnak e gondolatok és e most alakuló uj világok távlata. Ám a túrán fajba vetett ezt a meg­váltó hitet itthon akárki magyar fanatizmusnak, elfogultságnak mi nősíthetné. Világjelentőségüvé ezt az uj idealógiát részben épp az teszi, hogy az oroszok egy nagy, turáni származású vezér egyéni­sége is hirdeti, aki felelős állásban, az események izzó központjában küzdötte végig a hadjáratok, há­ború és politikai harcok egész sorát. Sacharov, a cári tábornok hőskölteményekbe illő élmények révén ismerte és szerette meg Ázsia lelkét, találta meg az egy­séges, megtisztult uj világ hordá sára képesítő rokonvonásokat a a turáni népekben és igy bennünk, magyarokban is. Ugyanakkor vi­szont közvetlenül tapasztalta és hi­teles adatokkal bizonyítja a nem­zetközi politika alacsonyrendü fon­dorlatait s ezek koronájaként a cseh légiók hitszegését, hitványságait. Orosz tábornok létére kezdte meg az összes világnyelveken megje­lenő könyveivel a harcot az orosz pánszlávizmus ellen és a csehek leleplezésére. Így küzd a bolse- vizmus nem csak tünetei, de lelki gyökerei ellen is. Nem az elavult és csődöt mondott szláv-orosz szellem tarthatatlan erőszakolásá­val, hanem egy uj egységesebb nemesebb világnézet: Turáni világ­nézet teljes kialakulásával és annak érvényesítésével harcol. Meggyőző ereje, érdekes, hatalmas egyéni­sége sajat népeié mellett, irodalmi müveiben is, a magyarság önbi­zalmának felszitásában és jövő nagyságunk célszerű megalapozá­sában is segít. Nyílt és titkos el­lenségei itthon és a határokon kí­vül épp ezért gyűlölettel borítják és rágalmakkal szigetelik körül Sacharov alakját. Másrészt bará­taink és véreink annál nagyobbra becsülik; Magyarország kormány­zója Sacharov tábornokot a magyar érdemrend első osztályával tün­tette ki. /. Varjú sétál tiszarnenti Hómezőben, Alomtalan búzavirág — Temetőben Gyászruhája szép feketén Ragyog róla, Mintha csak a tiszteletes Palástjából szabták volna. Kósza népe, árva népe A pusztának. Minden szava csupa jajszó, Csupa bánat . . . Nincs a mező, nincs a fészke, Nincs a párja ... Azért illik holtig tartó Napsirató gyásza rája. A „Sárospatak“ c. sajtótermék | több cikkben foglalkozott a sáros­pataki „FurminP Rt. vezetőségével, melyet különböző ügyek miatt megtámadott. így többek között a lap múlt évi október 12-iki számában „Az Újtelep lakosságának tiltakozása a Furmint részére kiadott telep- engedély miatt“ cim alatt is kö­zölt egy hasontermészetü cikket, amelynek egyes kitételeit a rész­vénytársaság magára nézve sértő­nek találta és sajtópert indított a lap ellen. A lefolytatott vizsgálat során Földes Lajos vállalta a szer­zőséget, mire kedden, febr. 6-án az újhelyi kir. törvényszék Körös- kényi-tanácsa előtt főtárgyalásra került az ügy. A főtárgyalás megnyitása után Köröskényi tanácselnök békés el intézésre szólította fel a feleket. A felszólításra dr Benyovszky László bejelentette, hogy hajlandó a bé­kés elintézésre, amennyiben a vádlott egy bocsánatkérő nyilat­kozatot ad s azt lapjában saját költségén közzéteszi. A vádlott Földes Lajos készsé­gesen beleegyezett ebbe az elin­tézésbe, ami után főmagánvádló képviselője a vádat elejtette, mire Jelenlegi kőrútjának előadásai ts kivétel nélkül a fönt említett célok és eszmék szolgálatában ál­lanak. Az előadás iránt érdeklődő kö­zönséget szeretettel hívja meg a kaszinó és a move, vezetősége. II. Nem indul a fogolymadár Délre, Itthon marad a varjakkal Télre; Mintha mindig csak a földön Járna, Mintha nem vön felsegítő Könnyű szárnya. Én se tudok elindulni Innen, Rabkenyérre fogott rá az Isten. Raboskodom fogolymadár — Módra, Gyökeret vert vándorbotra Támaszkodva, a bíróság az eljárást megszüntette. A tárgyalás során megfogalmazott és elfogadott bocsánatkérő nyilat­kozat a következő: „Kijelentem, hogy a „Sárospa­tak“ cimü hetilap 1933. évi okt- 12-én megjelent 41-ik számában „Az Újtelep lakosságának tiltako­zása a Furmint részére kiadott telepengedély miatt“ cim alatt megjelent cikkben foglaltak nem az én álláspontomat képezik és azokkal magamat nem azonosítom, — az abban foglalt sértő és rá­galmazó állításokat valóknak nem tekintem és amennyiben a Furmint R.-T. a cikk tartalma miatt meg­sértve érzi magát — ezért bocsá­natot kérek annál is inkább, mert az inkriminált cikk tartalma ere­detileg nem tőlem származik. — Egyben kötelezem magamat arra, hogy ezen nyilatkozatot az inkri­minált cikknek megfelelő helyen és szedéssel a „Sárospatak“ cimü lap leközelebbi számában költsé­gemen közzéteszem. A felmerült perköltségek viselését vállalom. A vádlott miskolci újságíró fenti nyilatkozatkozatából következés­képen megállapítható, hogy a Fur­mint R.-T. elleni támadások alap­talanoknak tekintendő. Zemplénvármegyei jtazeti Kaszinó kulturdélutánja A Zemplénvármegyei Nem­zeti Kaszinó folyó hó 6-án rendezett kulturestjén Szepesi Bódog kegyesrendi tanár tar­tott előadást „A Szepesség hazafisága“ címmel.Történelmi adatokat sorolt fel a II. Géza királyunk idejében letelepedett zipser lakosság állandó haza­fias gondolkozásának és érzé­sének bizonyságaiként. A ta­tárjárás idején a védekezésben, — az alkotmány és vallás- szabadságért folytatott küz­delmek, valamint az 1948 —49 évi szabadságharc idején fé­nyes példáját adták a szepes- ségi zipserek annak, hogy bár nyelvben németek, lélekben mindig magyarok voltak. Most is azok s a magyar államhoz való hűséges ragaszkodásuk­nak tanujelét adták a cseh megszállás után is. Nagyha­tású beszédének befejezéseként rámutatott azokra a feladatokra, melyeknek megvalósítása a mi határszéli városunkban elodáz­hatatlan hazafias kötelesség. Városunkban hiányzik még mindig a hősi emlékmű és az országzászló. E téren már sokkal kisebb városok és köz­ségek is megelőztek bennün­ket. Kéri a város vezetőit és társadalmát, hogy e kérdést a megvalósulásig állandóan tartsák napirenden. A köny- nyekig megható, szívhez szóló előadás magával ragadta a szép számmal megjelent hall­gatóságot. Lackó József „Sár- bogárd, Dombóvár“ és „Szép vagy. gyönyörű vagy Magyar- ország“ c. hatásos énekszámai után dr Dómján Elek záró­beszédében köszönetét mon­dott a szereplőknek s kifeje­zést adott annak a közös óhajnak, hogy a hősök emléke s az országzászló mielőbb el­foglalhassa helyét. {k e.) — Romlik a cseh pénz. Cseh ország immár nem tudja palástolni gazdasági válságának kalasztrófális arányait. A csehko- rona a nemzetközi pénzpiacon romlik és külföldi szakértők szerint ingadozásában nem is lehet meg­állítani. Csehország pénzügyi vál­sága annak a gazdasági politiká nak az eredménye, amelyet az ország folytat. Mialatt Magyaror­szággal is vámháborut kezdett, tönkretette saját iparát s a nyo­morgó felvidék után már maguk a csehek is egyre jobban érzik az elszegényedést és a munkanélkü­liség súlyát. MADARAK FARKAS ANDOR Földes Lajos hírlapíró bocsánatot bei t a Furmint R.-T. vezetőségétől „Az inkriminált cikk tartalma eredetileg nem tőlem származik 1“ Klein Kálmán megnagyobbított divatáruházát a Horthy Miklós—Molnár IstVán-u. sarokra 41 (a volt Szántó-féle üzlethelyiségbe) nClyCZlC 31.

Next

/
Thumbnails
Contents