Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-01-28 / 4. szám
6. oldal. ZEMPLÉN 1934. január 28. 204/1934. szám. Versenytárgyalási hirdetmény. Alulirt hivatal versenytárgyalást hirdet Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék területére eső közutak 1934. évi fenntartásához szükséges mintegy 1500 (ezerötszáz) normál waggon fenntartási kavics szállítására. A versenytárgyalás 1934. február 6-án Vall órakor lesz a nyíregyházai kir. államépitészeti hivatalban megtartva. Mindazok, kik pályázni kívánnak, ajánlataikat szabályszerűen, öt pecséttel lezárt borítékban 1934. február 6-án 10 óráig tartoznak személyesen, vagy posta utján a nyíregyházai kir. államépitészeti hivatalnál benyújtani. Bánatpénzként az ajánlati összeg 2%-a helyezendő a nyíregyházai kir. adóhivatalnál szabolcsvármegyei közig. letétbe. A részletes versenytárgyalási hirdetmény és az ajánlati űrlap alulirt hivatalban megtekinthetők, részletes felvilágosítások a hivatalos órák alatt ugyanott kérhetők. Ajánlat csak a nyíregyházi kir. államépitészeti hivatal által kiadott ajánlati űrlapon tehető, mely díjtalanul megszerezhető. M. kir. államépitészeti hivatal. Nyíregyháza, 1934. évi január hó 22-én. A hivatal főnöke: Lőwy Ignác sk. kir. műszaki tanácsos. Drága az újhelyi „ingyen teleki Irta: Tátray László. Ha közhírré tétetnék, dobos kis- biró vagy harsonás herold utján, hogy, teszem fel, ingyenes alapon egy-egy doboz fogpiszkálót lehet a Városházán felvételezni, úgy minden bizonnyal egész tömeg állna sorban a Molnár István uc- cában. Sokkal nagyobb értékről van szó, amikor Sátoraljaújhely város 200 öles telket kínál ingyen, fenyő erdőben, a rajta levő fával, közel a városhoz, ut és villanyvezeték mellett, ingyen homokkal és kővel, ab bánya, egyedül azzal a kikötéssel, hogy építeni kell rá. És dacára annak, hogy ez az egy kikötés tulajdonképen nem is kikötés, mert ugyan mire kellene valakinek telek mint építkezésre (spekulációra Ujhelyben nem gondolhat senki) hát mégsem kell senkinek. Évek óta alig jelentkezik valaki és építeni meg csupán kettő épített mindezideig. Az ok nem a rossz gazdasági viszonyokban keresendő; ez természetes. Épen a rossz gazdasági viszonyok miatt alacsony bérek és árak mellett volna az iparos és tisztviselő társadalomra nézve a legrentabilisabb a családi ház építés, márcsak ezért is, mert össze- kuporgatott pénzéért kamatot úgy sem kap sehol, ha meg netalán kap, úgy az 1—2% nál nem nagyobb, vagy pedig nagyon is veszélyes zugelhelyezésről lehet csak szó. Más községekben folyó és sikeres ilyen akciókkal hasonlítva össze az ittenit, a következők állapíthatók meg: 1. Mindaddig, miga város a létesítendő telephez vezető útnak a kiművelését és világítását magára kötelezően meg nem ígéri, az ingyen telkek csak nyaralónak, illetve azok építésére használhatók, mert ősszel, télen és részben tavasszal nem közelíthetők meg. (Egy deszkajárda és a világítás nem oly költségesek, hogy meg ne volnának igérhetők.) Aki pedig luxust akar űzni egy nyári residencia építésével, az nem megy ingyen telekre. 2. Amig a hatóság meg nem mutatja, hogy szivén viseli az építkezők sorsát és nem könnyít nekik ott ahol lehet, addig idegenkedni fog mindenki az akciótól. így pl. az átírási költségeket viselhetné a város, tehetne arról, hogy az gyorsan menjen végbe és nem úgy mint most, ígérhetné a villany olcsó bevezetését, a telefon és posta odajárását stb. 3. Legfőképpen pedig kötelezhetné magát a város arra, hogy a községi pótadót és járulékait is elengedi bizonyos időre úgy, ahogy az állam is elengedi a házadót. Egyszóval olyan kedvezményeket kellene kilátásba helyezni, melyek az igaz, hogy a városnak áldozatot jelentenek, de viszont lehetővé teszik az építtetőnek azt, hogy ne lakjon drágábban a sajátjában, mint ha bérbe lakik. Minden bizonnyal az lesz erre a felelet, hogy „na persze, a közűiét csak adjon, adjon mindig) nem elég ha a telket adja — ugyan miért strapálja magát a város, — ha épit valaki épit, ha nem, hát az ő kárai“ Stb. Nehogy valaki ilyen ellentmondásokkal állhasson elő, hát rámutatok arra, hogy az ingyen telek osztogatás nagyon jó üzlet a város és az állam részére. Nyereségteljes üzlet! A következőképen: Ad 200 négyszögöl telket melynek értéke ma nem több mint 200 pengő. (Ez esetben egy hold erdő 1600 pengő lenne, ami nagyon magas ár.) A kő és homok nem kerül semmibe a városnak. Ezzel szemben kap a város és állam egy 5000 pengőbe kerülő két szobás házacska építési költségét véve alapul és 3000 pengőre téve az anyag árát, 2000-re meg a munkabérét, már a ház építése alatt az épittetőktől indirekte: 5% kereseti adó fejében 100 pengőt és 3% forgalmi adó fejében 90 P-t. Ezen kívül, a lakhatási engedély kiadása után vagyon és jövedelem adó, az összes pótadók és bérbeadás esetén külön a bérösszeg utáni adó is fizetendő, ami annyit jelent, hogy a város már az első 1—2 évben többet kap mint amennyit az adott telek ér. (Nem beszélve az építésben résztvevő cégek adóiról.) Nem kis jelentőségű az sem, hogy a város közben levő telkeinek az értéke növekedik, ami megint nyereséget jelent úgy vagyon mint jövedelem szempontjából. Nagyban csökkenne a munkanélküliség, az adóhátrálékok befolynának, más városból jönnének a nyaralók és az újhelyi családok sem mennének máshova költeni a pénzt, ami óriási forgalmi többletet jelentene. (A tisztviselő családok majdnem mind elmennek nyaralni, mert itt nincs hol.) Mindezeket a direkt és indirekt jövedelmeket figyelembe véve méltán várja az újhelyi építkezni akaró polgár, hogy a város minden, csak lehetséges könnyítést nyújtson az építkezni akaróknak, mert hiszen jelenleg az a helyzet, hogy a város ad ingyen telket, de ha akarja hát pótadó vagy akár villanybevezetés címén beszedheti az árát bármikor. Zemplén Tármegye alispánjától. Szám: 848/1934. Tárgy: Zemplénvármegyei sátoraljaújhelyi „Erzsébet“ közkórházi segédorvosi állás betöltése. Pályázati hirdetmény. A Zemplénvármegyei (sátoraljaújhelyi) „Erzsébet“ közkórháznál lemondás folytán megüresedett segédomi állásra a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat 2. §-a alapján pályázatot hirdetek. A segédorvosi állás javadalmazása a XI. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő fizetés, a természetbeni lakás és ellátásnál engedélyezett kedvezményekkel. Felhívom mindazokat, akik erre az.állásra pályázni óhajtanak, hogy az 1883. évi I. tc.-ben előirt elméleti képesítésüket, a forradalom és kommunizmus ideje alatti magaviseletüket s esetleg eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt és a vármegye főispánjához Mél- tóságos dr. Kozma György úrhoz címzett kérvényüket hozzám, 1934. évi február hó 26. napjáig bezárólag mutassák be, illetve „Alispáni hivatal, Sátoraljaújhely“ címre küldjék be, mert a később érkező kérvényeket nem veszem figyelembe. Sátoraljaújhely, 1934. évi január hó 24. Bernáth Aladár s. k. alispán. A sárospataki járás főszolgabirájától. 254/1934. szám. Pályázati hirdetmény. Zemplén vármegye sárospataki járásához tartozó s nyugdíjazás folytán megüresedett hercegkuti körjegyzői állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalmazása a 62 000/1926. B. M. sz. rendeletben megállapított fizetés és esetleges családi pótlék, továbbá Hercegkút községben 3 szobából álló természetbeni lakás, Bodroghalász községben 8 kát. hold 455 Q öl szántó, 2 kát. hold 357 □ öl rét és 2 közös legeltetési jog. Az ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme 79 87 K s a körjegyző fizetésébe 258 P 36 fillérben van beszámitva. A földek összes adóját a javadalmas fizeti. A körhöz: Hercegkút, Makkoshotyka és Bodroghalász községek tartoznak. Felhívom a pályázni óhajtókat, hogy képesítésüket, eddigi alkalmaztatásukat, erkölcsi és politikai magatartásukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám 1934. évi február hó 20. napjának déli 12 órájáig nyújtsák be. A választás megtartása iránt később fogok intézkedni. Sárospatak, 1934. január hó 20. Gr. Hoyos Victor sk. főszolgabíró. Nyomatott a laptulajdonos: Zemplén Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. betűivel Sátoraljaújhely. Kiadásért felel: Dr Bogyay Kálmán.
