Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)
1934-06-10 / 23. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1934. junius 10. Dr. Görgey István nagyszabású előadást tartott a magyar hiilpolitihóról a Kossuth Kaszinában Szombaton este a zemplénvárme- gyei Kossuth Kaszinó társasvacsorát rendezett a Kaszinó helyiségeiben, melyen részt vett dr. Görgey István országgyűlési képviselő is, aki nagyszabású beszédben ismertette a magyar külpolitika jelenlegi helyzetét és a revíziós törekvések lehetőségét. A társasvacsorán megjelentek nagy érdeklődéssel hallgatták az országgyűlési képviselő fejtegetését, melyek az európai helyzet teljes ismeréséről tettek bizonyságot. A kb. hatvan terítékes vacsorán elsőnek dr. báró Waldbott Frigyes, a Kaszinó elnöke szólalt fel, aki üdvözölvén a megjelenteket, újból és nyomatékosan hangoztatta a Kaszinó politikamentes jellegét és egyúttal bejelentette, hogy a vacsorán dr. Görgey István országgyűlési képviselő ismertetni fogja a Kaszinó tagjai előtt a magyar külpolitika mostani viszonyait. Kijelentette, hogy az országgyűlési képviselő ezen felszólalása nézete szerint egyáltalán nem érinti a Kaszinó teljes politikamentes jellegét, hiszen nem mint politikus, hanem csak, mint a Kaszinó barátja és vendége vesz részt a vacsorán és belpolitikai kérdésekkel egyáltalában nem óhajt foglalkozni. A Kaszinó tagjai általános helyeslésléssel fogadták az elnök bejelentését és ezután dr. Görgey István érdekes előadásban fejtegette a külpolitikai kérdéseket. — A revízió ma már nem magyar probléma, — mondotta többek között dr. Görgey — hanem a Duna völgyében élő 15 nép további fennmaradásának és boldogulásának egyedüli lehetősége, mert tévedés a kérdést úgy beállítani, hogy revízió alatt csak területi revíziót kell érteni. A revízió alatt természetesen elsősorban területi revíziót sürgetünk mi magyarok, nemcsak azért, hogy elszakított testvéreink visszacsatoltassanak hanem a földrajzi és gazdasági adottság folytán is. Másodsorban a revíziónak tehát gazdasági revíziónak kell lennie az egész vonalon. Harmadsorban kulturális, szociális és általában lelki revíziót is követelünk és óhajtják velünk együtt mindazok a nemzetiségek, amelyek mindenben érzik Pénteken érkezett le a vármegyéhez a belügyminiszter leirata, melyben véglegesen döntött Sátoraljaújhely város 1934. évi költségvetéséről. A vármegye alispánja annak idején kisebb módosításokkal jóváhagyta a város háztartási alapjának 1934. évi költségvetését, mely szerint 807.068 P szükséglettel szemben 617.437 P fedezet mutatkozott, tehát a hiány 189.623 P. Ezért 70% os pótadó kivetése szükséges. A belügyminiszter több törlést eszközölt a költségvetésen. így pl. a városi piarista reálgimnáziumnak 1933-ban adott 1500 P hozzájárulást az 1934. évre 6900 P-re emelte fel a város. Ezt az 5400 pengő külön- bözetet a város nehéz helyzetére való tekintettel a miniszter teljesen törölte. Teljesen törölte továbbá a miniszter a városi tisztviselők pótilletményeit és 50% os külön munkaátalányaira beállított összegeket, melyeket különben már régebben 1933 junius 1-től kezdődőleg betiltott, de amelyek mégis bekerültek a költségvetésbe. Törölte a miniszter a városi bérpalota lakásbéreinek leszállítása folytán előállott 2686 P különbözeiét, mely a költségvetésből szintén nem tűnt ki. Azonkívül törölte a dollárkölcsönök kamatainak tulmagas beállítása folytán észlelt külömbözeteket is. Egyes kiadási tételeket viszont felemelt a miniszter. és tapasztalják elnyomottságukat és másodrendű állampolgári mivoltukat. — A revízió ügye feltartózhatatla- nul közeledik. Nekünk magyaroknak az a feladatunk, hogy mint az apostolok hirdessük mindenkinek, hogy ez a kérdés nemcsak területi határváltoztatásokat jelent, hanem jelenti Középeurópa újbóli talpraállitásának egyedüli lehetőségét és az itt lakó Felhívta a várost továbbá a miniszter, hogy takarékosságra törekedA sárospataki Kossuth Lajos-utca és a közvetlen szomszédos utcák lakói hétfőn dr. Binéth Menyhért ügyvéd vezetésével népes küldöttséget menesztettek a város elöljáróságához a városháza elé tervezett, de a folyamatban lévő kútépítési munkálatokból kimaradt közkút ügyében. A küldöttség tagjai előadták, hogy a Kossuth- utcai lakókra rendkívül sérelmes az az intézkedés, amely a városháza elé tervezett kút építését elodázta, annál is inkább, mivel ez a rész a legvizszegényebb része a városnak, ahol egy-két magánkuton kívül nincs élvezhető ivóvíz. Kérték a város vezetőségét, hasson, oda, hogy a folyamatban lévő munkálatok során ezt a legfrekventáltabb kutat is megépítsék. A Kossuth-utcai lakók küldöttségét Phillipp Curt főbiró és Rácz Jenő főjegyző fogadták. A főjegyző válaszában közölte a küldöttséggel, hogy az eredeti elgondolás szerint a városháza előtti kutat kellett volna leg60 millió embernek újbóli boldogulását. A lelkes ovációval fogadott előadás után dr. Jármy Béla, a Kaszinó társelnöke köszönte meg az országgyűlési képviselőnek az értékes előadást. A társasvacsora kitűnő megrendezése körül Éránk Dezsőnek, a Városi Vigadó bérlőjének agilitása és kitűnő konyhája is nagy szerepet játszott. jen a Diana fürdőnél, amennyiben az 5250 P bevétellel szemben 12.308 P kiadás mutatkozik. ' , Végeredményben a miniszter a város költségvetését 185.882 P hiánynyal zárta le, továbbá a pótadót 68°/o-ban, a kereseti adó kulcsát pedig 6°/o ban állapította meg. először megépíteni, mivel azonban ott a talaj sziklás, a munkálatok olyan tetemes költséggel jártak volna, hogy a kutépitésekre rendelkezésre álló aránylag csekély összeg magára erre az egy kútra sem lett volna elégséges Éppen ezért az Országos Közegészségügyi Tanács, amely a költségek felett diszponál, úgy határozott, hogy ennek a kútnak az építését elhalasztja. A küldöttség tudomásul vette a főjegyző válaszát és úgy határozott, hogy beadvánnyal fordul az Országos Közegészségügyi Tanácshoz kérve, hogy az érdekeltek esetleges hozzájárulásával találjon módot a városházi kút megépítésére. — Szabadságolások a pataki főszolgabiróságon. Dr. Spóner Ödön tb. szolgabiró junius 4-től julius hó 1-ig szabadságra távozott. Julius 1-től dr. Pauliczky István tb. főszolgabíró veszi ki nyári szabadságát, amely augusztus 11-én ér véget. Hatvannyolc százaiéit Sátoraljaújhely város 1934. évi pntadója A belügyminiszter sok kisebb tételt törölt a város költségvetéséből 9 sárospataki Kossuth-utca lakói ragaszodnál! a városháza elé tervezett hözhuthoz Népes küldöttség az elöljáróságnál B „ZEMFLÉH“ EREDETI TÁRCÍM Sorokok és labancok a kuruc JCegyalján Dr. Kozma György főispán és Bernáth Aladár alispán az elmúlt napokban hivatalos kőrútjukban megtekintették a hires, ősrégi szerencsi ref. templomot, ahol kegyeletteljes látogatást tettek a nagy halott Rákóczi Zsigmondnak ott őrzött és sajnos már csak részben meglévő csontjainál. A fejedelem koponyáján ma is láthatók a magyarságért vívott akkori súlyos harcok szörnyű emlékei. A szerencsi ref. lelkész őrzi hűségesen azt a több mint 50 éves vendégkönyvet, melyben töméntelen neves aláírás előtt olvashatjuk vármegyénk néhai hírneves alispánjának és felkérését, majd Thaly Kálmán örökbecsű feljegyzéseit a nagy fejedelemről, melyek minket zemplénieket közelről érdekelnek és ezért indíttatva érezzük magunkat azokat okulásul is szószerint közölni. Kezdődik pedig az emlékkönyv a következőképpen. * 1883-ik év Martius- hó 22-én, alulírtak Rákóczy Zsigmondnak a Szerencsi református templomban elhelyezett, s 1848-ik évben a 10-ik honvéd zászlóalj tiszti kara által azon kőedényben összeszedett porait, melyben jelenleg is őriztetnek, megtekintvén, s oly könyvet, amelybe a honfi érzettől ide vezetett látogatók neveiket emlékül be-jegyezhetnék, nem találván: jelen emlékkönyvet ajánlottuk fel e célra; s felkértük Thaly Kálmán történészünket, a Rákóczyak korszakának lelkes és tudós búvárát, hogy a Rákóczy Zsigmondra vonatkozó adatokat, amelyeket hazánkban ő ismer legjobban, e könyv bevezetéséül bele írni szíveskedjék, oly célból, hogy akik e helyett felkeresik, ne csak megindulva, de okulva is hagyhassák azt el. S. A. Ujhelyben 1883 Jun. hó 1-én. Matolay Etele sk. Chyzer Kornél sk. Zemplén megye alispánja. Zemplén megye főorvosa. * Rákóczy Zsigmond fejedelem emlékezete A megelőző levélen foglalt megtisztelő felhívásnak hazafias készséggel engedve, löljegyzem itt a szerencsi reform, egyház sírboltjában nyugvó Rákózcy Zsigmond erdélyi fejedelem és Magyarország tekintélyes részei urának emlékezetét, — ama főbb vonásokban, melyek egy emlékkönyv czélját s határait meg nem haladják. A II. Endre király idejében Lengyelországból hazánkba szakadt „Comes Bagomer“ főurról (korábbi állítások szerint a Bogáth Radván nemzetiségből) származott dicső emlékezetű Felső-Vadászi Rákóczy családból I. János és I. Ferdinánd királyok korában éltek Rákóczy György és János testvérek. Mindkettő jeles és vitéz férfiú: György szatmári, János pedig likavai főkapitány. A Rákóczy-ház levéltárában őrzött adatok bizonysága szerint e Györgynek fia volt Zsigmond, aki is 1544-ben, a Rákóczyak felső-vadászi ősi kastélyában született. Miután rangjának megfelelő főúri és buzgó protestáns irányú neveltetést nyert: az iskoláit elvégzett, ép, szép, délczeg ifjat elvivé magával atyja a török elleni táborokba, csatákba, harcolni. A rettenthetlen vitézség és bajnoki lélek által már korán kitűnt ifjú Rákóczy Zsigmong a „végeken“, e jeles hadi iskolában, évek múltával, s épen a végeknek akkor — a hős Dobó István idejében — méltán híressé vált fővárában, Egerben kitűnő tisztté s tapasztalt hadvezérré képződött a folytonos csatározások közepette. Pe- rényi Gábor után Forgách Simon és Ungnád Kristóf hires főkapitányok alatt vitézkedett mint a nemes ifjak seregének hadnagya s utóbb mint kapitány. Vitézi érdemeiért, mindjárt atyja halála után, Szendrő, akkor igen fontos végvárnak főkapitányává s egyszersmind Torna és utóbb Borsod vármegyék főispánjává tétetett. 29 éves korában, 1573 ban már mint szendrei kapitány, Prépostváry Bálint kassai altábornokkal egyesülve, a Fülekről Szikszó felé zsákmányra igyekvő nógrádi törököket utjokban megrohanja, tönkre veri, ezeret levágván, vagy elfogván. 1576-ban Miksa királytól Erdélybe küldetett sok szép haddal, Békés Gáspár támogatására; majd a király belső tanácsosává nevező ki őt, az 1587-iki országgyűlés pedig az országnak Lengyelország és Erdély felöli határai kiigazításával bízta meg. Ugyanezen 1587-ik évben még nagyobb kitüntetés is érte az immár hazaszerte nagy vitéz és jeles hadi vezérül ismert Rákóczy Zsig- mondott: a hires egri Dobó utódjává lön, szendrei főkapitányból a felvidék ekkor a török ellen legfontosabb erősségének főkapitánysági tisztére emeltetett, s borsodi főkapitánysághoz még a hevesi főispáni méltóságot is csatolá a király bizalma. Rákóczy Zsigmond éveken át tartott egri főkapitánysága idejében oly rettegett hírben állának az egri végbeli hadak, a török csapatok előtt, — hogy a más magyar seregekkel bátran harcoló törökség már csak látásától is a segítségül érkező egriek zászlójának, hanyat-homlok futott el a csatatérről. Legnagyobb győzedel- mét Rákóczy Zsigmond mint egri főkapitány 1588. október 8-án vivta a Hernád völgyében Szikszó mellett. Ugyanis Rákóczy kémjei által értesülvén, hogy a Szolnok, Hatvan, Pest, Vácz és Nógrád vidéki törökség Fer- hát aga, Ali és Kurkint füleki bég vezérlete alatt összegyülekezett és Borsodba, Abaujba, és a Hegyaljára készül zsákmányoló hadjáratra: azonnal hirt ad mindenfelé, ir Kassára,
