Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-06-10 / 23. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1934. junius 10. Dr. Görgey István nagyszabású előadást tartott a magyar hiilpolitihóról a Kossuth Kaszinában Szombaton este a zemplénvárme- gyei Kossuth Kaszinó társasvacsorát rendezett a Kaszinó helyiségeiben, melyen részt vett dr. Görgey István országgyűlési képviselő is, aki nagy­szabású beszédben ismertette a ma­gyar külpolitika jelenlegi helyzetét és a revíziós törekvések lehetőségét. A társasvacsorán megjelentek nagy érdeklődéssel hallgatták az ország­gyűlési képviselő fejtegetését, melyek az európai helyzet teljes ismeréséről tettek bizonyságot. A kb. hatvan terítékes vacsorán el­sőnek dr. báró Waldbott Frigyes, a Kaszinó elnöke szólalt fel, aki üd­vözölvén a megjelenteket, újból és nyomatékosan hangoztatta a Kaszinó politikamentes jellegét és egyúttal bejelentette, hogy a vacsorán dr. Görgey István országgyűlési képvi­selő ismertetni fogja a Kaszinó tag­jai előtt a magyar külpolitika mos­tani viszonyait. Kijelentette, hogy az országgyűlési képviselő ezen felszó­lalása nézete szerint egyáltalán nem érinti a Kaszinó teljes politikamen­tes jellegét, hiszen nem mint politi­kus, hanem csak, mint a Kaszinó barátja és vendége vesz részt a va­csorán és belpolitikai kérdésekkel egyáltalában nem óhajt foglalkozni. A Kaszinó tagjai általános helyeslés­léssel fogadták az elnök bejelenté­sét és ezután dr. Görgey István ér­dekes előadásban fejtegette a külpo­litikai kérdéseket. — A revízió ma már nem magyar probléma, — mondotta többek kö­zött dr. Görgey — hanem a Duna völgyében élő 15 nép további fenn­maradásának és boldogulásának egye­düli lehetősége, mert tévedés a kér­dést úgy beállítani, hogy revízió alatt csak területi revíziót kell érteni. A revízió alatt természetesen elsősorban területi revíziót sürgetünk mi magya­rok, nemcsak azért, hogy elszakított testvéreink visszacsatoltassanak ha­nem a földrajzi és gazdasági adott­ság folytán is. Másodsorban a reví­ziónak tehát gazdasági revíziónak kell lennie az egész vonalon. Harmadsor­ban kulturális, szociális és általában lelki revíziót is követelünk és óhajt­ják velünk együtt mindazok a nem­zetiségek, amelyek mindenben érzik Pénteken érkezett le a vármegyé­hez a belügyminiszter leirata, mely­ben véglegesen döntött Sátoraljaúj­hely város 1934. évi költségvetéséről. A vármegye alispánja annak idején kisebb módosításokkal jóváhagyta a város háztartási alapjának 1934. évi költségvetését, mely szerint 807.068 P szükséglettel szemben 617.437 P fe­dezet mutatkozott, tehát a hiány 189.623 P. Ezért 70% os pótadó ki­vetése szükséges. A belügyminiszter több törlést esz­közölt a költségvetésen. így pl. a városi piarista reálgimnáziumnak 1933-ban adott 1500 P hozzájárulást az 1934. évre 6900 P-re emelte fel a város. Ezt az 5400 pengő külön- bözetet a város nehéz helyzetére való tekintettel a miniszter teljesen törölte. Teljesen törölte továbbá a miniszter a városi tisztviselők pótilletményeit és 50% os külön munkaátalányaira beállított összegeket, melyeket külön­ben már régebben 1933 junius 1-től kezdődőleg betiltott, de amelyek mégis bekerültek a költségvetésbe. Törölte a miniszter a városi bérpalota lakás­béreinek leszállítása folytán előállott 2686 P különbözeiét, mely a költ­ségvetésből szintén nem tűnt ki. Azonkívül törölte a dollárkölcsönök kamatainak tulmagas beállítása foly­tán észlelt külömbözeteket is. Egyes kiadási tételeket viszont felemelt a miniszter. és tapasztalják elnyomottságukat és másodrendű állampolgári mivoltukat. — A revízió ügye feltartózhatatla- nul közeledik. Nekünk magyaroknak az a feladatunk, hogy mint az apos­tolok hirdessük mindenkinek, hogy ez a kérdés nemcsak területi határ­változtatásokat jelent, hanem jelenti Középeurópa újbóli talpraállitásának egyedüli lehetőségét és az itt lakó Felhívta a várost továbbá a mi­niszter, hogy takarékosságra töreked­A sárospataki Kossuth Lajos-utca és a közvetlen szomszédos utcák lakói hétfőn dr. Binéth Menyhért ügyvéd vezetésével népes küldöttséget me­nesztettek a város elöljáróságához a városháza elé tervezett, de a folya­matban lévő kútépítési munkálatokból kimaradt közkút ügyében. A küldöttség tagjai előadták, hogy a Kossuth- utcai lakókra rendkívül sérelmes az az intézkedés, amely a városháza elé tervezett kút építését elodázta, annál is inkább, mivel ez a rész a legvizszegényebb része a városnak, ahol egy-két magánkuton kívül nincs élvezhető ivóvíz. Kérték a város vezetőségét, hasson, oda, hogy a folyamatban lévő munkálatok során ezt a legfrekventáltabb kutat is megépítsék. A Kossuth-utcai lakók küldöttségét Phillipp Curt főbiró és Rácz Jenő főjegyző fogadták. A főjegyző vála­szában közölte a küldöttséggel, hogy az eredeti elgondolás szerint a vá­rosháza előtti kutat kellett volna leg­60 millió embernek újbóli boldogu­lását. A lelkes ovációval fogadott előadás után dr. Jármy Béla, a Kaszinó társ­elnöke köszönte meg az országgyű­lési képviselőnek az értékes előadást. A társasvacsora kitűnő megrende­zése körül Éránk Dezsőnek, a Városi Vigadó bérlőjének agilitása és kitűnő konyhája is nagy szerepet játszott. jen a Diana fürdőnél, amennyiben az 5250 P bevétellel szemben 12.308 P kiadás mutatkozik. ' , Végeredményben a miniszter a vá­ros költségvetését 185.882 P hiány­nyal zárta le, továbbá a pótadót 68°/o-ban, a kereseti adó kulcsát pe­dig 6°/o ban állapította meg. először megépíteni, mivel azonban ott a talaj sziklás, a munkálatok olyan tetemes költséggel jártak volna, hogy a kutépitésekre rendelkezésre álló aránylag csekély összeg magára erre az egy kútra sem lett volna elégséges Éppen ezért az Országos Közegész­ségügyi Tanács, amely a költségek felett diszponál, úgy határozott, hogy ennek a kútnak az építését elhalasztja. A küldöttség tudomásul vette a fő­jegyző válaszát és úgy határozott, hogy beadvánnyal fordul az Országos Közegészségügyi Tanácshoz kérve, hogy az érdekeltek esetleges hozzá­járulásával találjon módot a városházi kút megépítésére. — Szabadságolások a pa­taki főszolgabiróságon. Dr. Spóner Ödön tb. szolgabiró junius 4-től julius hó 1-ig szabadságra tá­vozott. Julius 1-től dr. Pauliczky István tb. főszolgabíró veszi ki nyári szabadságát, amely augusztus 11-én ér véget. Hatvannyolc százaiéit Sátoraljaújhely város 1934. évi pntadója A belügyminiszter sok kisebb tételt törölt a város költségvetéséből 9 sárospataki Kossuth-utca lakói ragaszodnál! a városháza elé tervezett hözhuthoz Népes küldöttség az elöljáróságnál B „ZEMFLÉH“ EREDETI TÁRCÍM Sorokok és labancok a kuruc JCegyalján Dr. Kozma György főispán és Bernáth Aladár alispán az elmúlt na­pokban hivatalos kőrútjukban meg­tekintették a hires, ősrégi szerencsi ref. templomot, ahol kegyeletteljes látogatást tettek a nagy halott Rá­kóczi Zsigmondnak ott őrzött és saj­nos már csak részben meglévő csont­jainál. A fejedelem koponyáján ma is láthatók a magyarságért vívott akkori súlyos harcok szörnyű emlékei. A szerencsi ref. lelkész őrzi hűsé­gesen azt a több mint 50 éves ven­dégkönyvet, melyben töméntelen ne­ves aláírás előtt olvashatjuk várme­gyénk néhai hírneves alispánjának és felkérését, majd Thaly Kálmán örök­becsű feljegyzéseit a nagy fejedelem­ről, melyek minket zemplénieket kö­zelről érdekelnek és ezért indíttatva érezzük magunkat azokat okulásul is szószerint közölni. Kezdődik pedig az emlékkönyv a következőképpen. * 1883-ik év Martius- hó 22-én, alul­írtak Rákóczy Zsigmondnak a Sze­rencsi református templomban elhe­lyezett, s 1848-ik évben a 10-ik hon­véd zászlóalj tiszti kara által azon kőedényben összeszedett porait, mely­ben jelenleg is őriztetnek, megtekint­vén, s oly könyvet, amelybe a honfi érzettől ide vezetett látogatók nevei­ket emlékül be-jegyezhetnék, nem találván: jelen emlékkönyvet ajánlot­tuk fel e célra; s felkértük Thaly Kálmán történészünket, a Rákóczyak korszakának lelkes és tudós búvárát, hogy a Rákóczy Zsigmondra vonat­kozó adatokat, amelyeket hazánkban ő ismer legjobban, e könyv beveze­téséül bele írni szíveskedjék, oly célból, hogy akik e helyett felkeresik, ne csak megindulva, de okulva is hagyhassák azt el. S. A. Ujhelyben 1883 Jun. hó 1-én. Matolay Etele sk. Chyzer Kornél sk. Zemplén megye alispánja. Zemplén megye főorvosa. * Rákóczy Zsigmond fejedelem emlékezete A megelőző levélen foglalt megtisz­telő felhívásnak hazafias készséggel engedve, löljegyzem itt a szerencsi reform, egyház sírboltjában nyugvó Rákózcy Zsigmond erdélyi fejedelem és Magyarország tekintélyes részei urának emlékezetét, — ama főbb vo­násokban, melyek egy emlékkönyv czélját s határait meg nem haladják. A II. Endre király idejében Len­gyelországból hazánkba szakadt „Co­mes Bagomer“ főurról (korábbi állí­tások szerint a Bogáth Radván nem­zetiségből) származott dicső emléke­zetű Felső-Vadászi Rákóczy családból I. János és I. Ferdinánd királyok ko­rában éltek Rákóczy György és János testvérek. Mindkettő jeles és vitéz férfiú: György szatmári, János pedig likavai főkapitány. A Rákóczy-ház levéltárában őrzött adatok bizonysága szerint e Györgynek fia volt Zsig­mond, aki is 1544-ben, a Rákóczyak felső-vadászi ősi kastélyában született. Miután rangjának megfelelő főúri és buzgó protestáns irányú neveltetést nyert: az iskoláit elvégzett, ép, szép, délczeg ifjat elvivé magával atyja a török elleni táborokba, csatákba, har­colni. A rettenthetlen vitézség és baj­noki lélek által már korán kitűnt ifjú Rákóczy Zsigmong a „végeken“, e jeles hadi iskolában, évek múltával, s épen a végeknek akkor — a hős Dobó István idejében — méltán híressé vált fővárában, Egerben kitűnő tisztté s tapasztalt hadvezérré képződött a folytonos csatározások közepette. Pe- rényi Gábor után Forgách Simon és Ungnád Kristóf hires főkapitányok alatt vitézkedett mint a nemes ifjak seregének hadnagya s utóbb mint kapitány. Vitézi érdemeiért, mindjárt atyja halála után, Szendrő, akkor igen fontos végvárnak főkapitányává s egyszersmind Torna és utóbb Bor­sod vármegyék főispánjává tétetett. 29 éves korában, 1573 ban már mint szendrei kapitány, Prépostváry Bálint kassai altábornokkal egyesülve, a Fülekről Szikszó felé zsákmányra igyekvő nógrádi törököket utjokban megrohanja, tönkre veri, ezeret levág­ván, vagy elfogván. 1576-ban Miksa királytól Erdélybe küldetett sok szép haddal, Békés Gáspár támogatására; majd a király belső tanácsosává ne­vező ki őt, az 1587-iki országgyűlés pedig az országnak Lengyelország és Erdély felöli határai kiigazításával bízta meg. Ugyanezen 1587-ik évben még nagyobb kitüntetés is érte az immár hazaszerte nagy vitéz és jeles hadi vezérül ismert Rákóczy Zsig- mondott: a hires egri Dobó utódjává lön, szendrei főkapitányból a felvidék ekkor a török ellen legfontosabb erősségének főkapitánysági tisztére emeltetett, s borsodi főkapitányság­hoz még a hevesi főispáni méltósá­got is csatolá a király bizalma. Rákóczy Zsigmond éveken át tar­tott egri főkapitánysága idejében oly rettegett hírben állának az egri vég­beli hadak, a török csapatok előtt, — hogy a más magyar seregekkel bát­ran harcoló törökség már csak látá­sától is a segítségül érkező egriek zászlójának, hanyat-homlok futott el a csatatérről. Legnagyobb győzedel- mét Rákóczy Zsigmond mint egri főkapitány 1588. október 8-án vivta a Hernád völgyében Szikszó mellett. Ugyanis Rákóczy kémjei által érte­sülvén, hogy a Szolnok, Hatvan, Pest, Vácz és Nógrád vidéki törökség Fer- hát aga, Ali és Kurkint füleki bég vezérlete alatt összegyülekezett és Borsodba, Abaujba, és a Hegyaljára készül zsákmányoló hadjáratra: azon­nal hirt ad mindenfelé, ir Kassára,

Next

/
Thumbnails
Contents