Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-05-20 / 20. szám

Sátoraljaújhely, 1934. május 20. * LXV. évi. 20. szám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség Vármegyeháza II udvar Telefon: 109. Postafiók: 69. I FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr BOGYAY UÍLMÍ\ Megjelenik szombaton délben Előfizetési ár: Negyedévre 1*20 P, félévre 2 40 P, egész évre 4'80 P ítéletidő Zemplénmegyében Rekkenő hőség után kedden példátlan jégvihar tombolt Tolcsván, Olaszliszkán és Sárospatakon — A tyúktojás nagyságú jég a liszkatolcsvai népet nyomorba döntötte — Sárospatakon a jég nem okozott jelentősebb kárt — Az elemi csapás 1200 hold szőlőt és szántót teljesen lehengerelt és elpusztitott A közel két hónapos rekkenő szá­razság után május 15 én, kedden délután olyan Ítéletidő vonult végig Zemplénvármegye nagyrészén, amely percek alatt romba döntötte azokat a reményeket, amelyeket a korán beállott meleg következtében úgy a gazdák, mint a bortermelők s ezek­kel egyetemben a mező és szőlőgaz­dasági munkások nagy tömege fűzött a kedvezőnek mutatkozó terméskilá­tásokhoz. Már a délelőtti órákban érezni le­hetett, hogy kiadós esőzés van ké­szülőben: Rövidesen erős szél támadt, majd kitört a vihar, amely a maga nemében páratlan végzett. pusztítást A Hegyalja felett elsötétült a láthatár és délután fél 5 felé az annyira várt jótékony májusi eső helyett példátlan jégverés zudult le a gomolygó felhők­ből. A mintegy 10 percig tartó száraz jég után megeredt a zápor s most már a jeges eső pusztított tovább. A rémületet keltő jégeső helyenkint galamb-, sőt tyúktojás nagy­ságú jégdarabokkal árasztotta el az útjába került terüle­teket, amelyeken szörnyű pusztítást vitt véghez. 9 jégverés nyomorba döntötte Tolcsva községet Az elemi csapás a legsúlyosabban Tolcsván és Liszkán éreztette hatását. Ebben a két községben mintegy 1200 katasztrális hol­don a tyúktojás nagyságú jég szörnyű pusztítást vitt végbe úgy a szőlőkben, mint a vetésekben. Tolcsván a hevenyészett számítások szerint 712 k. hold szőlő és vetés pusztult el. Az eddigi megállapítások szerint 301 holdon 100°/o os a jégkár, mig 70 k. holdon 80°/o-os, 81 k. hol­don 60°/o os, 135 k. holdon pedig 50°/o-os kárt okozott az Ítéletidő. A végleges kárt azonban csak pár nap múlva lehet pontosan megálla­pítani, amikorra már a napsütés tel­jes képét adja a pusztulásnak. A jég itt olyan pusztítást vitt vég­hez, amihez hasonlóra a legöregebb tolcsvaiak sem emlékeznek. A tyúk­tojás nagyságú jégdarabok nemcsak a szőlővesszőket pusztították el telje­sen, de igen nagy területen még a tőkefejeket is széthasították annyira, hogy azokat nagy területen ki kell szántani. A szántóföldek kalászosait cafatokká csépelte a jég s a súlyos jégdarabok 3—4 centi­méter mélyre hatoltak a száraz földbe. A gyümölcsösökben is teljes a pusztulás. A gyümölcsüktől és lomb­juktól percek alatt megfosztott fák, darabokra tört és lehasadt ágaikkal szivettépő látványt nyújtanak. A lehullott hatalmas jégtömegek órák hosszat fehér lepelként hevertek a Jöldeken s a közeli hegyeken még másnap is nagy fehér jégfoltok hir­dették a tegnapi ítéletidőt. A hőmér­séklet hihetetlenül rövid idő alatt 10 fok alá sülyedt. Az isszonyu jégverés a baromfiál­lományban is nagy károkat okozott, az apróbb vadak, nyúl, fogoly, fácán stb. százait pedig egyszerűen agyon­verte. Számos borház is súlyosan megrongálódott. 9z olaszliszhai pusztulás Olaszliszkán ugyancsak borzalmas és kétségbeejtő következményekkel járt a jégverés. Itt mintegy 450 k. hold szőlő és szántó pusztnlt el. A lakosság tehetetlenül nézte az íté­letidőt, amely száz meg száz szorgal­mas munkáscsaládot fosztott meg pil­lanatok alatt kenyerétől. Sárospatakon lényegesen kisebb a kár Sárospatakra háromnegyed 5 óra­kor érkezett a jég. Az első 7 perc­ben galambtojás nagyságú száraz jég esett, majd mintegy 15 percen keresztül tartott a jeges záporeső, amely főként a Manduláson és a Hosszúhegyen, azonkívül a városi kertekben okozott jelentősebb káro­kat. A jég Sárospatakon is hosszú időn keresztül hevert nagy halmok­ban az utcákon. Sátoraljaújhelyt szerencsére elke­rülte a katasztrófa. A jégsujtolta területek lakossága kétségbeesetten vette számba a pusz­títást, amely különösen Tolcsva és Liszka községek lakóit renditette meg létalapjukban. A két község lakossága ugyanis főleg szőlőműveléssel keresi kenyerét és erre a munkára van be­rendezkedve. Ezek után azonban minden reménye szertefoszlott, hogy megkereshesse kenyerét úgy, hogy a két község népe a legkét- ségbeejtőbb éhínségnek néz elébe. A mindenéből kifosztott tolcsvai és liszkai lakosság csütörtökön délelőtt báró Waldbott Kelemen felsőházi tag, fl Nemzeti Egység Pártjának nagygyűlései a sárospataki választókerületben Május 27-én dr. Bessenyey Zénó képviselői beszámolót tart Olasz­liszkán és Sárospatakon — A nagygyűlésekre tömött sorokban fel­vonulnak az összes kerületi pártszervezetek tolcsvai nagybirtokos és Gecsey Lajos olaszliszkai r. kath. plébános vezeté­sével küldöttségeket menesztett dr. Kozma György főispánhoz, aki előtt a küldöttségek tagjai feltárták a ször­nyű helyzetet. A küldöttségekkel folytatott részle­tes megbeszélés után a főispán tele­fonon azonnal intézkedett az 50%> os és azonfelüli kárt szenvedettek név­szerinti és területszerinti sürgős ösz- szeirása iránt és megállapodott a kül­döttségekkel, hogy a pontos kárje­lentések beérkezte után a kerület országgyűlési képviselőjével és báró Waldbott Kelemen felsőházi taggal egyetemben haladéktalanul eljár a földmivelésügyi kormánynál a segítés módozatainak megtárgyalása céljából. A sárospataki főszolgabírói hivatal a tolcsvai pusztulás hírére nyomban felhívta a község főjegyzőjét, hogy irja össze azokat a szőlő- és mező- gazdasági munkásokat, akik más tör­vényhatóság területén hajlandók ara­tási munkálatokat vállalni. A nemzeti Egység Pártja május 27-én, vasárnap a sárospataki válasz­tókerületben több népgyülést fog tar­tani, amelyen a Párt számos képvi­selő tagja is részt vesz. A népgyü- lések iránt a kerületben máris szo­katlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg s ennek tudható be, hogy az azokon való részvételi szándékát már eddig is számos községi pártszerve­zet jelentette be. A nagyszabású népgyülések kere­tében fogja megtartani képviselői beszámolóját dr. Bessenyey Zénó kép­viselőházi alelnök, a kerület ország­gyűlési képviselője, akit erre az útjára báró Láng Boldizsár, Görgey István, Fáy rIstván, Korniss Gyula, Berky Gyula és Dési Géza országgyűlési képviselők is elkísérnek. Az országgyűlési képviselők 27-én déli fél 12 órakor érkeznek Buda­pestről Olaszliszkára, ahol a pataki képviselő háromnegyed 12-kor a köz­ségháza udvarán megtartandó nép- gyülésen ismerteti az aktuális poli­tikai kérdéseket és beszámol a párt parlamenti tevékenységéről. A liszkai gyűlésen, amelyen Vámosujfalu,Szegi, Szegilong, Bodrogkisfalud, Bodrog- keresztur stb. községek lakossága impozáns küldöttségekkel vesz részt, a dr. Bessenyey Zénó kíséretében lévő képviselők is felszólalnak. A liszkai népgyülést d. u. 3 órakor a sárospataki nagygyűlés követi, amelyen mintegy 20 község párt- szervezetei vesznek részt. A Nemzeti Egység Pártjánek pataki nagygyűlését a Gazdakör udvarán tartják meg. Dr. Bessenyey Zénó rész­letes beszámolója után a Párt többi képviselői is beszédet mondanak. A nagygyűlésen az előjelekből ítélve többezer ember vesz részt. Gyűlés után a budapesti vendégek Vámosujfalura mennek, hogy részt- vegyenek a község hősi halottai em­lékére állított Hősi Emlékmű leleple­zési ünnepélyén. Az ünnepélyen dr. Bessenyey Zénó mondja az ünnepi beszédet. Lövészverseny Szerencsen Bohus Zoltán, volt szerencsi test- nevelési vezető Szerencsről való áthelyezésekor egy gyönyörű ezüst antik serleget adományozott a sze­rencsi Polgári Lövészegyletnek ván­dordíjképpen. Az adománylevél szerint a serleget minden évben a legjobb szerencsi lövész nyerheti el. A sze­rencsi Polgári Lövészegylet ez évben május 10-én rendezte meg a Bohus Zoltán serlegversenyt Szerencs és környékének nagy érdeklődésétől kisérve. 24 lövész közül 1-ső lett Ferry Emil 249 ponttal, 2-ik vitéz Füzes- séry Sándor 244 ponttal, 3-ik dr. Bohus Lajos (a vándordíj alapitó bátyja) 233 ponttal. Az eredmények — tekintettel az éppen akkor ural­kodó erős északi szélre — kielégí­tőnek mondhatók. ügyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents