Zemplén, 1934. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

1934-04-29 / 17. szám

Sátoraljaújhely, 1934. április 29. LXV. évi. 17. szám Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Szerkesztőség, kiadóhivatal, MTI kirendeltség I FELELŐS SZERKESZTŐ: I Megjelenik szombaton délben Vármegyeháza II udvar I I Előfizetési ár: Telefon: 109. Postafiók: 69. I **r BOGYAY KAEMAJÍ ■ Negyedévre 1 ’20 P, félévre 240 P, egész évre 480 P Hetuennégyezer pengő pótadóhövetelése van Sárnspatahnah A képviselőtestület csütörtöki ülésén elfogadta az 1933 as zárszámadásokat Bz idegenforgalom jelentősége Amikor a Gömbös kormány Nem­zeti Munkaterve ismeretessé vált, so­kan kétkedtek abban, hogy lehet-e valóban az idegenforgalom fejlesztését oly jelentős kormányprogrammá tenni, amint azt a Munkaterv 63 pontja meghatározza. Most azonban, amikor az egymásután következő sorozatos intézkedésekből kitűnik, hogy a kor­mány programjának ezt a pontját nagyon is komolyan megvalósítja, kezdik a gáncsoskodók is belátni, hogy Európa egyetlen országára nézve sem olyan jelentős az idegenforgalom fejlesztése és annak erkölcsileg, mind anyagilag gyümölcsözővé tétele, mint Magyarországra nézve. Nézzünk mélyebben a dolgok lé­nyegére. Vájjon bekövetkezhetett vol­na-e a trianoni békeparancs, ha an­nakidején Európa bölcsei és hatal­masai valóban ismerték volna Ma­gyarországot? Nemcsak hegy és víz­rajzi, vagy néprajzi szempontból, ha­nem történelmi hivatottságánál fogva is és minden oly nézőpontból, ami kiáltóan ellene mondott Magyaror­szág, — e gyönyörű földrajzi egység feldarabolásának. Ha a békeparancsok diktálói tudták volna mirólunk mind­azt, amit a bennünket körülzáró te­rületre éhes ellenségeink tudni nem akartak, akkor ma megmaradt volna Magyarország minden természeti szépsége, akkor talán az idegenfor­galom kérdése sem volna ma más, mint egyszerű turisztikai, vagy bal neologiai kérdés s legfeljebb köz- igazgatási intézkedésekre volna he­lyenként szükség, nehogy a bennün­ket felkereső idegen országbelieket kizsákmányolják. így azonban az idegenforgalom fellendítése igen jelentős kormányzati programmá lett, amelynek megvaló­sításánál szerepe van az egész mi­nisztériumnak. Nekünk pedig, hogy kicsinyre zsugiritott országunkat minél több külföldi látogassa, szükségünk van erre elsősorban azért, hogy minél több barátot szerezzünk, akik iga­zunkért vívott békés küzdelmünkben oldalunk mellé álljanak. A kormány azonban egymaga mindent nem érhet el, hacsak az egész magyar társada­lom szívvel, lélekkel nem áll mellé az idegenforgalom fejlesztésének mun­kájában. Arra kell törekednünk első­sorban, hogy a hozzánk jövő idege­nek valóban itthon érezzék magukat A hagyományos magyar vendégsze­retet necsak a magánháztartásokban nyilvánulják meg, de mindenütt, ahol az idegenből jött vendég megfordul. Helyes dolog volt ezért a borravaló­kérdésnek a kormány részéről való felvetése is. De a lakás és élelem olcsón való megszerzését is könnyűvé kell tenni külföldi vendégeink számára, épugy, mint a természeti kincsekhez és lát­nivalókhoz való hozzáférhetést is. Ha egy jobbmódu külföldi autóját fene­Sárospatak város képviselőtestülete csütörtökön délután Phillip Curt fő­bíró elnökletével ülést tartott. A napirend első pontja az 1933. évi háztartási és a község kezelésé­ben lévő különböző alapok zárszá­madása volt, amit Juhász Dezső jegyző ismertetett. Ezek szerint a vá­ros múlt évi zárszámadása 2886 pengő deficittel zárult, viszont behajt­hatatlanság miatt 28.163 pengő adó- követelést törölni kellett. Tagadha­tatlan, hogy a súlyos gondokkal küzdő város elöljárósága dicséretes munkát végzett, amikor az egyre nyomasztóbb viszonyok ellenére mind össze ilyen aránylag jelentéktelen deficittel volt képes az elmúlt évet lezárni. Az előadó jegyző ugyanakkor jelentette, hogy a városnak pótadó címén 74 ezer pengő követelése van. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a 32 holdnyi községi iskolai alapvagyont nyilvános árverés utján 6 évre bérbeadja, egyúttal hozzájá­rult az alapvagyonföldek jelenlegi bérösszegének az 1933. évre szóló 30%-os leszállításához. Ez a határo­Bensőséges meleg társasvacsorát rendezett április 24 én, kedden este a Zemplénvármegyei Nemzeti Ka­szinó, melynek helyiségei szűknek bizonyultak a Kaszinó igen nagy számban megjelent tagjainak befoga­dására. A társasvacsorát a Kaszinó leveldi dr. Kozma György főispán névünnepének tiszteletére, továbbá Emödy László ny. törvényszéki ta­nácselnöknek és Csátaljay János zászlóaljparancsnoknak, a Kaszinó köztiszteletben és szeretetben álló ketlen sárból kell kivontatni, az illető aligha fogja ismerőseit hozzánk kül­deni. Itt meg kell jegyeznünk, hogy nem minden útépítés állami feladat. A kormány igyekszik az államház­tartás mostoha helyzete ellenére rend­behozatni, modernizálni a főbb út­vonalakat, de vannak törvényhatósági, községi és magánutak is Ezek kiépí­tését, jókarbantartását épugy sürgetik zat azonban a közigazgatási bizottság jóváhagyását igényli. A jászóvári prépostság az évi hid- vám átalányt évi 200 pengőben kérte megállapítani. A képviselőtes­tület a kérelmet kedvezően intézte el. A város egyik legutóbbi közgyűlé­sén elhatározta, hogy évi 20 pengős tagdíjjal a Társadalmi Egyesületek Szövetsége tagjai sorába lép. Ezt a határozatot a vármegye kisgyülése jóváhagyta. A törvényhatósági bizottság jóvá­hagyta a községi adóhivatal szerve­zéséről szóló szabályrendeletet, azon­ban bizonyos módosításokra utasí­totta a várost. A képviselőtestület az elöljáróság módosításra vonatkozó javaslatát elfogadta, majd egyhangú lelkesedéssel tudomásul vette az elöl­járóságnak a város fásítására vonat­kozó 3 éves tervezetét, amelynek egy része máris megvalósult. Végezetül Rácz Jenő főjegyző je­lentette, hogy január, február és már­cius hónapokban a kiküldött bizott­ság megvizsgálta a város pénztárát s azt számszakilag a legteljesebb rendben, tartalmilag sajnos — üresen találta. vezető egyéniségeinek búcsúztatása alkalmából rendezte. A társadalom minden rétege kép­viselve volt a vacsorán, mely úgy az elhangzott közvetlen és szívből jövő beszédekben, mint a megnyilvánult lelkes hangulatban a magyar együtt­érzés és örvendetes egymásratalált- ság eseménye volt. A vacsorán az első pohárköszöntőt a Kormányzóra dr. Kozma György főispán mondotta. Majd dr. Dómján Elek m. kir. kormányfőtanácsos, a az idegenforgalmi, mint pedig a belső jelentős közgazdasági érdekek. A társadalomra vár az idegenek meg­győzésének, felvilágosításának dolga is. Nem szabad lebecsülni természe­tesen a külső szolgálat keretébe tar­tozó felvilágosító és propaganda munkát sem. Nemcsak itthon kell barátainkká tennünk a hozzánk jövő külföldieket, hanem a külföldiek előtt Kaszinó ügyvezető alelnöke köszön­tötte névnapja alkalmából lelkes és közvetlen beszédben a főispánt, mond­ván többek között a következőket: — Alighogy körünkbe érkezett, máris felmelegedtek iránta a szivek és csakhamar rájöttünk, hogy vár­megyénk az ő személyében méltó vezérre talált, de a legméltóbb elnöke lett a Nemzeti Kaszinónak is. Me­legszívű egyéniségével, messze tekintő izzó magyarságával mindnyájunknak nemcsak őszinte tiszteletét és hódo­latát, hanem igaz szeretetét is meg­szerezte. Meleg szavakkal emlékezett meg- a főispán családjáról is. Ugyanis a főispán névnapja egyúttal a főispánná születésnapja és Györgyike kisleányá­nak névnapja is volt. Dr. Tomcsányi Boldizsár főtitkár a Kaszinó tagjainak fájdalmas érzését fejezte ki meleg szavakban Emödy László ny. törvényszéki tanácselnök­nek elköltözése felett. — Nem volna helyes virágfüzérbe kötni Emödy Lászlónak sokfajta köz­életi, társadalmi és irodalmi érdemeit ez alkalommal, hiszen ezt mindenki tudja és a testvéri búcsú fájdalmas aktusa sem alkalmas az érdemek megfelelő méltatására. Emödy László a kaszinónak megalakításától kezdve annak törhetetlen harcosa volt és három évi alelnöksége alatt oly nagy tevékenységet fejtett ki a kaszinó fejlesztése körül, hogy távozása igen fájdalmas vesztesége mindnyájunknak. Kiss Gábor, a kaszinó igazgatója Csátaljay János zászlóaljparancsno­kot búcsúztatta megragadó beszéd­ben kiemelve, hogy nála kitünőbb, szimpatikusabb és népszerűbb zászlő- aljparancsnok még alig volt Ujhelyben. A beszédek közben a sátoraljaúj­helyi ipartestületi dalárda Lipcsey kar­nagy vezetése mellett működött közre, kedves meglepetést szerezve a meg­jelenteknek. A nagy felkészültségről tanúskodó énekszámokat meleg tap­sokkal honorálták. A város közönsége nevében dr. Orbán Kálmán polgármester búcsúz­tatta magas szárnyalásu beszédben a távozókat. Beszéde végén annak a reményének adott kifejezést, hogy talán már nincs messze az az idő, amikor a most sorvadó, de valami­kor boldogabb időkben nagy fejlő­désnek indult város határszéli jelle­gének megszűnésével ismét vissza fogja nyerni régi jelentőségét és egy jobb élethez való lehetőségét. Poós József ipartestületi elnök az iparosok nevében köszöntötte ezután (Folytatása az 5. oldalon) tárjuk fel kellőképen Magyarország helyzetét, hivatását a világ többi népei közt és akkor sok sikert arat­hatunk. Az idegenforgalom fejlesztése tehát egyik legjelentősebb kormányprogram, de megvalósításánál a kormányt támo­gatnia kell minden magyar embernek, elsősorban pedig a müveit magyar ifjúságnak. A magyar összetartás és együttérzés ünnepe sóit a Zemplénvármegyei Nemzeti Kaszinó keddi társasvacsorája Melegebbnél-melegebb beszédek kíséretében ünnepelték dr. Koznia György főispánt és búcsúztatták Emödy Lászlót, a Kazinczy-Kör elnökét, valamint vitéz Csátaljay János zászlóaljparancsnokot Egy vn hzAui Ara ÍO 111 lér.

Next

/
Thumbnails
Contents