Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-10-22 / 69. szám
5 készségének, imélő szívós kiékes helyeken is iniségének jelen- a felismertetett öttében. en jósolják már rendkívüli nemválságnak belát- mélhető enyhü- onyára szükség- g Csonkahazánk unté elviselhetet- gazdasági helyes időnk után — l — majd csak k következő tél i után majd csak vasz“is. nyék között sem an a vármegye mtjából annak a !.u áll az élén, aki a vármegye ja- g csak lehetsé- tor többet nem a nem rajta muitortás... területében. — nódjairól. — és községi ve- lajnos, a Bod- „csak falu meg ics olyan helyi- b embertömeget rtekezleten, mely 1 folyt le, részt zör báró Láng Imes asszony is, es, kedves köz- iolyt varázsolt a Nincs olyan ré- életnek, ami ne becsületes, nyílt szorgalmas, ta- bodrogközi maunkái, erőfeszi- szélgetések tárbecsületünk az mondja a dá- c férfiaknak kelházhoz és nem z . . . lene most egy onyoknak adni t — szólok bele. 1 — mondja a . Meg ne tegyék m, az lenne a jondoljanak az ára. A férfi le- s gondozója a irt -8 nő, csak :nben. Gyenge ban is. — Nagy ! szavakat. Majd ták még, hogy ülni és szeretni fejér nép, mert innak a férfiak en, esőben, hitben. Nincsen kerek világon, itt a tulajdonfehér asztalnál, ilásra báró Láng k, hogy beszé- begyültek lelkét s amely az ő dasági nagy és rsadalmi széles nek, jó szivé- ekezc-tének volt rnysága: csak zölhetjük. meg Uraim — ha ez alka1930 október 22. ZEMPLÉN lommal sok helyütt elhanyagolom beszédemben a szónoklás külső formáit. Nem szónokolni akarok, hanem igazságokat mondani s ez a fontos: a tartalom, nem pedig a forma. — Szólok először mindnyájunk egyetemes nagy ügyéről, a revízióról. Lassan bár, de útban van felénk az igazság. Még Francia- országban is vannak ma már hívei a revíziónak. Maga Poincaré is beszél róla, mint előjöhető eshetőségről, amellyel számolni kell. A Sorbonne egyik igen kiváló jogtanára mondotta nemrégen: „Mindig a revízió hive voltam a jog és ész alapján, de amióta Pesten voltam, azóta a szivem is azt diktálja.“ A revízió ügye azért jut nehezen előre, mert ezt nem lehet szótöbbséges alapon elérni, hanem csak egyhangúan. A szótöbbséges elintézésben már benne volna az újabb háború csirája, mint a kisebbségben maradtak törekvése. Nekünk az egyhangú revízió felé kell törekednünk. Szerintem a békeszerződés maga is módot nyújt a revízióra, mert lehetővé teszi, hogy a szerződésből a háborút okozó paragrafusok kiküszöböltes- senek. Mi háborús alapon nem érhetünk célt, csak a béke eszközeivel. Ehhez szükséges a nagyhatalmak pártfogása és szükséges, hogy meg tudjunk egyezni szomszédainkkal. Ésszel éljünk. Ne érzelmeink irányítsák külpolitikánkat, hanem keressük azt, ami hasznos. Népünk jóléte és boldogulása legyen az irányadó. Ez az igazi hazafias tett és ez többet ér, mint a legszebb hazafias póz. — Másodszor a jóvátétel kérdéséről szeretnék szólani. Sok értet- len és rosszakaratú beállítás tapasztalható e téren, különösen a demagógia részéről, tehát azoktól, akik szeretik a nagyhangú kijelentéseket, hogy tapsokat kapjanak. Ebben a helyzet a következő : Ausztria nem fizet. Bulgária kevesebbet fizet, mint mi. A németeknél minden lélekre 35 pengő jóvátétel esik fejenkint, nálunk pedig 1 pengő 20 fillér Ez a pénz azonban itt marad az optánsok utján, ami szintén jelentős ered mény ebben a pénészegény világban. Ezért még a nagyhatalmak is áldozatot hoztak. — Az általános titkos választójog újabban ismét az ellenzéki politikusok vesszőparipája. Állandóan feszegetik, kürtölik, írják, hogy milyen nagyszerű boldogság köszönt be ezzel Magyarországra, kevesebb lenne a nép terhe, köny nyebb a megélhetés, szívesebben szóbaállanának velünk külföldön és adnának kölcsönt. Nézzük csak meg e kérdést kissé alaposabban. Gondolkozzunk felette józan észszel. A párt programjában benne van az általános titkos. Ennek az általános részét már megvalósította. A titkosból is igen sokat. A kibővítése is várható, azonban sötétbe ugrást nem tehetünk. Nem szabad a gazdasági bajokat még politikáikkal is tetézni. Éppen a külföldi példák tartják vissza a kormányt a titkos választói jog és választási eljárás korlátlan beállításától. Külföldön is csődöt mondott. Ma már azok az országok, hol ezt behozták, tovább akarnak menni és az érdekképviseleti rendszerre gondolnak. Tehát, hogy külön külön válasszanak képviselőt a gazdák, az iparosok, a kereskedők, a tisztviselők, külön a katolikusok, reformátusok, evangélikusok. Hát elhiszi azt valaki, hogy /lyen alapon igazságos számarányt lehetne felállítani, vagy hogy egy ilyen képviselőház dolgozni tudna. Hiszen ma is az a bajunk, hogy a sokféle érdeket nehezen tudjuk összeegyeztetni belpolitikánkban is, külpolitikánkban is. A mi választójogunk az ősi alkotmányból folyik. Haladó konzervativek legyünk. Tartsuk meg a régiből a jót s pótoljuk szintén jó újakkal. — Nem áll, hogyha nekünk úgynevezett demokrata alkotmányunk volna, akkor szívesebben szóba állana velünk a külföld, vagy tisztán ezért még az adósságainkat is elengedné. Weimár- nak, ennek a kisebb német államnak demokrata alkotmánya van és még többet fizet, mint mi. A külföld csak egyet néz: van-e személy és vagyonbiztonság, állandóság ? Ha van, akkor ez ad tekintélyt és hitelt, amint Olaszországnak is tekintélyes hitele van, bár a politikai iránya más, mint a többi nyugati országoké. Ezzel én nem azt mondom, hogy nekünk nincs szükségünk a demokráciára. Van és ezért dolgozunk is, hogy legyen, de nem olyanra, mely lefelé halad, hanem amely az alacsonyabb sorsut emeli fel, hogy teljesebbé, tökéletesebbé váljék a nemzeti élet. Ne abban legyen öröme a nincstelennek, hogy mindnyájan szegények vagyunk, még az úr is, a báró is, mert ez az öröm : káröröm és fajtánk, hazánk szempontjából értéktelen, —- hanem az adjon mindnyájunknak igazi, szivet-lelket boldogító örömet, hogy még a nincstelen sem nincstelen. Mindenkinek adjon a föld kenyeret és megélhetést, rózsás arcot, mosolygó szemet. Ez a magyar demokrácia — A hízelgő szónoklás, nagy mondások, szóval a demagógia, piszkos fegyver. Gyanús az, ha valaki nagyon dicsér bennünket. így Íratják alá a váltót is a jóbaráttal. A zsebmetsző is megöleli azt, akit ki akar rabolni. A demagógia a nép megvetése, mert azt hiszi az ilyen hízelgő, nagyot- mondó, hogy a népnek mindent be lehet adni, aztán karonfogja valamelyik hallgatóját azzal, hogy : — Ugy e, komám 1 Jól megmondtam ? — Becsületes ember nem él ilyen fegyverekkel, hogy tapsokat kapjon, hanem a lelkiismerete szerint szól és cselekszik ... — A tisztviselőkérdésről szólva, jelenthetem, hogy a helyzet ezen a téren is javulóban van, bár nagyon lassan halad. Sok a tisztviselő, de a csökkentés óvatosan lassan meg fog történni. A mai nemzedékre súlyos ez, mert most még itt vannak a szomszédainktól hozzánk üldözött magyar családok, akiket mégsem lehet az éhenhalásnak kitenni. — A panamák dolgában erélyes intézkedéseket tett a kormány. Sok a panama. Több, mint amennyi a lapban van, de nincs annyi, mint amennyiről suttognak. Sok ember előtt az a panama, amibe ő nincs benne. Nyugodtak lehetünk, hogy a kormány ki fogja őket irtani. — A munkanélküliséggel kapcsolatban megállapíthatom, hogy ez csakugyan világjelenség. Éppen a demokrata országokban a legnagyobb. Angliában a munkáspárt van kormányon, mégis hihetetlen arányú a munkanélküliek száma. Sok nyugati országban segélyt adnak a munkanélkülieknek. Ez még növelte a számot. Egy munkanélküli helyett lett 50, 10.000 helyett fél millió és ezeket azok tartják el akik dolgoznak. Mi nem tartjuk ezt helyesnek. Munkát kell adni a munkanélkülinek nem segélyt. Ezért indultak meg nálunk a házépítési, csatorna és útépítési munkák, hogy kenyeret tudjunk adni annak, aki dolgozni akar. Bodrogköz érdekében is igyekeztem közmunkát biztosítani. így a ricse— révleányvár —zemplénagárdi útszakasz építése a cigánd—ricse-i ut folytatásaképpen a közeljövőben megvalósul. — A gazdasági bajokról elismerhetjük, hogy azok valóban nagyok. A győztes államok is nyögnek alatta. A háború tönkretette az értékeket. Elszegényedtünk Leszállt az életszínvonalunk és kisebbé lett a fogyasztás. A termelés viszont emelkedett. Nagy erővel nyúlt ebbe bele Amerika a termelési határok kiszélesítésével. Olyan buzafajtát állítottak elő, mely 93 nap alatt beérik. Gépekkel művelik nagyterületű földjeiket és hihetetlen csekély termelési költség mellett leszorítják a világpiaci árakat. Most ehhez hozájárult az orosz buzahadjárat is. Ezek okozzák a terményárak mélyre sülyedését, bár erről is elmondhatjuk, hogy talán az egész világon Magyarországon a legdrágább a búza a kormány intézkedése folytán. Magasabb a bolettával, melynek ára a termelőé. — Nem is az a baj, hogy a búzaár alacsony, hanem, hogy az ipari cikkek ára magas. Itt jön segítségére ismét a kormány a népnek. Olcsó ruhához juttatja oly formán, hogy a sokféle forma — ' kisbabos, nagybabos, kockás, ró- I zsás, csikós meg ki tudná felső- I rolni milyen formák (van ilyen vagy 300) helyett — csak 5—6 féle formát fog gyártatni. Ilyenformán kisebb lesz az előállítási költség, olcsóbb lesz a ruha. A ruhába beleszövik az árát is, hogy ne üzérkedhessenek vele. A gyár egyenesen a kiskereskedőhöz küldi, hogy a sok közvetítő ne emelhesse fel az árát. — Uraim! Nincs vége a háborúnak. Ez a mostani még kegyetlenebb, mint a másik volt. Csak kitartás, munkaakarás és ösz- szetartás menthet meg bennünket a végpusztulástől. Nem féltem hazámat és a magyarságot. Bízom | szebb jövőjében, mert van benne ; akarat az életre. Fogjunk össze más országokkal, ha magunk gyengék vagyunk. Büszke vagyok rá, hogy a szomszédainkkal való megegyezés gondolatát én vetettem fel először és ma már folynak a tanácskozások, hogy menekedhes- sünk a bajból mi is, meg ők is. Csinálja meg először két állam, majd három, majd talán az egész Európa ezt a szövetséget és legyen a neve talán Páneurópa, vagy Európai Egyesült államok — a név nem fontos, lényegtelen. Az egyén boldogulása a cél, mindnyájunké, az erősé is, de a szegényé is. Szent meggyőződésem, hogy ez segít. . . — Tegyünk meg mindent, hogy ne vádolhasson bennünket az utókor. Odahaza pedig mondják meg minden kedves magyarnak az üzenetem, nogy bízzanak velem együtt abban a jó Istenben, aki soha nem hagyott el végleg bennünket és bízzanak a kormány munkájában, kinek nem az a célja, hogy pusz tuljunk, hanem hogy éljünk és boldogok legyünk . . . — Mondják meg azt is, hogy úgy mint eddig is, forduljon hozzám az, akinek ügyében bármit is tehetek, még ha más lenne is a politikai meggyőződése mint az 3. oldal. enyém, én segítek rajta, ha csak egy mód van rá, mert nekem ebben a kerületben minden ember édes magyar testvérem, akinek boldogulni kell, élni kell. Nekem ez a fontos, nem az ő politikai pártállása. Isten éltesse Bodrogköz népét boldogan I Zugó éljen és taps viharzott fel a szeretett képviselő szavai után, majd Csüry István ref. lelkész, Sztankaninecz gk. lelkész, Marko- vics János községi biró szólották, hűségről és szeretetükről, bizalmukról biztosítván báró Láng Boldizsár országgyűlési képviselőt. — Tóth András lácai biró a felső Bodrogköz kérését terjesztette elő. Érdekes volt egy másik magyar választókerületbe tartozó lelkésznek a felszólalása, aki azt hangsúlyozta, hogy irigyli a Bodrogköztől báró Láng Boldizsárt, aki ennyire együtt van kerületével. Nekik is van képviselőjük, de csak a választásokon látták. Kedves beszélgetések után oszlott szét a társaság. A komor gondok között szép volt ez a mai nap. Megaranyozta a sziveket reménynyel és hittel. Kántor Mihály. 3S I 3=3 E IT. — NieŐlŐbirtokosok, figyelmébe. Szomorú és a mai viszonyok között is nagyon jellemző esetre kell felhívnunk a szőlőbirtokosok figyelmét. Egyik újhelyi szőlőbirtokos, rendkívül szorult helyzetében, cca 20 hl. idei mustját eladta egyik újhelyi borkereskedőnek, literenkénti 21 filléres árért. Tekintve pedig, hogy az eladó szőlője jó fekvésű helyen van — a Meleg-oldalon — s tekintettel arra is, hogy a szüretet csak okt. 27-én kezdi — nyilvánvaló, hogy az eladásra csak szorult helyzete kényszerithette s a kereskedőt csak ennek felismerése juttathatta vele szemben olyan előnyös helyzetbe, hogy a musthoz ilyen képtelen áron hozzájuthatott. Óva intjük a szőlőbirtokosokat, hogy ne pré- dálják el ilyen árakon termésüket, hanem kíséreljék meg előbb igénybe venni a Pinceszövetkezet segítségét. Sem a hazai, sem az európai piac mai helyzete nem indokolja az ilyen nevetségesen alacsony árakat, hiszen a külföldön lényegesen kevesebb a bortermés a szokásosnál. Csudálkoz- nunk kell a kereskedői morál szempontjából is azon, hogy a termelő szorult helyzete és tájékozatlansága ilyen lelkiismeretlenül kihasználtatik. Legyen ez az eset intő példa arra, hogy a termés értékesítésénél minden utat és módot igénybe kell venni a jobb árak elérésére s ki kell kérni a Pince- szövetkezet tanácsát is, ha még olyan sürgető körülmények is forognak fenn a musteladásnál. — Tudja ön már, hogy az ismert Aspirin-tabletták 1895-ben beható kísérletek és tudományos kutatások után kerültek forgalomba és immár kb, 33 év óta az emberiséget a „meghűlések“ elleni védekezésnél támogatják. Hülések minden tüneteinél, influenza, spanyol-járvány, reuma, csuz, ischiás- nál ma már az egész világon Aspirin-tablettákat az eredeti csomagolásban a „Bayerkereszttel“ szedik. A Singer varrógépek mégis A LEGJOBBAK!
