Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-10-22 / 69. szám

5 készségének, imélő szívós ki­ékes helyeken is iniségének jelen- a felismertetett öttében. en jósolják már rendkívüli nem­válságnak belát- mélhető enyhü- onyára szükség- g Csonkahazánk unté elviselhetet- gazdasági hely­es időnk után — l — majd csak k következő tél i után majd csak vasz“is. nyék között sem an a vármegye mtjából annak a !.u áll az élén, aki a vármegye ja- g csak lehetsé- tor többet nem a nem rajta mu­itortás... területében. — nódjairól. — és községi ve- lajnos, a Bod- „csak falu meg ics olyan helyi- b embertömeget rtekezleten, mely 1 folyt le, részt zör báró Láng Imes asszony is, es, kedves köz- iolyt varázsolt a Nincs olyan ré- életnek, ami ne becsületes, nyílt szorgalmas, ta- bodrogközi ma­unkái, erőfeszi- szélgetések tár­becsületünk az mondja a dá- c férfiaknak kel­házhoz és nem z . . . lene most egy onyoknak adni t — szólok bele. 1 — mondja a . Meg ne tegyék m, az lenne a jondoljanak az ára. A férfi le- s gondozója a irt -8 nő, csak :nben. Gyenge ban is. — Nagy ! szavakat. Majd ták még, hogy ülni és szeretni fejér nép, mert innak a férfiak en, esőben, hi­tben. Nincsen kerek világon, itt a tulajdon­fehér asztalnál, ilásra báró Láng k, hogy beszé- begyültek lelkét s amely az ő dasági nagy és rsadalmi széles nek, jó szivé- ekezc-tének volt rnysága: csak zölhetjük. meg Uraim — ha ez alka­1930 október 22. ZEMPLÉN lommal sok helyütt elhanyagolom beszédemben a szónoklás külső formáit. Nem szónokolni akarok, hanem igazságokat mondani s ez a fontos: a tartalom, nem pedig a forma. — Szólok először mindnyájunk egyetemes nagy ügyéről, a reví­zióról. Lassan bár, de útban van felénk az igazság. Még Francia- országban is vannak ma már hívei a revíziónak. Maga Poincaré is beszél róla, mint előjöhető eshe­tőségről, amellyel számolni kell. A Sorbonne egyik igen kiváló jog­tanára mondotta nemrégen: „Min­dig a revízió hive voltam a jog és ész alapján, de amióta Pesten voltam, azóta a szivem is azt dik­tálja.“ A revízió ügye azért jut nehezen előre, mert ezt nem lehet szótöbbséges alapon elérni, hanem csak egyhangúan. A szótöbbséges elintézésben már benne volna az újabb háború csirája, mint a ki­sebbségben maradtak törekvése. Nekünk az egyhangú revízió felé kell törekednünk. Szerintem a bé­keszerződés maga is módot nyújt a revízióra, mert lehetővé teszi, hogy a szerződésből a háborút okozó paragrafusok kiküszöböltes- senek. Mi háborús alapon nem érhetünk célt, csak a béke eszkö­zeivel. Ehhez szükséges a nagy­hatalmak pártfogása és szükséges, hogy meg tudjunk egyezni szom­szédainkkal. Ésszel éljünk. Ne ér­zelmeink irányítsák külpolitikánkat, hanem keressük azt, ami hasznos. Népünk jóléte és boldogulása le­gyen az irányadó. Ez az igazi hazafias tett és ez többet ér, mint a legszebb hazafias póz. — Másodszor a jóvátétel kérdé­séről szeretnék szólani. Sok értet- len és rosszakaratú beállítás ta­pasztalható e téren, különösen a demagógia részéről, tehát azoktól, akik szeretik a nagyhangú kijelen­téseket, hogy tapsokat kapjanak. Ebben a helyzet a következő : Ausztria nem fizet. Bulgária keve­sebbet fizet, mint mi. A németek­nél minden lélekre 35 pengő jó­vátétel esik fejenkint, nálunk pedig 1 pengő 20 fillér Ez a pénz azonban itt marad az optánsok utján, ami szintén jelentős ered mény ebben a pénészegény világ­ban. Ezért még a nagyhatalmak is áldozatot hoztak. — Az általános titkos választó­jog újabban ismét az ellenzéki politikusok vesszőparipája. Állan­dóan feszegetik, kürtölik, írják, hogy milyen nagyszerű boldogság köszönt be ezzel Magyarországra, kevesebb lenne a nép terhe, köny nyebb a megélhetés, szívesebben szóbaállanának velünk külföldön és adnának kölcsönt. Nézzük csak meg e kérdést kissé alaposabban. Gondolkozzunk felette józan ész­szel. A párt programjában benne van az általános titkos. Ennek az általános részét már megvalósí­totta. A titkosból is igen sokat. A kibővítése is várható, azonban sötétbe ugrást nem tehetünk. Nem szabad a gazdasági bajokat még politikáikkal is tetézni. Éppen a külföldi példák tartják vissza a kor­mányt a titkos választói jog és választási eljárás korlátlan beállí­tásától. Külföldön is csődöt mon­dott. Ma már azok az országok, hol ezt behozták, tovább akarnak menni és az érdekképviseleti rendszerre gondolnak. Tehát, hogy külön külön válasszanak képviselőt a gazdák, az iparosok, a kereske­dők, a tisztviselők, külön a kato­likusok, reformátusok, evangéliku­sok. Hát elhiszi azt valaki, hogy /lyen alapon igazságos számarányt lehetne felállítani, vagy hogy egy ilyen képviselőház dolgozni tudna. Hiszen ma is az a bajunk, hogy a sokféle érdeket nehezen tudjuk összeegyeztetni belpolitikánkban is, külpolitikánkban is. A mi vá­lasztójogunk az ősi alkotmányból folyik. Haladó konzervativek le­gyünk. Tartsuk meg a régiből a jót s pótoljuk szintén jó újakkal. — Nem áll, hogyha nekünk úgynevezett demokrata alkotmá­nyunk volna, akkor szívesebben szóba állana velünk a külföld, vagy tisztán ezért még az adós­ságainkat is elengedné. Weimár- nak, ennek a kisebb német állam­nak demokrata alkotmánya van és még többet fizet, mint mi. A kül­föld csak egyet néz: van-e sze­mély és vagyonbiztonság, állandó­ság ? Ha van, akkor ez ad tekin­télyt és hitelt, amint Olaszország­nak is tekintélyes hitele van, bár a politikai iránya más, mint a többi nyugati országoké. Ezzel én nem azt mondom, hogy nekünk nincs szükségünk a demokráciára. Van és ezért dolgozunk is, hogy legyen, de nem olyanra, mely le­felé halad, hanem amely az ala­csonyabb sorsut emeli fel, hogy teljesebbé, tökéletesebbé váljék a nemzeti élet. Ne abban legyen öröme a nincstelennek, hogy mind­nyájan szegények vagyunk, még az úr is, a báró is, mert ez az öröm : káröröm és fajtánk, hazánk szempontjából értéktelen, —- ha­nem az adjon mindnyájunknak igazi, szivet-lelket boldogító örö­met, hogy még a nincstelen sem nincstelen. Mindenkinek adjon a föld kenyeret és megélhetést, ró­zsás arcot, mosolygó szemet. Ez a magyar demokrácia — A hízelgő szónoklás, nagy mondások, szóval a demagógia, piszkos fegyver. Gyanús az, ha valaki nagyon dicsér bennünket. így Íratják alá a váltót is a jóba­ráttal. A zsebmetsző is megöleli azt, akit ki akar rabolni. A dema­gógia a nép megvetése, mert azt hiszi az ilyen hízelgő, nagyot- mondó, hogy a népnek mindent be lehet adni, aztán karonfogja valamelyik hallgatóját azzal, hogy : — Ugy e, komám 1 Jól meg­mondtam ? — Becsületes ember nem él ilyen fegyverekkel, hogy tapsokat kapjon, hanem a lelkiismerete sze­rint szól és cselekszik ... — A tisztviselőkérdésről szólva, jelenthetem, hogy a helyzet ezen a téren is javulóban van, bár nagyon lassan halad. Sok a tisztviselő, de a csökkentés óvatosan lassan meg fog történni. A mai nemzedékre súlyos ez, mert most még itt van­nak a szomszédainktól hozzánk üldözött magyar családok, akiket mégsem lehet az éhenhalásnak ki­tenni. — A panamák dolgában erélyes intézkedéseket tett a kormány. Sok a panama. Több, mint amennyi a lapban van, de nincs annyi, mint amennyiről suttognak. Sok ember előtt az a panama, amibe ő nincs benne. Nyugodtak lehetünk, hogy a kormány ki fogja őket irtani. — A munkanélküliséggel kap­csolatban megállapíthatom, hogy ez csakugyan világjelenség. Éppen a demokrata országokban a leg­nagyobb. Angliában a munkáspárt van kormányon, mégis hihetetlen arányú a munkanélküliek száma. Sok nyugati országban segélyt ad­nak a munkanélkülieknek. Ez még növelte a számot. Egy munkanél­küli helyett lett 50, 10.000 helyett fél millió és ezeket azok tartják el akik dolgoznak. Mi nem tartjuk ezt helyesnek. Munkát kell adni a munkanélkülinek nem segélyt. Ezért indultak meg nálunk a ház­építési, csatorna és útépítési mun­kák, hogy kenyeret tudjunk adni annak, aki dolgozni akar. Bodrog­köz érdekében is igyekeztem köz­munkát biztosítani. így a ricse— révleányvár —zemplénagárdi útsza­kasz építése a cigánd—ricse-i ut folytatásaképpen a közeljövőben megvalósul. — A gazdasági bajokról elis­merhetjük, hogy azok valóban na­gyok. A győztes államok is nyög­nek alatta. A háború tönkretette az értékeket. Elszegényedtünk Le­szállt az életszínvonalunk és kisebbé lett a fogyasztás. A ter­melés viszont emelkedett. Nagy erővel nyúlt ebbe bele Amerika a termelési határok kiszélesítésével. Olyan buzafajtát állítottak elő, mely 93 nap alatt beérik. Gépekkel művelik nagyterületű földjeiket és hihetetlen csekély termelési költség mellett leszorítják a világpiaci ára­kat. Most ehhez hozájárult az orosz buzahadjárat is. Ezek okozzák a terményárak mélyre sülyedését, bár erről is elmondhatjuk, hogy talán az egész világon Magyarországon a legdrágább a búza a kormány intézkedése folytán. Magasabb a bolettával, melynek ára a terme­lőé. — Nem is az a baj, hogy a búzaár alacsony, hanem, hogy az ipari cikkek ára magas. Itt jön segítségére ismét a kormány a népnek. Olcsó ruhához juttatja oly formán, hogy a sokféle forma — ' kisbabos, nagybabos, kockás, ró- I zsás, csikós meg ki tudná felső- I rolni milyen formák (van ilyen vagy 300) helyett — csak 5—6 féle formát fog gyártatni. Ilyen­formán kisebb lesz az előállítási költség, olcsóbb lesz a ruha. A ruhába beleszövik az árát is, hogy ne üzérkedhessenek vele. A gyár egyenesen a kiskereskedőhöz küldi, hogy a sok közvetítő ne emelhesse fel az árát. — Uraim! Nincs vége a hábo­rúnak. Ez a mostani még kegyet­lenebb, mint a másik volt. Csak kitartás, munkaakarás és ösz- szetartás menthet meg bennünket a végpusztulástől. Nem féltem ha­zámat és a magyarságot. Bízom | szebb jövőjében, mert van benne ; akarat az életre. Fogjunk össze más országokkal, ha magunk gyengék vagyunk. Büszke vagyok rá, hogy a szomszédainkkal való megegyezés gondolatát én vetettem fel először és ma már folynak a tanácskozások, hogy menekedhes- sünk a bajból mi is, meg ők is. Csinálja meg először két állam, majd három, majd talán az egész Európa ezt a szövetséget és legyen a neve talán Páneurópa, vagy Európai Egyesült államok — a név nem fontos, lényegtelen. Az egyén boldogulása a cél, mind­nyájunké, az erősé is, de a sze­gényé is. Szent meggyőződésem, hogy ez segít. . . — Tegyünk meg mindent, hogy ne vádolhasson bennünket az utó­kor. Odahaza pedig mondják meg minden kedves magyarnak az üze­netem, nogy bízzanak velem együtt abban a jó Istenben, aki soha nem hagyott el végleg bennünket és bízzanak a kormány munkájában, kinek nem az a célja, hogy pusz tuljunk, hanem hogy éljünk és boldogok legyünk . . . — Mondják meg azt is, hogy úgy mint eddig is, forduljon hoz­zám az, akinek ügyében bármit is tehetek, még ha más lenne is a politikai meggyőződése mint az 3. oldal. enyém, én segítek rajta, ha csak egy mód van rá, mert nekem eb­ben a kerületben minden ember édes magyar testvérem, akinek boldogulni kell, élni kell. Nekem ez a fontos, nem az ő politikai pártállása. Isten éltesse Bodrogköz népét boldogan I Zugó éljen és taps viharzott fel a szeretett képviselő szavai után, majd Csüry István ref. lelkész, Sztankaninecz gk. lelkész, Marko- vics János községi biró szólották, hűségről és szeretetükről, bizal­mukról biztosítván báró Láng Bol­dizsár országgyűlési képviselőt. — Tóth András lácai biró a felső Bodrogköz kérését terjesztette elő. Érdekes volt egy másik magyar választókerületbe tartozó lelkész­nek a felszólalása, aki azt hang­súlyozta, hogy irigyli a Bodrog­köztől báró Láng Boldizsárt, aki ennyire együtt van kerületével. Nekik is van képviselőjük, de csak a választásokon látták. Kedves beszélgetések után osz­lott szét a társaság. A komor gon­dok között szép volt ez a mai nap. Megaranyozta a sziveket remény­nyel és hittel. Kántor Mihály. 3S I 3=3 E IT. — NieŐlŐbirtokosok, figyel­mébe. Szomorú és a mai viszo­nyok között is nagyon jellemző esetre kell felhívnunk a szőlőbir­tokosok figyelmét. Egyik újhelyi szőlőbirtokos, rendkívül szorult helyzetében, cca 20 hl. idei mustját eladta egyik újhelyi borkereskedő­nek, literenkénti 21 filléres árért. Tekintve pedig, hogy az eladó szőlője jó fekvésű helyen van — a Meleg-oldalon — s tekintettel arra is, hogy a szüretet csak okt. 27-én kezdi — nyilvánvaló, hogy az eladásra csak szorult helyzete kényszerithette s a kereskedőt csak ennek felismerése juttathatta vele szemben olyan előnyös helyzetbe, hogy a musthoz ilyen képtelen áron hozzájuthatott. Óva intjük a szőlőbirtokosokat, hogy ne pré- dálják el ilyen árakon termésüket, hanem kíséreljék meg előbb igénybe venni a Pinceszövetkezet segítségét. Sem a hazai, sem az európai piac mai helyzete nem indokolja az ilyen nevetségesen alacsony árakat, hiszen a külföl­dön lényegesen kevesebb a bor­termés a szokásosnál. Csudálkoz- nunk kell a kereskedői morál szempontjából is azon, hogy a termelő szorult helyzete és tájé­kozatlansága ilyen lelkiismeretlenül kihasználtatik. Legyen ez az eset intő példa arra, hogy a termés értékesítésénél minden utat és mó­dot igénybe kell venni a jobb árak elérésére s ki kell kérni a Pince- szövetkezet tanácsát is, ha még olyan sürgető körülmények is fo­rognak fenn a musteladásnál. — Tudja ön már, hogy az ismert Aspirin-tabletták 1895-ben beható kísérletek és tudományos kutatások után kerültek forgalomba és immár kb, 33 év óta az em­beriséget a „meghűlések“ elleni védekezésnél támogatják. Hülések minden tüneteinél, influenza, spa­nyol-járvány, reuma, csuz, ischiás- nál ma már az egész világon Aspirin-tablettákat az eredeti cso­magolásban a „Bayerkereszttel“ szedik. A Singer varrógépek mégis A LEGJOBBAK!

Next

/
Thumbnails
Contents