Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-09-28 / 63. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 63. szám. Sátoraljaújhely, 1930 szeptember 28. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám ————— TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Vigasz a bajok között A gazdasági élet ezernyi buja-baja közepette az emberek nagyon hajlamosak arra, hogy csak a rosszat, a kedvezőtlent, a hátrányt lássák meg. Így van ez nálunk is, csak úgy mint egyebütt a külföldön. A kishitűség, a csügge- dés süketté és vakká teszi a bajjal küzködőket minden ked vező jellel, minden örvendetes eredménnyel szemben. A rossz hangulatot szitja az is, hogy a gazdasági helyzet komolyságát pártpolitikai célokra, a kormány lejáratására tö rekszik mindig kihasználni a politikai lesben állók tábora. Az elmúlt esztendőben mekkora sopánkodást rendeztek a kereskedelmi mérleg óriási passzivitása miatt. Mennyi cikkben olvastuk, hány beszédben hallottuk, hogy a 350 és 370 milliós külkereskedelmi passzívum miatt elvérzik az ország. Akkor ugyancsak fontos volt a rossz külkereskedelmi mérleg. Hogy azóta a kormány külkereskedelem fejlesztő törekvései következtében exportunk jelentékenyen megnövekedett, és a magyar ipar fejlődése mindjobban kiszorította a külföldi portékát és hogy ennélfogva a külke reskedelmi mérleg soha nem várt mértékben és gyorsasággal megjavult, arról most már nem Írnak és nem szónokolnak. Egyszerűen napirendre térnek ama óriási horderejű tény felett, hogy országunk külkereskedelmi forgalma ebben az esztendőben aktivvá vált, mert sikerült az exportot oly fokig emelnünk, amelyen már tekintélyesen meghaladja a behozatalt. Ebben az esztendőben a külkereskedelmi mérleg aktiv volt, kivéve a julius hónapot, amikor az aratást követő idő - . szak csekélyebb kivitele miatt beállott exportcsökkenés közel 10 millió pengő passzívumot eredményezett. De az imént közzétett augusztus havi külkereskedelmi adatok már ismét jelentős aktívumról számolnak be, amennyiben augusztus hó folyamán a kivitel már megint 5.9 millió pengővel haladta meg a behozatalt. Ezzel az év első nyolc hónapjának külkereskedelmi aktívuma kb. a 40 milliót éri el, szemben a tavalyi első nyolc hónap 150 millió pengős passzívumával. Minthogy pedig a múlt esztendő utolsó négy hónapjában az augusztus végi passzívum az év végéig több mint 120 millió pengővel csökkent, de egyébként is köztudomás szerint a kivitel mindig az őszi hónapokban a legnagyobb, biztosra vehető, hogy a folyó év végéig ez a külkereskedelmi 40 millió pen- gőnyi aktívum legalább is a duplájára fog felszökkenni. A javulás már eddig is megközelíti a 200 millió pengőt, az 1929 év első nyolc hónapjával szemben. Ha meggondoljuk, hogy két évvel ezelőtt 1928 ban a külkereskedelmi passzívum még 380 millió pengőre rúgott és ennek folytán országunk fizetési mérlege több mint 500 millióval volt pasz- szív, vagyis az ország abban az évben 500 millió pengőt volt kénytelen a nemzet jövedelméből a külföldnek kifizetni amaz összegen felül, amelyet mi a külföldtől bevettünk: úgy nyomban megértjük a külkereskedelmi passzívum eltűnésének roppant nagy jelentőségét. Már a múlt esztendőben, amikor még kb. 30 millió pengő volt a külkereskedelem passzívuma, a fizetési mérleg hiánya az 1928. évi 500 millióról, kb. 220 millióra csökkent. Ha most még hozzávesszük a folyó év végéig kialakuló legalább 80 millió pengőnyiezidei külkereskedelmi aktívumot, úgy a múlt évihez képest fizetési mérlegünk legalább is további 100 millióval fog megjavulni, vagy is fizetési mérlegünk passzívuma 500 millió helyett csak 130 — 140 millió pengőre taksálható a folyó esztendőben. íme ily gyökeres javulást hoz a külkereskedelmi mérleg kedvezőre fordulása két esztendő alatt. Ebből a tényből két irányba lehet és kell tanulságot levonnunk. Az első az, hogy az ország gazdasági életereje, ellentállóképessége és termelőkapacitása a gazda sági világkrizis, a trianoni megcsonkítás és a nagy stagnáció ellenére még mindig csorbítatlan. A másik pedig az, hogy a kormány gazdaságpolitikája a közgazdasági életnek ezen a nagyon fontos területén, a külkereskedelem körében, nagyszerűen bevált és hatalmas eredményeket ért el. Hiába hallgattunk róla, maga a tény kiabál. A külkereskedelmi mérleg hatalmas feljavulása a vigasznak, a reménykedésnek, a jobb jövőbe vetett bizalomnak forrása. Minden nehézség ellenére, a külső piacok minden elzárkózása mellett is a magyar agrártermékek megtalálják az útjukat az export eddig bevált területeire. Ha egyikmásik hónapban gabonakivitelünk szünetel vagy csökken úgy helyében kárpótolja mezőgazdaságunkat az állat, a gyümölcs, a liszt kivitel, vagy más exportcikk előnyomulása. Gyáriparunk hatalmas fejlődése mindjobban kiszorítja a külföldi készgyártmányokat és már nem vagyunk távol attól az időtől, amikor a magyar közönség egész ruházkodását a hazai ipar fogja előállítani. Kereskedelmi mérlegünk további javulása odáig, hogy végül igen tekintélyes külkereskedelmi aktívumunk legyen, ma már a közeljövő alapos kilátása. Ború után derű. A külkereskedelmi forgalom jelzőszámai máris fénysugárt vetnek a gazdasági depresszió sötétjébe. 9z orosz buzadömpíng világszédelgése Szervezett hadjárat a világ mezőgazdasága ellen. A búza világkrizise nem enyhül, sőt napról-napra elmélyül és kiszélesedik. A tengerentúli területek nagy túltermelése egyre mélyebbre nyomja a gabona árát és a gazdák világszerte már csak veszteséggel termelhetnek. Az agrártermelés e súlyos válságát törekszik most kihasználni az orosz szovjet akként, hogy hihetetlenül olcsó áru buzá- vai árasztja el a világ nagy búzapiacait. Jól megszervezett, rendszeres hadjáratról van itt szó az egész világ mezőgazdasága ellen. Holott Oroszország, a szovjet által okozott gazdasági káoszban, nem is termel exportfelesleget és saját lakosságának ellátása teljesen felemésztené az orosz búzatermést. Ám a szovjet vezérei nem törődnek azzal, ha az orosz nép éhínséget szenved. Vörös katonák rabló csapataival elrekviráltatják a termelőktől a búzát, azt drága vasúti költségekkel elszállítják egy-egy tengeri kikötőbe és onnan kellő pillanatban a gabona-világpiacokra dobják a készleteket. POriSZáRRZLaMáSOaBl. HELYISÉGEKET TEREMT FEHÉR SZiGTftLIR MMifóRBEK IS SYÍRIHIK, EZ Kapható: ifj. KLEIN JAKAB festékkereskedőnél Saujhely. Valahányszor a nagy gabonapiacokon a búza ára valamelyes javulást tudna elérni, nyomban megjelenik az olcsó orosz búza. Liverpoolban, Chicagóban, Winnipegben ezek az orosz buzaki- nálatok nyomják le folyton az árakat. A szovjet-búzával árban versenyezni lehetetlenség, mert nyilvánvaló, hogy a szovjet gazdaságpolitikája nem riad vissza még a nagy veszteségektől sem, csakhogy elérje azt a célját, hogy az egész világ gabonatermelését destruálja és veszteségessé tegye. Az orosz buzadömpíng nyilvánvalóan alkalmas eszköze a szovjet világforradalmositó és imperialisz- tikus céljainak. A kommunista téboly be akarja bizonyítani a világ termelőinek, hogy a kapitalisztikus gazdálkodás lejárta magát. Ezt szolgálja az esztelen buzadömpíng, amely mérhetetlen veszteségeket okoz magának Oroszországnak. A szovjet urainak azonban ez nem fáj. Nekik az a legfőbb vágyuk, hogy az egész világot forradalme- sitsák. És minthogy a világ lakosságának túlnyomó része mező- gazdasággal foglalkozik: a mező- gazdasági termelés iönkretételével iparkodik a szovjet a sok száz millió gazda elégedetlenségét fel kelteni és elkeseredését szítani csak azért, hogy a világforradalom mániákus célkitűzéseit elérje. A szovjet tehát ellensége az egész világnak. Tönkre teszi a kuituremberiség mezőgazdaságát, Egyes szám ára ÍO fillér.
