Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-08-17 / 55. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1930 augusztus 17. dag Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület és az egész Tokajheey alja szőlősgazda közönsége, a Szőlészeti és Borászati Szakosztály elnöki tisztségére megválasztani méltóztatott. Mélyen lisztéit Szakosztályi Gyűlés• Őszintén megvallva, hogy szük- körü tudásom és már korommal is járó fogyatékos erőm tudatában, szerénységem nem engedte volna, hogy a reám nézve nagyon meg­tisztelő szakosztály elnöki székében Gróf Eszterházy Gyula, Dr. Láczay Szabó László, Thuránszky László nagynevű elődeimnek, akiknek Tokajhegyalja rekonstrukciója ér­dekében kifejtett munkássága örök időkre hirdetni fogja nagyságukat és soha el nem múló érdemeiket, — utódjuk legyek — ha a körül­ményes alaposan meg nem változ­tak volna. Ugyanis a régi időben a szőlő- mivelés, a borkezelés és a bor- értékesités ügyét, mint félhivatalos szeiv, a szakosztály irányította. Ma a hegyközségi törvény megal­kotásával, a szőlőmivelés és ter­melés irányítását a hegyközségek, a hegyközségi tanács ellenőrzésé­vel tartják kezükben. A borkezelés és borértékesítés nehéz problémá­ját pedig a Tokajhegyaljai Pince- szövetkezet van hivatva megoldani. Emiatt aztán a szőlészeti és borá­szati szakosztály hatásköre tulaj­donképen e két intézmény közötti véleményező szerv informativ mun­kájában merül ki. Hogy e tekintetben elnöki tisz­temben milyen irányelvek fognak vezetni, azt nagyon röviden, a következőképen vagyok bátor összefoglalni *. Fanatikus hittel remélem, hogy Tokajhegyaljára kell még egy szebb jövőnek virradni I A tokaji bor fél ezredév előtt hódította meg a világot. A tokaji bor védel­mét már a XVI.-ik században is intézményes törvények biztositot­ten látom az állomáson állani az európai legszebb luxusvonatokkal vetekedő vonatot A vasúti kocsik kényelmesek, tiszták, úgy néznek ki, mint a mi szalon és étkező kocsijaink. A kocsin kívül, a ko­csiosztályt jelző szám van törökül felirva - csakis törökül. A vonat körül idegen, előttem ismeretlen nyelven kiabálnak, idegeskednek az emberek. Vonatunk teljesen megtellik. Naponta sok vonat in­dul Skutariból Ázsia szive felé s most, hogy a hivatalos világ kö­zéppontja Angora lett, sok ember utazik hivatalos dolgainak elinté­zésére Angorába, a fővárosba. — Elindulunk. Velem szemben egy török ur ül, aki látván idegen vol­tomat, készségesen magyarázza tört franciasággal a vasút mellett fekvő vidék érdekességét. Megtu­dom, hogy Angorába utazó keres­kedelmi akadémiai tanár, Konstan­tinápolyban lakik s hivatalosan utazik a fővárosba. Folytatjuk. ták. Tokajhegyalja szőlőkulturájá- nak tehát nem szabad elpusztulni! Viszont azonban számolnunk kelj az idők változásával. Ma már ölhe­tett kézzel nem mondhatjuk azt, hogy a jó bornak nem kell cégér. Mert már a jó bornak is kell a cégér. Csonkaországunk eldarabolása Nagymagyarország szőlőterületé­nek 84% át hagyta meg nekünk, ellenben borfogyasztó piacunknak 90%-át rabolta el tőlünk, Ez olyan válságba sodorta szőlőtermelésün két, hogy azon csak a meg nem felelő területek csökkentésével lehet és kell segíteni s ezáltal a túlter­melést egészséges mederbe vissza­szorítani. Ennek a termelési-terü­letnek csökkentése mindenütt in­dokolt lehet, csak Tokajhegyalján nem, ahol szőlőink fekvése, talaj­összetétele a szőlőn kívül más kultúrnövény termelésére nem al­kalmas és a szőlőmunkás családok­nak ezrei egyébb mezőgazdasági foglalkoztatás hiányában más meg­élhetést nem találnak. Nemcsak a félévezredes tradíció, de boraink­nak összehasonlíthatatlan nemes zamata is annyira fölötte áll a más borvidéken termelt borok mi­nősége fölött, hogy jogosan igényt tarthatunk a kivételes elbánásra. Hogy azonban ezt a kivételes elbánást meg is érdemeljük, ezt boraink kiváló minőségével kell elérnünk. Tokajhegyalján savanyu, beteg­ségre hajlamos vagy alkoholban szegénytartalmu borokat nem sza bad termelni. Az ízlés és a fogyasz­tás ma már az édes és édeskés és nehéz borok iránt alakult ki. Nekünk tehát a fajták helyes meg­választásával és a szüreti idő későbbi megtartásával kell a köz­ízléshez alkalmazkodnunk. A tör­vény a borsüritéssel megadja a módot minden termelőnek, hogy silányabb minőségi borát sűrítés utján értékesítse, vagy pedig sűrí­tett mustjával borát feljavítsa. A Tokajhegyaljai Pinceszövet­kezetre ebben a kérdésben óriási feladat vár és ebben az irányban a legmesszebb menő támogatás­ban kell részesítenünk a Szövet­kezetét, hogy magas hivatásának eleget tehessen. Elgondolásom szerint a borsüri- tési eljárást, — mely a mai tőke­szegény világban csak egyesek privilégiuma — közkincsé, minden­kinek, különösen a kistermelőnek könnyen hozzáférhetővé kell tenni mégpedig nem csak humánus és szociális szempontból, hanem azért is, mert a legtöbbször a kisterme­lők borai nem ütik meg azt a mértéket, amelyet a tokaji bor jó hírneve méltán megkíván. De más­részt gazdasági szempontból is előnyös, mert a sűrített must akár magában, akár pedig édeskés borrá feldolgozva, tűrhető áron elhelyez­hető portéka. Ellenben a silány savanyu bor még áron alul sem A Singer varrógépek mégis A LEGJOBBAK! talál vevőre. Ez az állapot pedig a bőnek Ígérkező szüret után sajnos csak rosszabodni fog. Véleményem szerint a Pince- szövetkezet megkeresendő lenne, hogy már az idei szüret feldolgo­zásához állítson fel Tokajhegyalja minden nagyobb bortermő közsé­gében must-süritő telepet. Csinál­jon felvilágositó propagandát a mustsürités általánosítására. Ha pedig erre a feladatra saját anyagi erejéből nem képes, kérje ehhez Széli József főispán ur, mint a Tokajhegyaljai Segélyakció kor­mánybiztosának hathatós támoga­tását, aki már eddigi tetteivel is bőséges tanúbizonyságát adta, hogy a Tokajhegyalja fennmara­dása érdekében nemcsak szóval, de eredményes munkálkodásával is az elsők között dolgozik. Mégegyszer köszönöm a belém helyezett bizalmat s Ígérem, hogy szerény tehetségemtől telhetőleg, igyekezni fogok Tokajhegyalja sző­lészetének ügyét a legjobb tudá­sommal szolgálni. A lelkes tetszéssel fogadott el­nöki megnyitó után osztályalelnök- ké Illésfiázy Endre kir. gazdasági tanácsost ny. gazd. egyesületi igaz­gatót választották meg, aki a Sző­lészeti és Borászati Osztály elő­adói teendőit immár 14 év óta kiváló szaktudással, fáradhatatlan szorgalommal látja el. Felkérték őt egyben az osztály-előadói teen­dők ellátására is. A tokajhegyaljai szőlőbirtokosok megsegítésére kölcsönök alakjában szétosztásra kiutalt összegből fenn­maradt cca 300.000 pengőnek a Pinceszövetkezet részére kamat mentes kölcsönképen leendő át­engedését feliratban kérelmezik a földmivelésügyi minisztertől Lehoczky Sándor egyesületi tag indítványára a Hegyközségi Ta­nács egyidejű akciójával kapcso­latban kérelmezi az Osztály ille­tékes helyen a kölcsön akcióval kapcsolatosan nyújtott B. kölcsö­nöknek A. kölcsönökké való mi­nősítését. Ugyancsak Lehoczky Sándor egyesületi tag indítványára báró Waldbott Kelemen felsőházi tag­nak a Tokajhegyalja, de általában az ország összes bortermő vidé­keinek és bortermelőinek érdeké­ben a Felsőház költségvetési vitá­jában mondott magas nívójú, meg­győző és értékes felszólalásáért hálás köszönetét nyilvánítanak. Elhatározta az Osztály, hogy a kormány figyelmét újból és újból felhívja a borfogyasztási adó el­törlésére. A legjobb és leg­olcsóbb légyfogószer AEROXON mézeslégyfogó a szeggel. Figyeljen a védjegyre! flamisitvínyokat utasítsa vissza! Vármegyéül! múzeuma Irta dr. Székely Albert ügyvéd, Saujhely A hetvenes évek közepén róttam az újhelyi piarista gimnázium „cin­termét“ és VI. osztályát, de soha el nem múló hála száll a lelkem­ben volt tanáraim felé. Gyalókay Ferenc és Kovács Ev. János pap­tanáraim tanításai és pedagógiai módszerei legszebb gyermekkori emlékeim maradnak mindenkor. Utóbbi törhetetlen magyarságot, hazafiságot öntött belénk és finom lelkesedéssel magyarázta nekünk nyelvünk szépségeit és gyönyörű­ségeit ; előbbi pedig gyakran ve­zetett minket a szabadba, hogy megszerettesse velünk a természet szépségeit, de bevitt minket több­ször a gimnázium könyvtárába és kis múzeumába, megmutatta a régi foliánsokat, kitömött állatokat, régiségeket és a numizmatikai gyűjteményt, hogy megkedveitesse velünk a nemzeti múltúnkra való elmélyedést és az abból való oku­lást — Felszólított minket, hogy ajándékozzunk a gimnáziumnak régiségeket, amit szívesen meg is tettünk. Magam is, édesapám is sok régi könyvet és régi pénzeket ajándékoztunk oda és ezidőtől fogva kezdtem gyűjteni a régisé­geket azzal a határozott gondo­lattal, hogy ha majd sok össze­gyűjtött tárgyam lesz, egy Ujhely- ben felállítandó muzeum részére fogom azt ajándékozni. Negyven év óta memorandumoz tam, cikkeztem az ügy érdekében,de nem voltam képes célt érni. Míg­nem Széli József jelenlegi főispá­nunk igaz megértéssel, vármegyénk múltja és magasabb kultúrája iránti érdeklődéssel, fáradhatlan lelkesedéssel felkarolta az eszmét és szokott szívósságával és ügy­szeretetével rövid idő alatt meg is valósította. E tettével is örök há­lára kötelezte a vármegye közön ségét és ha valaki valaha megírja a vármegye politikamentes törté­netét, az ő neve is örökbecsűként fog szerepelni e történet lapjain. Gyermekkori elgondolásomat is megvalósítottam és régiségeimet odaajándékoztam. Csak azt sajná­lom, hogy a kommunisták és vörös katonák Budapestre hurcoltatásom alkalmával megszállták irodahelyi­ségemet és sok értékes régiséget eltulajdonítottak. Dókus Gyula volt alispánunk múzeumi hagyatéka tette azután lehetővé, hogy szé­gyenkezés nélkül megnyithatjuk a nagyközönség részére is a mú­zeumot, mely a régi vármegyeház udvarán létesített uj épületben van elhelyezve. Mi minden lehetett volna már ebben a múzeumban, ha az a háború előtt jött volna létre. Mennyi kincs, mennyi könyv, mennyi kézirat, mennyi ősi emléke veszett oda magyarságunknak, régi nagy Zemplénvármegyénknek ne­mesi kúriáiból, mágnásaink kasté­lyainak magángyűjteményeiből, pincéikből és padlásaikról, melye­ket az oroszok felgyújtottak, cse­hek, forradalmárok és kommunis­ták kifosztottak! De ne panaszkodjunk és ne rekrimináljunk. Most már áll a muzeum s áldozzunk pietással múlt nemzeti nagyságunknak azzal, hogy minden archeológiái értékű régiséget, Zemplénvármegye nagy­jából származó emlékeinket és kéz­iratokat helyezzük ajándékkép vagy letétképen a vármegyei múzeum­nak, hogy a tanuló ifjúság, az Ujhelybe ránduló cserkészek és turisták szemléltető módon tanul­janak, okuljanak, erőt merítsenek a régiektől és re: újra nagy le$z m szegétíy, szeretet gyénk. Összeköttetésbe a helybeli piarish nem lehetne-e ott kicserélni mái megyénket érdek E helyen említem óta memorandun vármegyénél, hog állítsunk a törtéi ségü helyekre és Ferencnek, Kazinc Boruth Elemérnek és a magyar szer melyet egy éjjele őseink. Lelki épül ifjúságunknak és tákat is Ujhelybe. Ide akarom n kedves, nemes ui ki névtelenül óh adományát a n melyet nekem ad< a magaméból is 1 gáltatok a muzei darab érdekesnél ( sekkel ellátott rég darab különféle a és római eredetű pénzek, különféle zett Dirhemek, mi felirásuak s melye korabeli magyar s magyar fordítással Írással és 22 darab régi bekötött kül Hálás köszönetét muzeum nevében nagyközönséget, h< ez uj intézményü azt, karolja fel és í bizalmával. Dr. I barátom, aki fárar merve, az egész s zeum rendezésére sen szolgál bárki tásul délutánonkí helyiségében. Rothermere lóri vármegyei Kos ib. éli A Zemplénvárn Kaszinó f. évi ji tartott évi rendes Rothermere lordot nőkévé választotta elnöksége lelkes f értesítette erről a n Bernáth Aladár alii alelnökét a köveik vélben értesítette elfogadásáról: London. Bernáth Aladár úr. megyei Kossuth Ka. Kedves Uram! Megkaptam juh levelét, amelyben hozza, hogy a Kossuth Kaszinó nőkévé választott Örömmel foga megtiszteltetést, a kintek másnak, n lelkesedés bizonyi vízió gondolatával A történelem s ságát szolgáltatja törhetetlen szélién csétlen politikai ic Ez a szellem az győzelemre fogja Szíveskedjék ki) lasztásomért a Ka igaz tiszteletemet ( rabecsüiésemet. Igaz hive

Next

/
Thumbnails
Contents