Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-07-23 / 51. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 51. szám. Sátoraljaújhely, 1930 julius 23. I«fJ*lralk hetenként kéteser «serdán és ssombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) I Zemplén ElBflsetéel ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentimétcrenként. NyUttér soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám ZemplMmegye és Sátoraljaújhely közönsége frappáns választ adott vasárnap a Széli József főispánt ért alaptalan és méltatlan támadásokra Egy percig sem kételkedtünk abban, hogy itt csak rosszakarat és ferdítések munkájával állunk szemben — állapította meg zugó éljenzéstől kisérve Damjanovics Ágoston főesperes. Hiszek egy istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen lövőnk érdekében Irta: dr. Mizsák József. Külkereskedelmi mérlegünk az elmúlt évben, dacára annak, hogy export cikkeink a kiélesedett világverseny folytán csak nyomott árszínvonalon voltak értékesithők, feltűnően megjavult és szemben az 1928. évben 366 4 milliót kitett passzívával, 22.8 millió deficitre esett vissza. A mérleg-passzivitás vissza eséséből azonban korántsem szabad azt következtetnünk, mintha pénzügyi helyzetünk már helyreállott volna, illetve, hogy most már közel járna a stabillá válláshoz. A külkereskelmi mérleg passzivitásától eltekintve ugyanis amint tudjuk, a pénz más címeken is kiszivárog országunkból. Tőkeszegény ország vagyunk és ennélfogva beruházásainkat nagyobbrészt idegen tőkével vagyunk kénytelenek végezni. Kamatterhe- ink, amelyeket a külföldről behozott tőkék után fizetnünk kell, évenként a 100 millió pengőt jóval meghaladják. Jelentékeny aztán az az ösz- szeg is, amely üdülés cimén megy ki évenként az országból. Mayer János m. kir. földmivelésügyi miniszter Lillafüreden tartott beszédében 40 millió pengőre teszi ezt az összeget. Az utóbb említett összeggel szemben csak elenyésző csekély valami az, amit a külföldiek üdülés cimén az országba behoznak és elköltenek. Vass József népjóléti miniszter a fürdőtörvény benyújtásakor tartott beszédében 8 millió pengőre tette azt. Mindaddig, amig külkereskedelmi mérlegünk annyira meg nem javul, hogy ezeket az utóbb említett kiadásokat a kereskedelmi mérleg aktívájából fedezni tudjuk, évről- évre bizony csak újabb adósság felvételére leszünk kényszerítve, más szavakkal szólva, adósságból élünk. Érdemes azért afelett gondolkoznunk, hogy a külföldi üdülés cimén az országból kivont összegeket nem lehetne e szintén lecsökkentenünk. Hogy a magyar közönség minden hazafisága mellett is szívesebben nyaral külföldön, annak oka részben hazai viszonyainkban is rejlik. Fürdőhelyeink, a Balatont kivéve, alig vannak és a meglévők árai viszonyítva a szomszéd Ausztriában levő fürdői árakhoz, túlmagasak s azt a kényelmet és élvezetet, amit a külföldiek nyújtanak, nem képesek adni. Falvaink poros, fátlan voltuknál fogva nyara- ralásra kevésbé alkalmasak, kényelmi és egészségügyi berendezések falvainkból úgyszólván teljesen hiányzanak. Villanyvilágítást, csatornázást, vízvezetéket és gyalogjárót a magyar falu még nem ismer, sok községben a rendes ut is hiányzik. Vannak falvaink, a melyek a természet segítségül hívásával és a legelemibb egészségügyi berendezéssel nyaralásra elfogadhatókká volnának tehetők. Ám ki törődik ezzel? Falvaink, utcáik és köztereik fásításával egészen más képet nyújtanának. Egy- egy hosszú hárs, vagy vad- gesztenye fasor barátságosabbá, kellemesebbé tenné azokat. Némelyek cikkeket Írnak Sátoraljaújhely és vidékének nyaraló, üdülőhellyé való tétele érdekében. Dicséretreméltó törekvés. Sátoraljaújhely vidéke valóban szép. Fenyvesei ózondus levegőt árasztanak Természeti szépségekben való gazdagvolta predesztinálná e vidéket arra, hogy nyaralóteleppé fejlesztessék. Csak egy a baj. Vízben szegény. Ha a hegyek tövében a Bodrog folyó, avagy a hegyek között levő völgyekben legalább egy kiadós, bővizű patak folydo- gálna, ideális hely lenne nyaralásra. Ezek híján legföllebb mint klimatikus hely jöhet számításba. Mint üdülő, nyaraló hely számbajöhetnének a vármegye területén hegyi levegőjénél fogva a Huták, továbbá Mi- kóháza, amely erdőkhöz kő (Folyt, a 2. oldalon) A legszebb és legméltőbb választ Sátoraljaújhely és Zamplén- vármegye közönsége adta azokra a minden jóérzést megcsufoló Ízléstelen támadásokra, melyek Széli József főispánt érték a kovácsvágási és mikóházai vadászterületek bérletéből kifolyólag. Sátoraljaújhely és Zemplénvár- megye közönségéről beszélhetünk, mert jóllehet nem volt hivatalos jellegű az a spontán ováció, amely a most múlt vasárnapon lelkes bi- zalomnyilvánitással tüntetett a főispán mellett, mégis résztvettek abban a vármegye székhelyének sa vármegyének csaknem minden számottevő közfunkcionáriusai, közéleti egyéniségei s igen nagy számban az olyan magánosok és szervezetek, kiknek tiszteletreméltó értékes egyénisége és működésűk kétségbevonhatatlan súllyal reprezentálják vármegyénk társadalmi életét. A vármegyeháza nagytermében lofolyt ez a komoly, őszinte, bizalomteljes ragaszkodást nyilvánító tüntetés, amig egyrészről a legilletékesebb állásfoglalás főispánunk egyénisége, társadalmi és közéleti tisztasága mellett, addig a legsúlyosabb válasz és figyelmeztető azoknak, akik minden alap nélkül fogalmaztak meg és terjesztettek olyan vádakat, melyek kártyavárként omlottak össze a megejtett és befejezést nyert hivatalos vizsgálat és eljárás során. És váltig tudunk csudálkozn> azon, hogy azok az orgánumok, melyek hasábjaikon teret engedtek a gyanúsításoknak és csemege gyanánt tálalták föl azokat olvasóiknak, sietve nem sietnek most számadásra vonni hangos informátoraikat. A közönség azonban bizonyára indexre veszi az ilyen kártékony és alaptalan szenzációkeltésre hajlandó orgánumokat s jövőbeni tartózkodása anyagiakkal is f°SJa súlyosbítani azt az erkölcsi kárt, melyet ezúttal némán és türelmesen kell elszenvedniök. Nem volna célja és értelme azután, hogy az abauji kisgyülés határozata és a belügyminiszter döntésével befejezését nyervén az ügyek, — még súlyosabbá tegyük azokat megállapításainkkal azokra nézve, akiket e rosszul sikerült robbantási kísérlet maga alá temetett. A konzekvenciák rájuk nézve olyanok, hogy nem lehettünk kíméletlenebbek, miként a döntések nyomán kialakult közvélemény. Vasárnap délelőtt 10 órára százakra menő közönség töltötle meg zsúfolásig a vármegyeháza nagytermét. Vármegyénk csaknem minden előkelő, reprezentáns nevét fel kellene itt sorolnunk, ha a megjelentek névsorát akarnánk adni abból az alkalomból, mely csak a hírére összegyűlt annak az akciónak, mely Széli József főispánt kívánta üdvözölni, ragaszkodásáról és bizalmáról biztosítani azon teljesen alaptalannak bizonyult támadások alkalmából, melyeket egyesek alaptalanul nem átallották ellene intézni a kovácsvágási és mikóházai vadászterületek ügyéből kifolyólag. A belső termeiben tartózkodó főispánt Bernáth Aladár alispán vezetése alatt Sennyey Miklós báró. Lehoczky Sándor, Homér Gyula szentszéki tanácsos, Kiss Ernő esperes, Bessenyey Zénó országgyűlési képviselő, Sennyey István báró, Harsányi Gyula bankigazgató és dr. Haas Bertalan ügyvédből álló küldöttség kérte föl a nagyteremben való megjelenésre. A küldöttség kíséretében a teremben megjelenő főispánt zugó éljenzés fogadta s különösen is kivették részüket az óvációból a nagyterem karzatán elhelyezkedett Mansz tagjai s egyéb jótékony és társadalmi egyesületek. A főispánt Damjanovics Ágoston gk. tb. kanonok, főesperes a következő beszéddel üdvözölte s a beszédnek minden mondatát zugó éljenzéssel, az együttérzés minden jelével kisérték a jelenvoltak: Egyes szám ára ÍO fillér.
