Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-07-20 / 50. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 julius 20. lönös és teljesen indokolatlan határozatot hozta, hogy felbontja, illetve nem fogadja el a már jóváhagyott bérleti szerződést, mert annak tartalma nem fedi a közgyűlési határozatokat, illetőleg ezek a határozatok nem a valóságnak megfelelőien foglaltattak jegyzőkönyvbe. Egyben megbízták dr. Adriányi Béla sátoraljaújhelyi ügyvédet, hogy a szerződés felbontása iránt az illetékes lépéseket megtegye. — November 14-én Horváth József és ötvenhat kovácsvágási közbirtokos dr. Adriányi ügyvéd utján hozzám kérelmet nyújtottak be és arra hivatkozással, hogy az 1928. évi november 4-én tartott közgyűléséről felvett jegyzőkönyv nem fedi a közgyűlés határozatát, mert a közbirtokosság nem azt határozta, hogy az egész 1869 katasz- trális hold területet adja bérbe a főispánnak 160 pengő évi bérért, hanem azt két részre osztja és a másik részi ugyancsak 160 pengő bérért helybeli vadászoknak adja bérbe. A kérelmet áttettem a gazdasági albizottsághoz. — A kovácsvágási közbirtokosságnak október 18-án tartott közgyűlésén történt kijelentése, hogy a november 4-én tartott közgyűlésen a vadászterület bérbeadása tárgyában hozott határozat nem a valóságnak megfelelően foglaltatott a jegyzőkönyvbe, a közgyűlés elnökének, Borsos Andor gönci főszolgabírónak tudomására jutván, a főszolgabíró 1929. december hó 9-én az önmaga ellen emelt vádak tisztázására fegyelmi eljárást kért. A fegyelmi vizsgálatot el is rendeltem. A vizsgálat lebonyolításával Remmer Zoltán dr. aljegyzőt bíztam meg. — A vizsgálat folyamán Roncsol János, a közbirtokosság elnöke a jegyzőkönyvet nem tudta bemutatni, miután szerinte az dr. Adriányi kezeiben van A vizsgáló- bizottság megkereste a sátoraljaújhelyi rendőrséget, hogy az ügyvédet a jegyzőkönyv kiszolgáltatására kényszerítse. Dr. Adriányi azonban a jegyzőkönyv kiadását megtagadta. Erre dr. Adriányit megidéztem, amely alkalommal ő előttem az eredeti jegyzőkönyveket fel is mutatta. — Az azok bevonása iránti intézkedés indokolt voltát igazolta az a körülmény, hogy a jegyző könyvben több szabálytalanságot találtam, igy átírással való javításokat, üres helyet, amely utólagos bejegyzésre szolgáltatott alkalmat. Roncsol János közbirtokos- sági elnöknek ebben az ügyben tanúsított magatartása a legnagyobb mértékben szabálytalan volt, ezért a gazdasági albizottság igazoló jelentésre szólította fel. Roncsol János elnöknek beterjesztet* jelentéseiből a bizottság megállapította, hogy a közbirtokosság elnöke a jogügylet hatálytalanítása iránt elmulasztotta a szükséges lépéseket, sőt elkövette azt a súlyos visszaélésszerű szabálytalan ságot is, hogy az ügyvédnek a közbirtokosság eredeti hiteles jegyzőkönyveit önhatalmúlag kiadta. Ezek miatt a közigazgatási bizottság őt állásától elmozdította. A közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának 1930 február 14-én tartott ülése a közbirtokosság határozatát alaki okokból, valamint vagyonfelügyeleti szempontból megsemmisítette. A határozatot Roncsol János, Bodnár János és Bodnár Sámuel megfelebbez- ték, a felebbezés a földmivelésügyi miniszter előtt van. Roncsol János helyébe Rállay Józsefet helyettesitették be a hegyközi szolgabirói kirendeltség utján — A főispán, mint a gazdasági albizottság elnöke, az ügyekben érdekelt lévén, az üléseken, amelyeken döntést hoztak soha sem jelent meg, azokon mindig én elnököltem. Mégis kezelői tévedés folytán előfordult, hogy egy határozat „Széli József sk. főispán, elnök* aláírással adatott ki. A tévedésért felelős tisztviselő ellen megtorlást alkalmaztam. — A Borsos Andor járási főszolgabíró ellen saját kérelmére elrendelt fegyelmi eljárás befejezést nyert és az tényálladék hiányában meg is szűnt. Rifogás tárgyává tették, hogy Szegedi János községi biró és Bodnár István községi hites ellen fegyelmit rendeltem el, őket felfüggesztettem. Úgy Szegedi János, mint Bodnár István feltűnő szabálytalanságot követtek el és velük szemben Szepessy Zoltán főszolgabíró teljes joggal járt el. Rapcsolatba hozták ezzel az üggyel Bodnár János kovácsvágási ref. tanító államsegélyének elvonását is. Ez nem állhat meg, mert egy évvel a vadászbérleti ügy előtt a minisztérium megkereste az egyházi főhatóságot a tanító felfüggesztése iránt, hazafiatlan magatartása miatt és egyben megvonta állam segélyét. Az egyházi hatóság pedig Bodnárt 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. — Befejezésül még nem mulaszthatom el, hogy ennek az egész ügynek hátterét a rendelkezésemre álló adatokból leszűrt véleményem alapján meg ne világítsam. A bérelt terület 1869 katasztrális holdat tesz ki s igy a vonatkozó törvény értelmében megosztottan bérbe nem adható. A szerződés oly feltételek mellett köttetett meg, hogy a bérbevevő a terület egy részén négy kovácsvágási vadásznak a duvadak irtása céljából vadászati jogot ad. A közbirtokossági választmány ezt a jogot csupán tanúvallomásokból ismerte, de soha fel nem mutatott szerződéssel szabálytalanul külön értékesíteni akarta és ezzel a ténynyel azt a megingathatatlannak látszó hiedelmet keltette a közbirtokosság tagjaiban, hogy ez a terület külön adatott bérbe. Nézetem szerint ennek a tévedésnek tendenciózus kihasználása képezi az egész ügy alapját és magyarázza meg azt a körülményt, hogy a közbirtokosság tagjainak nagyrésze ebben a meggyőződésben él, amely meggyőződésben egyes tényezők még megerősítik. Megállapítható» hogy az a négy kovácsvágási vadász, aki a maga részére kérle a vadászati jog biztosítását, azonos Bodnár János tanítóval és három társával, akiK a hevesvármegyei rendőri kihágási I. és II. fokú hatóságok által Széli József főispán feljelentésére, az ő terhére elkövetett vadászati kihágásban bűnösnek találtattak, ezért megbüntettettek. Rézenfekvő, hogy a négy egyén az ügyben főpanaszos lévén, az ő izgatásuk kifolyásának tekintendő a közbirtokosság előadott különös és indokolatlan magatartása, az ügy minden következéseivel együtt. Végül kérte az alispán, hogy a kisgyülés válaszának az ügyiratokkal való egyezésének megállapítása céljából külön bizottságot küldjön ki. Az alispáni választ a közgyűlés a bizottság kiküldésére vonatkozó javaslat elutasitásá- val, egy szavazat ellenében az összes szavazatokkal tudomásul vette. Az ujságkampány azonban erre, az ügyet minden részletében meg- megvilágitó hivatalos jelentésre sem hagyott fel próbálkozásaival s az abauji kisgyülésen feltárt, hivatalosan megállapított dokumentumok ellenére is tovább nyar- galódzott a már teljesen kifullasz- tott vesszőparipáján. Addig egészen — mig ez az egyébként szívós gyermekjátékszer is be nem adta a kulcsot a kíméletlen hajszában. A belügyminiszter által ugyanis Széli József főispán kérelmére a vadászbérletek ügyében megindított vizsgálat befejezést nyert és Sztranyavszky Sándor államtitkár a felügyeleti hatáskörben megejtett vizsgálat eredményéről azon kijelentést tette, hogy a kovácsvágási és mikó- házai vadászterületek bérletéből kifolyólag Széli József főispán ténykedései sem hivatali szem pontból, sem pedig az egyéni magatartás szempontjából kifogás alá nem estek s ezért az egész ügy a belügyminiszter részéről minden további intézkedés mellőzésével lezáratott. Felette kívánatos volna, fejezte be a belügyi államtitkár nyilatkozatát, ha ezt az ügyet ezzel úgy a közvélemény, mint az érdekeltek megnyugvással vennék le a napirendről. Az államtitkár ezen kívánságához a magunk részéről nincs sok hozzátenni valónk. Vármegyénk közönsége igazán nagyon kevés kivétellel legkevésbé sem szolgált hátvédjéül eddig sem az egymást követő alaptalan támadásoknak s biztosak vagyunk abban, hogy a jövőben is kellő értékére szállítja le azokat. Az államtitkár figyelmeztetését azoknak kell megszívlelniük, akiket az illet s akiknek nagyon kézenfekvő tanulságul szolgálhatott az ügyeknek két vármegye közönségét megnyugtató ilyeténképen való befejezése. állandó helyiségébe költözött a Zemplénvármegyei jtaunt Rövidesen megnyílik a nagyközönség számára is. 1927. évi julius hó 22-én bocsátotta ki Széli József főispán felhívását Zemplénvármegye közönségéhez a muzeális tárgyak összegyűjtésére és beszolgáltatására. A nemes gondolat azóta testet öltött s ma már a vármegye legújabban felépített szárnyépületének két nagytermében szakszerű és gondos elrendezésben várja a Zemplénvármegyei Muzeum a látogatókat. A Muzeum szervezését, létesité sét a vármegye megboldogult nagy alispánjának, Dókus Gyulának nagyértékü és dr. Székely Albert ügyvédnek adományai tették lehetővé. A Dókus Gyula által összegyűjtött s a vármegyének adományozott tárgyak egy egész termet töltenek meg. Nagy értéket képviselnek ezek közül a honfoglaláskori leletek, melyeket Dókus Gyula maga ásatott ki a Bodrogközön. Itt nyertek elhelyezést továbbá a vármegyék — közelebbről Zemplénvármegye — millenáris hódolatának történetére vonatkozó adatok. Tudvalévőén Dókus Gyula volt az. aki az eszmét felvetetette és az eszme megvalósításában és kivitelében is neki volt legnagyobb : része. Sok értékes tárgy van a | Dókus-muzeumban a nemzeti el- ! lenállásra vonatkozólag s a világháborúból, különösen gazdag a pénzgyüjtemény, az ujabbkori kéz- iratgyüjtemény, melyben Razinczy, Rossuth, id. gróf Andrássy Gyula eredeti levelei találhatók. A történelmi képek közül értékes egy 16. századbeli Mózes-kép, melynek eredetije Angliában van s a kassai vértanuk képe 1619-ből. Az első teremben több szekrényben gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernő muzeális ajándékai vannak elhelyezve — praehistorikus leletek, melyek a bodrogkereszturi ásatások alkalmából kerültek birtokába a feltárt rézkorszakbeli temetőből. E teremben nyert elhelyezést dr. Székely Albert értékes gyűjteménye, mellyel — mint első adományozó — vetette meg a j vármegyei muzeum alapját. Becses | emlékeket küldöttek be Szerencs község, a szerencsi ref. egyház, Darvas László főjegyző s a többiek közt itt nyert elhelyezést a Téglás Balázs községi biró által adományozott faeke és nádvágó facipő.
