Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-11-19 / 76. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 76. szám. Sátoraljaújhely, 1930 november 19. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. »ám TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszekegy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Sriand és Tardieu A francia kamara egyik éjszakai ülésén Aristide Briand külügyminiszter szenzációs beszédet mondott, melyben kifejtette, hogy a nemzeteket eltiltani nem lehet attól, hogy a békeszerződések revízióját követeljék. Az öreg Briand, aki eddig, ha nem is teljes őszinteséggel, de legalább is arra való törekvéssel a megértés politikáját hirdette, okmányszerűen is alátámasztotta álláspontját a népszövetségi alapokmánynak 19 ik cikkelyével, mely azt mondja, hogy a békeszerződéseket vagy azok revízióját napirendre lehet tűzni. A külügyminiszter után felállott a francia miniszterelnök, Tardieu s homlokegyenest az ellenkezőjét mondotta annak, amit saját külügyminisztere a békeszerződések megváltoztatását illetőleg mondott. Szenzációs, hogy ugyanazon kabinetnek két vezető tagja ilyen világviszonylatokban is súlyos kérdésben eny- nyire ellentétes álláspontot foglaljon el. Azonban ha ennek a két kifejezésre juttatott álláspontnak a hátterét vizsgáljuk, nagyon könnyen megállapíthatjuk azt, hogy ez a két beszéd a változás alatt lévő francia közvéleménynek a képe. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy Franciaország közvéleménye, értve alatta úgy a politikait, mint a társadalmit, ma már nem utasit el minden igazságos érvet a limine, hanem hajlandó arra, hogy meghallgassa azoknak a nemzeteknek az érveit is, melyeket a békeszerződések olyan igazságtalanul sújtottak. Kétségtelen, hogy a másik álláspont, a francia miniszterelnök álláspontja, a non possumus az, amelyik még ma is vezető szerepet játszik a francia köztársaság életében s ezzel együtt a világ dolgainak irányításában is. A francia jobboldal talán azért, mert a békecsinálók családjába tartozik, mereven ragaszkodik álláspontjához, hogy a békeszerződések változhatatlanok s ha azokon változtatni szeretnének vagy pláne próbálnának, az háborút vagy éppen világforradalmat idézne fel. A francia miniszterelnök szerint a bajok nem a békeszerződésekből származnak, hanem magából a háborúból. Minden esetre ez az érvelés páratlan a maga nemében, hiszen francia diplomatákon és politikusokon kívül angolok és amerikaiak és az olaszok közül többek között maga Mussolini miniszterelnök állapította meg és érvekkel támasztotta alá, hogy a jelenlegi világgazdasági politikai és érzelmi válságot éppen az elvakultan diktált békék eredményezték. Nem változtat az igazság érvényesülő tendenciáján a francia kamarában elhangzott beszéd, mely pet- rifikálni akarja a lehetetlen területi és jogviszonyokat, mert Franciaországban éppen úgy, mint a világ többi államaiban egyre erősödő tempóval követel magának fórumot az a meggyőződés, mely azt hirdeti, hogy az európai kontinensen nem lehet továbbra is bástyákat építeni megtorlás és a bosszú szellemének, mert éppen ez az, ami újabb háború lehetőségeit készíti elő. Tardieu miniszterelnökkel szemben saját külügyminisztere annak a közvéleménynek ment elébe, mely ha még ma bátortalanul is, de mégis hangoztatja, hogy meg kell vizsgálni és változtatni kell azokon az állapotokon, melyek Európát állandó háborús veszélyekkel fenyegetik.| Tudnunk kell, hogy igazságunk érdekében még nagy utat kell bejárnunk, hogy az elfogultság s a csökönyös ség akadályait legyőzhessük. Azonban erőt ad ehhez a harchoz mindnyájunknak az, hogy a világ közvéleménye még sem áll ma már távolról sem kizárólagos vélemények, akaratok, vagy szándékok alatt, hanem ma már a józan álláspont és az igaz ügy is nagyszámú és fanatikus hívőkre talál, akik az igazság erkölcsi erejére támaszkodva a non possumus hatalmi elvével szemben az igazság és az erkölcs elveit szegezik szembe s bizonyos a história példái szerint, hogy a békeszerződések revíziója tekintetében is, A vármegye és Sátoraljaújhely megyei város közönségének széleskörű érdeklődésével folyt le f. hó 16-án délelőtt a vármegyeháza nagytermében az az értekezlet, melyet a vármegyei inségakció és a sátoraljaújhelyi szegényügy megszervezése ügyében hivott össze Széli József főispán. Az értekezleten nagy számban vettek részt Sátoraljaújhelyből és a vármegyéből a hatóságok, állami és közigazgatási hivatalok, a jótékonysági intézmények vezetői, lelkészek s általában társadalmunk irányító tényezői, azzal a belátással és megértéssel, melyet az ügy fontossága és komolysága feltételezni engedett. Különös érdekessége volt az értekezletnek, hogy azon részt vett páter Osvay Osvald szent ferenc- rendi tartományfőnök, aki magával ragadó, hatalmas szépségű, filozófiai mélységekben excelláló beszédben rajzolta meg azokat a kereteket, melyeken belül a szegényügy problémája megoldható, azoknak az elveknek alapján, melyek az ő elgondolásai nyomán Eger városában mintaszerűvé tették a szegényügy intézményes megoldását. Az értekezletet bevezető beszédében, elnöklő Széli József főispán, annak kiemelésével, hogy a népjóléti és munkaügyi minisztérium időközi rendelete feleslegessé tette, hogy az értekezlet a vármegyei inségakció szervezése ügyében a mostanit megelőző értekezlet javaslataival foglalkozzék, a sátoraljaújhelyi szegényügy intézményes rendezését jelölte ki az értekezlet tárgyául, annak hozzáadásával, mikép felettébb kívánatosnak tartja, hogy Sátoraljaújhely megyei városon kivül a többi nagyobb vármegyei községek is azonos irány nem az erőszak, ami múló, hanem a tiszta erkölcs és az igazság fog győzedelmeskedni, mert ezt követeli a nemzetek közösségének, a népek boldogulásának és az egyének szabadságának meg nem másítható törvénye. elvek szerint oldják meg a köz ségi szegényügyet. Majd felkérte páter Osvay Osvald szent ferenc- rendi tartományfőnököt előadása megtartására. A páter beszéde egy nagy tanítás volt. Teljes a legszebb, legnemesebb, legmagasztosabb gondolatokkal. Filozófiai mélységekbe merülő, nagy gondolat-orkeszteré- ből szorító arányokban rajzolódott ki a ma nyomorúságának képe. És mindaz, ami ezt előidézi és létrehozza. Döbbentő precizitással, ijesztő tisztalátással merevítette egymással szembe a társadalmi aránytalanságokat: a duskálók és nyomorgók vészthozó ellentéteit. Kapisztráni egyéniségével dantei lendülettel tört ki a planéta rögének rabságából, hogy az emberi lé- lekrejtelmek ostromlójaként a nagy Ignoramus és még nagyobb Igno- rabimusok tértelen és időtlen aet- herébe emelkedjék s oda vigyen fel bennünket a legmagasabbrendü meglátásokig. A nagyszerű bevezetés után az egri szegényügy szervezetét ismertette a páter. — Egerben hatóságilag szervezte meg a város a szegényügyet. A polgármester vezetése és irányításával Szegény gondozó Hivatal működik. Fizetett tisztviselő vezeti és egészíti ki állandóan a környezettanulmányok alapján a sze- génykattasztert. A szegénygondo zás anyagi alapját önkéntes vállalkozók, uccánként gyűjtik össze minden hónapban a hatóságok által ellenőrzött könyvecskékbe történt bejegyzés alapján. Azután állandó szegénygondozók vannak, akik nyomortanyáikon keresik föl a szegényeket s hozzák rendbe lakásukat, ruházatukat, testüket. A segítés aránylagos, a szükséghez mért és természetbeni. A hatósági szervezés gondos keresztülKövetjük az egri példát Intézményes megoldást nyer a sátoraljaújhelyi szegényügy. Osvay Osvald szent ferencrendi tartományfőnök szegényűgyi előadása a vármegyei értekezleten Egyes szám ára ÍO fillér.
