Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)

1930-11-16 / 75. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 75. szám. Sátoraljaújhely, 1930 november 16. Megjelenik hetenként kétszer : szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház 11. udvar) Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő. Hirdetések: négyzet cm.-ként Nyilt-tér: soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. «zám POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Nincs orvosfőlösleg Irta: dr. Steuer György ny. államtitkár, országgyűlési képviselő Jó orvosok, lehetőleg meg­elégedett orvosok nélkül nem lehet közegészségügyi refor­mokat, közegészségügyi in­tézményeket létesíteni. A XIX. század egyik or­vosa azt panaszolta, hogy az államok és orvosok elhanya­golják egymást. Az állam el­hanyagolja az orvost akkor, amikor a közegészségügyi igazgatásban az orvosnak csak tanácsadói szerepet ad, ellen­ben a közigazgatásba beleszó­lást nem enged ; elhanyagolja az állam az orvost akkor, a mikor nem biztosit az orvos­nak megfelelő fizetést, amely lehetővé tenné neki, hogy gondtalanul élhessen hivatásá­nak. Az orvosok pedig, e ki­tűnő orvostudós szerint, akkor hanyagolják el az államot, a mikor csupán a maguk érde­keik és nem a közegészség- ügyi teendők után járnak. Ez a megállapítás nem vonatkozik a magyar orvosi karra, mert a magyar orvosi kar a maga kiváló szakképzettségével, fá­radhatatlan áldozatkészségével igen nagy szolgálatokat tett Magyarország közegészség- ügyének. Az orvosi kar jogosult ér­dekeit fel kell karolni. Én, mint nem orvos, kötelessé­gemnek tartom, hogy felhív­jam a kormány figyelmét arra, hogy az orvosi kar válságos helyzetben van. Rendszerint azt mondják, hogy orvoslul- termelés van, négy egyetem ontja az orvosi kart. Áll ez, de nekem szent meggyőződésem, hogy az a négy egyetem Nagy magyar országnak neveli az orvosi kart és ez az orvosi kar lesz hivatva arra, hogy az elszakított területek közegész­ségügyét felkarolja. Baj az orvosok egyenlőtlen elosztása, városokba tódulása. 1930. év elején 7571 orvos volt az országban, ebből 3344 esett Budapestre. Egy orvos barátom azt mondotta, hogy Budapesten az orvosok egyik részének nincs ideje ebédelni, a másik részének pedig nincs mit ebédelnie. Én azt állítom, hogy nincs orvosfölösleg, hanem orvoshiány van ott, ahol legnagyobb a szegénység, a nyomor, ahol leginkább volna szükség or­vosokra, ahol a legkevésbé tudják az orvosokat fizetni. Ezeken a helyeken nyúljon a kormány a tanyai, a falusi nép hóna alá, tegye lehetővé, hogy orvosokat kapjanak. Az orvo­sok azért nem tudnak vidéken tartózkodni, mert tulalacsony az alapfizetésük, csekély jö­vedelmű praxisuk van, rossz lakásuk és az orvosi szerszá­mok a nedves, falusi orvosi lakásokban megrozsdásodnak. A falusi orvos sok helyen nem részesül abban a bánásmód­ban, amelyben a községi jegy­zőt, tanitót vagy papot része­sítik, holott az orvosnak van a legnagyobb szakképzettsége. Nemrégiben egy orvos nekem a következőket irta: A vármegye Törvényhatósági Bizottságának kisgyülése Széli József főispán elnöklésével szerdán délben tartotta november havi ülését. Elnöki megnyitó után elsőnek Sátoraljaújhely képviselőtestületé­nek a villamostelep magasépítési munkái leszámolásával kapcsola­tos határozatát és az erre vonat­kozó felebbezést tárgyalták. A kisgyülés elutasította Lénárt épí­tész felebbezését s megállapította» hogy a város a méltányosság ha­táráig ment el vele szemben. Cigánd község szervezési sza­bályrendeletét jóváhagyták. Jakuboviís Lipót tállyai községi pénztárnoknak kegydijat állapítot­tak meg. A debreceni Rádium bizottság kérelmére az előadó 1000 pengő segély megszavazását javasolta. Elnöklő főispán utalt arra, hogy az országban vannakolyan vármegyék, ahol sokkal kisebb a pótadó s igy ezeknek a vármegyéknek kel­lene nagyobb összegekkel hozzá­— Ma már sok ágyrajáró orvos él a fővárosban. Há­nyán vannak olyanok, akik a zsebükben orvosi oklevéllel ügynökösködnek, irnokoskod- nak. Amelyik orvosnak nincs fixuma, annak a megélhetése egyáltalán nincs biztosítva. A magánorvosok 60°/o-a nem keres meg havonkint 200 pengőt. Az elégedetlenség, a kedvtelenség itt az orvosi etika, erkölcs rovására megy, ami pedig nagy veszélyt rejt ma­gában. Sok helyen az orvo­sok valósággal vadásznak egy- egy magánbetegre, mert az általános leszegényedés köze pette szinte fényűzés számba megy az, hogy valaki, aki nem betegpénztári tag, kezeltesse magát. Sajnos, az orvosi hi­vatás a piacra került. Hogy kivánjuk meg egy nyomorgó orvostól, hogy teljes szivvel, lélekkel, meggyőződéssel fog­lalkozzék a betegével, mikor családjának a holnapi ebédje sincs biztosítva ? járulni a rádium beszerzéséhez. Javaslatára a kisgyülés ötszáz pengővel támogatja a rádiumbe­szerzést. Az újhelyi bérkocsiiparról alko­tott szabályrendeletet jóváhagyták azzal, hogy abban világosan ki­fejezésre kell juttatni a kihalási rendszert. Tehát a jövőben bevon­ják azokat az engedélyeket, ahol a bérkocsis elhalt s igy a bérko­csisok száma csökken. Az Országos Stefánia Szövet­ség újhelyi fiókjának a kórházi megtakarítások terhére 3.000 P segélyt nyújtanak. A láca—monyhai és a takta- szadai bekötő utat felveszik a vi­cinális közúti hálózatba. A jegyzői magánmunkálatokról alkotott szabályrendelet módosítá­sát és a jegyzői magánmunkála­tok dijának pengő összegre való átszámítását rendelte el a kisgyü­lés. E tárgynál elnöklő főispán rámutatott arra, hogy a jegyzői magánmunkálatok megfelelő díja­zást érdemelnek. A jegyzőt minden kisebb ügyért tizenöt hatóság is bünteti és annak dacára, hogy felelősségteljes állást tölt be, fize­tése aránylag csekély. Utal arra, hogy a fegyelmi hatóságok szá­mos esetben voltak kénytelenek megállapítani ennek következmé­nyeit. J ivaslatára elhatározta a kis­gyülés, hogy a jegyzői magán­munkák dijainak megállapításánál különös figyelmet fordítsanak arra, hogy a dijak úgy a jegyzői kar, mint a munkálatokat végeztetők szempontjából a legméltányosab­ban állapíttassanak meg. Ródli és sí-szakosztályt ál­lított föl a turista egyesület A Turista Egyesület legutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy ródli és si-osztályt állít föl és e szakosztály elnökéül dr. Görgey László főszolgabírót választotta meg. A Turista Egyesület gondosko­dott arról is, hogy a Turistaház­ban 40 drb. kölcsönródli is ren­delkezésre álljon a téli sportot kedvelő közönségnek. Ha az egyletnek az a szándéka, hogy a ródlipályát villanyvilágí­tással ellátja, megvalósulást nyerne, Sátoraljaújhely közönsége egy olyan alkotással lenne gazdagabb, mely az idegen forgalom emelése szem­pontjából páratlan e csonka or­szágban. Fenyves és bükkerdőben 337 méter magasságból induló olyan 800 méteres ródlipálya, amely gyönyörű kilátást nyújt és amely­nek jól berendezett melegedő helye van, ha villannyal világítva a téli délutánokon és az esti órákban való ródlizást is lehetővé teszi, páratlan vikendező helyet nyúj­tana Ujhely vidéke és az észak­keleti alföld közönségének. Ha a 4—6 méter széles szép erdei sé­tányt a gyönyörűséges májusi es­téken kivilágítanák és a kiránduló közönség e 800 méteres sétányon esténkint is felkereshetné teljes kényelemben a Nyugodót és on­nan gyönyörködhetne abban a látványban, amit egy-egy csendes nyári estén a kivilágított város és völgy és Ujhely hegyei nyújtanak, akkor az idén megindult idegen- forgalom tetemesen emelkednék. Olyasmiben kell szépet nyújta­nunk, ami más vidéken meg nem valósítható, ha komolyan akarjuk 9 Kisgyülés november havi ülése A jegyzői magánmunkák dijainak méltányos megállapitása mellett foglalt állást a Kisgyülés * Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents