Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-11-09 / 73. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 november 9. jogi személynél, amelynek szervezetét a törvény állapítja meg, altiszti, kezelői és irodai és a kezelési szakhoz tartozó tisztviselői állásban való alkalmazásra nyújt igényt az érdekellek számára. Ebből a célból tekintetbe jövő állásoknak a felerészét az érdekeltek részére fenntartja. Az, hogy az érdekelt altiszti, kezelői, vagy tisztviselői állásra nyer-e igényjo gosultságot, az előirt katonai rendfokozatra való tekintet nélkül, a teljesített szolgálati idő tartamához és az iskolai végzettséghez igazodik. Hat évi szolgálati idő után az elemi iskolai végzettség altiszti állásra, hat évi szolgálati idő után a négy középiskolai végzettség kezelői állásra, 12 évi szolgálati idő után négy középiskolai végzettség mellett tisztviselői álláson való alkalmazásra nyújt igényjogosultságot. Az igényjogosultak igazolványt kapnak, amelyben fel van tüntetve, hogy miiven állásra való alkalmazásra áll fenn igényük. jjeszámoló a sátoraljaújhelyi szüretről A sátoraljaújhelyi Egységes Hegyközség 828 holdat kitevő szőlőterületén a szüretet a hegyközségi választmány október 13-tól engedélyezte. A szüret általánosságban okt. 15-én vette kezdetét s ideálisan szép meleg napokban folytatódott október 23-ig. A szüret ezen napok alatt nagyjában be is fejeződött és jól jártak, akik ezen idő alatt leszüreteltek. Okt. 23-án (ugyanis esősre for- dultaz idő és 24., 25. jés 27 ikét kivéve, azóta napról-napra, nem ritkán szakadó esőben van részünk. Az esős idő beálltakor mintegy 120 -150 hold, túlnyomó részt legjobb helyeken fekvő urasági szőlő maradt szedetlenül. Ezen szőlők tulajdonosai nagyon csalódtak a szép időbe vetett reményeikben. A szüretet ugyanis szinte lopva, esős időben kellett megej- teniök, ami erősen a minőség ro vására esett. De mennyiségben sem szaporodott a termés, mert a túlérett bogyó az eső hatása alatt megrepedt, elfolyt és kilugozódott. Az asszu — lehet mondani — teljesen megromlott, illetve megrohadt. A must cukorfoka 18—23 között változott. A hozamról határozott képet ma még nem adhatunk, mert a statisztikai adatok még nem állanak rendelkezésünkre Értesülésünk szerint az eredmény nagyon változó, holdanként 10—20 hektó között változik. — RlNziegcN áramsziiue* telés. Értesítjük a közönséget, hogy f. hó 9-én, vasárnap füst- csatorna és kéménytisztítás miatt az áramszolgáltatás reggel 7 órától d. e 11 óráig szünetel. Közmüvek. Adomány a Zemplénvárme- gyei jYíűzeum részére 1. Igazoló-jegy dr. Visegrád' János, a Sátoraljaújhelyben megalakult Magyar Nemzeti Tanács tagja, részére. 2. Nemzeti szinü tagsági jelvény .Magyar Nemzeti Tanács“ felirattal 3. A sátoraljaújhelyi VörősjHaj- nal 1919 április 25-i száma. 4. A sátoraljaújhelyi lakásbiz- zottság 1311/1919. sz. határozata, amelyben Perlmutter Jenő sátoraljaújhelyi lakost arról értesíti, hogy: „Kérelmező munkásnak nem tekinthető s igy lakóházát szocializálni kellett.“ Az első két tárgy adományozá- zásával kapcsolatban egyrészről fel akarom hívni a sátoraljaújhelyi Nemzeti Tanács még élő Sátoraljaújhely megyei város Közüzemi Bizottsága f. évi nov. hó 5-iki ülésében foglalkozott azon sorozatos támadásokkal, melyek a „Felsőmagyarországi Hírlap“ több egymást követő számában jelentek meg, Miután a cikksorozat a villamos és vizmütelep szakszerűtlen kezelésének és az üzemi anyagoknak kellő szakértelem és gondosság nélkül való felhasználásával vádolta meg a Közmüvek vezetőségét, az Üzemi és Számvizsgáló Bizottságot, az Üzemi Bizottság dr. Pattantyús Á. Géza műegyetemi tanárt kérte föl, hogy a helyszínen megejtett ellenőrzés utján állapítsa meg, terheli-e és mennyiben mulasztás az említett Bizottságokat, és amennyiben ez megállapítható volna, ezekből kifolyólag milyen károsodás érte a várost. A Közüzemi Bizottság a felkért szakértő rendelkezésére bocsátotta a cikksorozat anyagát s minden a cikkekben felhozott állításokkal kapcsolatos adatokat. Dr. Pattantyús Á. Géza műegyetemi tanár a helyszínén tette a leggondosabb bírálat tárgyává a Közüzemek terhére rótt vádakat s terjedelmes szakvéleményben adta meg a választ laptársunk tényállításaira s az azokból az üzemvezetőség terhére levont következtetésekre. Az Üzemi Bizottság megállapíthatóan a leghelyesebb utat és módot választotta, mikor egy európai nevű érdektelen szakértőt kért tagjait arra, hogy a Nemzeti Tanáccsal kapcsolatos legcsekélyebb értékű emlékeiket is adományozzák a Vármegyei Múzeumnak, nehogy ezek is — mint sok minden — elkallódjanak, semmivé legyenek; másrészről figyelmeztetni akarom a sátoraljaújhelyi Nemzeti Tanács volt tagjait arra, hogy nekünk — a sátoraljaújhelyi Nemzeti Tanács volt tagjainak — egy nagy kötelezettségünk áll még fenn és pedig: rideg objektivitással megírni a sátoraljaújhelyi Nemzeti Tanács történetét, hogy azt a téves felfogást, amely a sátoraljaújhelyi Nemzeti Tanácsról egyre inkább átmegy a köztudatba, még idejében kikorrigáljuk és az utókornak segítségére legyünk a tiszta igazság megállapításában. Dr. Visegrádi János. föl a kérdés eldöntésére. A kö • zönség érdeke, hogy tisztán lássa: megfelelnek-e, jól megfontoltak, alaposak-e a Városi Közmüvek vezetőségével s a fentemlitett Bizottságokkal szemben emelt vádak. — Helyesen járt el a Közmüvek, mert tisztázni kellett a felelősség kérdését s erre semmi más egyenesebb és megnyugtatóbb eljárás nem mutatkozott célravezetőbbnek« mint szakvélemény kikérése. A szakvéleménnyel folyó évi nov. hó 5-iki ülésében foglalkozott az Üzemi Bizottság s a hirlapi támadásokkal szemben szószerint a kővetkezőkben juttatja kifejezésre álláspontját : „A Felsőmagyarországi Hírlap f. évi julius hó 6-ától kezdődően 6 egymásután következő számában támadó élű cikksorozatban foglalkozott a városi közmüvek vezetőségével, üzemi és számvizsgáló bizottságával. Az üzemi bizottság ezen cikksorozat anyagának és a vonatkozó adatoknak rendelkezésre bocsátásával, felkérte dr. Pattantyús A Géza műegyetemi tanárt, hogy ezen adatoknak a helyszínen való ellenőrzésével és mérésekkel állapítsa meg, hogy a Felsőmagyarországi Hírlapban foglalt támadások a villamos- és viztelep szakszerűtlen kezelése és az üzemi anyagoknak a kellő szakértelem és gondosság nélkül való felhasz- I nálása tekintetében terheli — e I mulasztás az üzemvezetőséget és amennyiben mulasztás volna megállapítható, úgy mi módon volna az kiküszöbölhető és ezen mulasztásokból kifolyólag milyen károsodás érte a várost. Dr. Pattantyús Á. Géza terjedelmes szakvéleményben adja meg a választ a Felsőmagyarországi Hírlap összes támadó tényállításaira és azokból az üzemvezetőség terhére levont következtetésekre A beérkezett szakvélemény alapján megállapítja az üzemi bizottság, hogy a kérdéses cikkekben foglalt megállapítások és következtetések minden komoly alapot és műszaki szakszerűséget nélkülöznek és helytálló voltukat a szak- vélemény még a részletkérdések tekintetében sem igazolta. Ezen megállapítás után az üzemi bizottság szükségesnek találja, hogy a nyilvánosság előtt utasítsa vissza a cikkírónak támadásait és tiltakozzék azon hajszaszerü sajtótámadással szemben, amellyel a cikkíró nemcsak az üzemeket, de magát az üzemi bizottságot és a számvizsgáló bizottságot is illette. Hétről-hétre jelentek meg ezek a cikkek. Egyik héten azt olvasta ki belőle a közönség, hogy 140 waggon szenet valahol elloptak, a másik héten nagymérvű olajhiányokra mutatott rá gyanúsító módon. Közben nem mulasztotta el megemlíteni azt is, hogy az üzemi és a számvizsgáló bizottság semmit nem ért a dolgokhoz és kellő felelősségérzet nélkül viszi az ügyeket. Hogy ezek az alaptalan gyanúsítások és sajtótámadások micsoda rágalmat és gyanúsítást keltettek a közönségben és micsoda erkölcsi és anyagi kárt okoztak a város közmüveinek, — azt könnyű elképzelni. Az üzemi bizottság — bár kezdettől fogva tudatában volt ezen támadások teljes alaptalanságának — nem akart saját maga bírája lenni az ügynek és azért a legilletékesebb helyről kért ez ügyben szakvéleményt. Ez a szakvélemény teljes világossággal megállapította a cikkíró támadásainak teljes alaptalanságát, de egyúttal az ő szakértelmének fogyatékosságát is. Ezek után az üzemi bizottság — amidőn a támadásokat visszautasítja — a közönség megítélése alá bocsátja azt a lelkiismeretlen munkát, amelyet a cikkíró alaptalan és kellő hozzáértés nélküli cikkeivel a Közmüvek anyagi és erkölcsi kárára végzett. Ezúttal kijelenti az üzemi bizottság azt is, hogy a „Felsőmagyarországi Hirlap“-pal a jövőben az üzemekkel kapcsolatban semmiféle polémiába nem bocsátkozik. Sátoraljaújhely megyei város Közmüvei üzemi bizottsága.“ * A továbbiakban pedig ugyancsak szószerint, egész terjedelmében adjuk a szakvéleményt. Sátoraljaújhely megyei város Közüzemi Bizottsága dr. Pattantyús fi. Béza műegyetemi tanár szakvéleményével válaszol a „Felsőmagyarországi Hírlap“ sorozatos támadásaira A szakvélemény alapján megállapította a Bizottság, hogy a támadó élű cikksorozat megállapításai és következtetései minden komoly alapot és műszaki szakszerűséget nélkülöznek és helytálló voltukat a szakvélemény még a részlet- kérdések tekintetében sem igazolta
