Zemplén, 1930. július-december (61. évfolyam, 47-84. szám)
1930-07-02 / 47. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 47. szám. Sátoraljaújhely, 1930 juiius 2. Megjelenik hetenként kéteser szerdán ée szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyékéi* II. ndv) I Zemplén í El9fizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Kyllttár soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 9 csorbától hudarc Azt hisszük nem csalódunk, ha a kisantant csorbatói konferenciájában eme szövetség elparantálását látjuk. Kezdettől fogva egyetlen létjogosultsága volt ennek a szövetségnek: a Magyaroszág- tól való örökös félelem, szaturálva olthatatlan gyűlölettel. Ez a félelem és gyűlölködés tartotta ébren azt a látszatot, hogy a kisantant nemcsak tartalmatlan fikció, hanem élő valóság. Most a csorbatói konferencián letagadhatatlanul kirobbant e három állam közötti ellentét. Ennek oka a fennálló európai gazdasági helyzetben található meg. Az agrár érdekeltségű Jugoszlávia és Románia érdekeiket tekintve nem élhetnek tartós szövetségben az iparos Csehországgal. Románia faji összetételénél fogva sem működhet együtt a két szláv állammal. Hogy ezek az ellentétek mennyire kiélezettek, azt a kisantant konferenciák hosszú sorozatával lehet igazolni. Ennek a szövetségnek spiritusz rektora kezdettől fogva Benes volt, aki ahány vállalkozásba kezdett, annyi kudarc érte. Egy ponton tudtak csupán egységesen fellépni a feldarabolt Magyarországtól való hisztérikus félelmükben. Pedig ennél többet akartak. Szerettek volna Európa közel keletén olyan szövetséget kiépíteni, amelyik valóban súlyt jelent világre'ációban. Édesgették Ausztriát, majd Lengyelországot is, de hiábavaló volt minden, magukra maradtak. Egy ideig mindenféle dajka mesékkel rémitgették Európa közvéleményét, vádaskodva Magyarország ellen, hogy mi háborúra törekszünk s az ő szövetségükre nagy szükség van Európa békéje érdékében. Az európai közvélemény ilyen irányú preparálása ment egy ideig, de ma már senki sem hiszi el nekik ezeket a tendenciózus híreszteléseket. Közben végig süvített a világon az a gazdasági depresszió, amelyik legerősebben Európát érintette. Ebben az adott helyzetben az egyes államok két ségbeesve keiestek módokat népeik boldogulása érdekében. Diferenciálódtak a dolgok s az államérdekek mezején megütköztek az agrár és merkantil érdekek. A kisan tant két agrár állama egzisztenciális okoknál fogva köze lebb áll Magyarországhoz, hisz bennünket is ugyanaz a nagy gond tölt el leginkább, mint Romániát és Jugoszláviát: a gabona értékesítése. Ez a közbeékelődött nagy kérdés robbantó hatásúiéit a kisantant szövetség kebelében, úgy annyira, hogy szétmálasztotta ezt az amúgy is gyenge bázisra épitelt szövetséget. Ha a papíron fenn is marad továbbra a kisantant tessék- lássék formában, lényeget és erőt nem képvisel. Kitűnik ez abból is, hogy a lengyel diplomaták a múltban is mint figyelők részt vettek a kisantant konferenciáin, Csorba-tóra azonban már nem utaztak el. Ausztria magatartása szintén 9 „ZEMPLÉN" EREDETI Ts"CB]fl In Mer MajtH' „Éltünk" rögös niusz vezet: remény es A remény az élőké, az et a holtaké. Egy halott em, --téré szolgáljanak e szerény sorok, a melyeket az iskolatársi, rendtársi és baráti szeretet sugallt. Majthényi Géza 1877-ben született Baján. A gimnázium hat osztályát a ciszterciek kitűnő intézetében végezte. 1894 ben a kegyes- tanitó-rendbe lépett. A kecskeméti kegyesrendi főgimnáziumban fejezte be a középiskolát. Már ekkor ő volt köztünk a legjobb magyar és latin stiliszta. A budapesti tudományegyetemen tanítványa lett Gyulai Pálnak, aki rövid idő múlva megkedvelte az élénk, gyors fel fogásu, szorgalmas „kegyes papot.“ Megengedte neki, hogy sétáin elkísérhesse. Bizalmasan elbeszélgetett vele nemcsak irodalmi, de egyházi és politikai kérdésekről is. Egyetemi tanulmányainak végeztével a podolini, nagybecskereki, sátoraljaújhelyi (1904—1912), ké- i sőbb tiz évig a kolozsvári főgim- • náziumban tanított. A világháború nemcsak hűvössé, de teljesen izoláltiá vált a kisantanttal szemben, amióta Schober Rómában járt, Ausztria külpolitikája uj utakat vágott magának. A konferenciáról kiadott hivatalos jelentések nagy erőlködéssel el akarják még hitetni, hogy a három állam delegáltja lényegbevágó, fontos s külpolitikai vonatkozásokban megfontolandó témákról tanácskoztak. Ezzel szemben a valóság azt mutatja, hogy Marinkovics külügyminiszter legnagyobb gondja — miként az újságírók előtt nyilatkozott, — országa gazdasági kérdései körül forog. Az amerikai gabona, a gabona ára, piac kérdés, ezek azok a problémák, amelyek Jugoszláviát Tudvalevő, hogy a trianoni határ által területükben megosztott Törvényhatóságok vagyonának felosztását a békeszerződés 256. §- ának értelmében az illető utódállamokkal külön egyezmények utján Uián, 1923-ban a saját kérelmére j Sátoraljaújhelyre helyezték. Meg- 1 é kezése nagy örömet keltett régi larátai, ismerősei és volt tanitvá- •'ai közt, akik vendégszeretettel adták. Alig győzött eleget tenni sok szives meghívásnak. Hám oándor óta piarista nem volt olyan közkedvelt és népszerű, mint ő. Az idősebbek Gézukának, a fiatalabbak Géza bácsinak hívták. Ezt a nagy népszerűséget kiváló tulajdonságaival szerezte meg. Alapos tudással, világosan ügyes módszerrel tanított. Belátással, átlag enyhén osztályozott, csak a feltűnő hanyagság és modortalan- ság esetén alkalmazott kíméletlen szigorúságot. Az önképzőköri gyűléseket modern, haladó szellemben vezette. Egyike volt ama keveseknek, akik Ady Endre költészetét az Akadémia és a Kisfaludy-Társaság felfogásával szemben méltányolni tudta és diákjaival megismertette az ő idejében magas színvonalú Nyugat c. folyóirat fontosabb cikkeit. Irodalmi képzettségét folytonosan fejlesztette. Könyvekre, szaklapokra sokat költött. Rendtársainak bizalmát megnyerte szives, közvetlen, jóindulatú, kedélyes magatartásával, egyenes lelkű, szabadelvű és nobilis jellemével. Szüleit rajongással szerette, őket öregségükben bátyjával közösen tetemes is foglalkoztatják. Népeik érdekében úgy Románia, mint Jugoszlávia bizonyára szívesebben tárgyalnának olyan gazdasági szövetkezésekről, amelyek nem szomszédos államok belügyeit firtatják, hanem a közös s minden irányban kiható gazdasági kérdések megoldását céloznák. Ha már a kisantant mindenáron konferenciázgatni akar, volna nekik egy közös témájuk, amely valóban érdemes megvitatást igényel s ez a kisebbségi probléma. Sajnos a csorbatói konferencián, amint a hivatalos jelentésből játjuk, szóba sem hozták ezt az akut kérdést, amely a maga megoldatlanságában továbbra is mint feszitő erő fogja népeik nyugalmát zavarni. kellett szabályozni s mig ez egyezmények Romániával és Jugoszláviával megköttettek, a Csehszlovákiával ez iránt megindult tárgyalások a cseh kormány halogató magatartása miatt egész a legutóbbi összeggel gyámolította. Őszinte, hü, önzetlen és áldozatkész barát volt. A társaságokban vidámsága, ötletessége, udvarias, figyelmes modora, finom Ízlése, szép éneke, bőkezűsége, vendégszeretete, szolgálatkész, úri gondolkozásmódja miatt közkedveltségnek örvendett. Méltán nevezték az élet művészének. Habár többször figyelmen kívül hagyta is a kellő önmérsékletet, 1 mégsem tartozott azok közé a közönyös, tétlen, önző hédonisták közé, akiknek jelszava: „A bölcseség Epikur tudománya, Egyetlen erkölcs az eszély; A közügyektől vonulj a magányba, Történjék bármi, tűrd el, vígan élj!“ Élvezte az élet javait, de érdeklődött a kegyestanitó-rend, a város és a nemzet ügyei iránt. Ezekről határozott ítéletet alkotott magának, nézeteit nyíltan, sekitői sem félve kimondta, a hitványságot kemény, gyakran nyers szavakkal bélyegezte meg. Életének legnagyobb részében kormánypárti volt, azonban szolgalelküség nélkül. Büszke, önérzetes lelke nem hajolt meg mindenben a hagyományos, kinevezett tekintélyek előtt, még ha olyan magasan állottak is. így elitélte Lukács László miniszterelnök pénzügyi taktikáját, Tisza István házelnöki szereplését és 1913-i választójogi reformjá* 1 fi csehszlovák határon fekvő csonka vármegyék kártalanitása Rakovszky Endre abauji felsőházi tag akciója. Egyes szám ár a ÍO fillér.
