Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-04-09 / 26. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1930 április 9 egyelőre leveszi a kérvényt a napirendről. Marajda István képviselőtestületi tag szóval is megindokolta írásban benyújtott indítványát, amelyben a hadirokkantak, árvák és özvegyek és hadikölcsön károsultak intenzivebb kormánysegélyezését szorgalmazta. — A rokkantakkal senki sem törődik — mondotta (erős túlzással) — csak addig törődtek velük, mig olyanok voltak, hogy a harctérre vihették őket... ha a kormánynak van pénze a nagybirtokos optánsok kártalanitására(?), kell hogy legyen pénze erre is. Ezzel a tárgysorozat végére értek és dr. Grosz Dezső interpellációjára került a sor, aki a polgármestert a Kereszt-tér csatornázása ügyében interpellálta, miután nagynak találta azt az összeget, amelyet a csatornázás folytán reá, mint érdekelt háztulajdonosra hozzájárulásként kiróttak. — Ha 150 évig nem volt sürgős ez a csatornázás, ma sem az . . . nem helytelenítem azért, csupán azt, ahogyan végrehajtják . .. Lánczi Aladár javadalmi hivatali vezetőnél a hozzájárulási összegek megállapítása során fenyegettek egyeseket . . . pöcegödör ásásra való kötelezéssel fenyegetni nem lehet . . . Dr. Orbán Kálmán polgármester azonnal válaszolt az interpellációra — Ebben a városrészben a szennyvíz az uccán folyik . . . hogy eddig is tűrték, elég szomorú ... az érdekelt lakosság szorgalmazta a rendezést ... és most köszönetét szavazott a városnak, hogy hozzáfogott ... a város 9000 P költségből 6000 P-t vállalt magára . . . hogy a hozzájárulási összegek megállapításánál a tehetősebbek többet fizetnek mint a szegények, az — természetes ... aki húzódozott a hozzájárulástól, azt kikapcsoltuk, megcsináltuk nélküle ... a határozat különben megfelebbezhető. A közgyűlés fél 7 órakor ért véget. A Singer varrógépek mégis A LEGJOBBAK! fiz €rzsébet-kőzkórház elmúlt éve A Zemplénvármegyei Erzsébet- közkórház forgalma az 1929. évben csökkent. Az ápolási napok száma 1929-ben 118.654 volt, ami a megelőző esztendőhöz képest 1995 napos csökkenést jelent. Az 1929. évi 2557 beteglétszám az előbbi évivel szemben 231 egyénnel csökkent. Mindamellett az évre felvett 112 046 ápolási nappal szemben 6608 többlet ápolási napot teljesített. A seb- és szülőnőosztály 1120 (1928 ban 1175) betege közül 888 esett át műtéten (1928-ban 936), amikor is 102 esetben (1928-ban 143) hasüri szervek kerültek műtétre. Ezen osztályon 58 haláleset közül 9 esetben haldokolva szállították be a beteget. A halálozási százalék 5.5. Igen feltűnő, hogy a szülészetre 8 esetben ev- vagy gennyvérüség- gel szállítottak be nőket, köztük 4 eset valószínűleg idegen beavatkozással előidézett elvetéléshez kapcsolódott. 14 halvaszületett gyermek jelzi a bujakór fokozott terjedését, nem különben a 7 esetben a veleszületett gyengeségben elpusztult csecsemő halálesete. A belosztály 67 halálesete legnagyobbrészt gyógyíthatatlan tuberkulózis és 15 haldokolva behozott halálesetből származik A kórház laboratóriumában végzett vegyi bakteriológia és szövettani vizsgálatok száma 1929-ben 2070 (1928-ban 2217), a kórboncolások száma 51 (1928-ban 23) esetben. Röntgen felvételek száma 379 (1928-ban 306), mély besugárzást 66 esetben (1928-ban 72) alkalmaztak. A diathermiát és a kvarclámpát, mint gyógyító tényezőt egész éven át igénybe vették. A családi ápolás négy telepén 1082 beteget (1928 ban 694) 192.851 ápolási napon át orvosoltak (1928-ban 167.310). A közkórház és családi ápolási telep együttes zárszámadása szerint 39.908 P 93 fillér többlet- bevétel maradt, amely többletet a forgótőke növelésére kellett fordítani. Az évi kiadásokat jelentékenyen növelte az a körülmény, hogy a számlák rendes kifizetésére a kórház kölcsönt volt kénytelen igénybe venni, aminek kamatai 5661.50 pengővel terhelték meg a kiadásokat. A közel 200.000 P forgótőke a kórházi követelések késedelmes kifizetése miatt nem volt elegendő. Úgy mint a megelőző években, most is a családi telep többlet jövedelme biztosította a kórház pénzügyeinek fokozott javulását E telepek nemcsak gazdasági szempontból, hogy t. i. Sátoraljaújhely és környékén jelentékeny pénzösz- szeget osztanak ki a gondozás fejében ; továbbá, hogy sok munkaerőt vehetnek igénybe, de egész ségi szempontból is kiváló eredményekkel jár. A gondozó családok egészség- ügyi gondolkodása javul. Mindig többen és többen padlózzák szobáikat, nagy ablakok, nagy ajtók készülnek, a kutakat befödik. A községi utak javulnak A betegek külsejének rendbetartása mellett a gondozók önmaguk, családtagjaik és gyermekeik külsejére is több gondot fordítanak. A kórházzal kapcsolt intézmények közzé tartozik a mentőállomás, amelyet a kórház 1929. évi február eleje óta üzemben tart. Baleset esetében igen keveset vették igénybe, a betegszállítás képezi a fő célját. A közönség egy ideig abban a tévedésben élt, hogy minden betegszállításhoz igénybe veheti. Pedig az csak hatósági orvosi bizonyítvány, vagy a költségek megfizetése mellett használható. A vörös-keresztes néneiskola két éves tanfolyamán 7 elsőéves és 7 másodéves néne kapott kiképzést. A tüdőbeteggondozó egész éven át foglalkozott az újhelyi tüdőbetegek bejáró kezelésével. Sajnos, hogy az évi jelentés szerint a tüdővész terjedőben van, mert a tüdővészes fertőző betegeket nem tudják elkülöníteni. Az év elejétől a kórház saját betegpénztárát megszüntette. Az év folyamán a Dókus-emlék- alapitvány kamatait Emri Józsefné főápolónő kapta. A személyi viszonyokban az a változás történt, hogy a kórház igazgatását a seb- és szülőnőosztály vezetésétől külön választva, az utóbbit külön osztályos főor- 1 vossal töltötték be. A vármegyei járványkórház, a tüdőbeteg és a szülészeti pavilion végleges jóváhagyott terveit, berendezéseit, pénzügyi kiviteli módozatait egybefoglaló ügydarabokat, még május havában terjesztették fel a népjóléti és munkaügyi minisztériumba. Most már az illetékes tényezőkön a sor, hogy a tervek mikor kerülnek kivitelre hogy a betegforgalomnak elejétől meg nem felelő kórház mikor fog megfelelni a fokozódó kívánságoknak. 2=3C X £3 33 — Nemzeti munkavédelmi ellenőrzési szemle. Vitéz Ta- vassy Gyula nyugáll. ezredes, a m. kir. miskolci nemzeti munka- védelmi hivatal vezetője, folyó hó 7-én délelőtt a városháza tanácstermében ellenőrzési szemlét tartott, melyen Sátoraljaújhely város munkavédelmi tagjai nagy számban vettek részt. A névsor felolvasása folyamán a hivatal vezetője feljegyezte a tagoknál beállott személyi változásokat, majd röviden összefoglalva, ösmertette a nemzeti munkavédelmi intézmény célját és tagjainak feladatát, befejezésül pedig a további szervezés szükségességéről szólott. Tavassy ezredes még aznap Pál- házára s onnan a Bodrogközre utazott az ottani szemlék megtartására. — Irodalmi emlékünnep. A Zemplénvármegyei Kazinczy- Kör 1930. évi április hó 12-én, szombaton d. u. 6 órakor a vár- megyeháza nagytermében irodalmi emlékünnepet rendez Szemere Miklós, Boruth Elemér és Szabó Endre költők és irók, Zemplénvármegye szülöttei emlékezetére a következő műsorral: 1. Elnöki megnyitó. 2. Megemlékezés Szemere Miklósról. Mondja: Emődy László, a kör elnöke. 3. Hegedű-szóló. Előadja: Szabó Ernő hegedűművész, kiséri: A. Lévay Adél zongoraművésznő. 4. Boruth Elemér emlékezetét felújítja : dr. Matolay Viktor iró. 5. Szemere Miklós és Szabó Endre költeményeiből szaval: Emődy László. 6. Szabó Endréről megemlékezik : Komáromi János iró. 7. Boruth-dalok megzenésítései. Szerzetté és előadja : Pfau Józsefné. Helyárak- ülőhely 1 P, álló 50
