Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-03-30 / 23. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 23. szám. Sátoraljaújhely, 1930 március 30. [•ffjelenik hátanként kétezer ••érdén és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vérmeffyehéz II. ndv) Zemplén TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. »6m POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni Orők igazságban, Hiszek Magyaromig feltámadásában Amen Elfogyott egy könyv (ár. L. 5.) Nem épen hét­köznapi esemény, hogy vaskos kötetre menő, komoly tanul­mány kerüljön nálunk a könyv­piacra, még kevésbé az, hogy ilyen munka alig hogy köny­vesboltba jutott, már fogytán is legyen és uj kiadásra vár­jon. Dr. (Bodrogközy Zoltán müve: „A magyar agrár­mozgalmak története“ ebben az elismerő szerencsében része­sült ; a fogadtatást, amellyel a publicisztikában, politikai és tudományos körökben talál­kozott, megpecsételte a nagy- közönség, amely néhány hét alatt a példányok ezreit szét­kapkodta. Mintha azoknak felelt volna, akik jó könyvek helyett, mindenáron „jó iro­dalom-politikát“ sürgetnek, vagy pedig azoknak a kon- kolyhintőknek, akik azt hirde­tik, hogy a föld népe iránt való közérdeklődés napja le­menőben van. A magyar parasztság nem vont magára historikusok, szociológusok, gazdaságpoliti­kusok részéről oly méretű tudományos érdeklődést, mint amilyet az államéletben, a nemzetfentartásban való jelen­tőségénél fogva megérdemelt volna. Az agrárprobléma szo­ciális vonatkozásaira tulajdon­képen a háború és a forradal­mak vetettek minden homályt eltüntető világosságot, aminek fényénél Bodrogközy az ag­rármozgalmaknak Kossuth La­jos fellépésétől Nagyatádi Szabó István haláláig való történetét nyomozza, vizsgálja. A jobbágyfelszabadítás gazda­sági okait, a különféle agrár- szocialista mozgalmakat, a szövetkezeti szervezkedést és ennek sikereit Nagyatádi Szabó Istvánnak és az ő vezérlete alatt a kisgazda népnek és pártnak a helyi, majd az or­szágos politikai porondon való megjelenését, a Károlyi­forradalom földosztását, a bolsevista terrort, amelyet a földmives nép álhatatos ellen­állása tört meg, azután az ellenforradalom viharában is szilárdan álló kisgazdatársadal­mat, amelynek józan mérsék­letére az aléltságból lábbadozó nemzeti élet támaszkodott, vé­gül az országépitő erők össze­fogását, Bethlen István gróf és Nagyatádi Szabó István kéz­fogását, ami az állam ujjá- alkotásának alapjául szolgált. Mi lett a felszabadított job­bágyság sorsa, milyen erők mozgatták ezt a jobbágyságot, milyen jövő vár ennek ivadé­kaira és általában a magyar gazdatársadalomra, gazdasági, szociális tekintetben és köz­életi súly szempontjából ? Ezekre a kérdésekre felel, tárgyilagos és tehetséges tör­ténetírói tollal Bodrogközy Zoltán munkája, megállapítva, hogy ez a nép, ha útját tervszerűen előkészítik, igenis, el fog érkezni ahhoz a köz­életi szerephez, amelynek jogos várományosa a magyar gazda­társadalom, ha ezt a népet állampolgári nevelésben, poli­tikai, társadalmi, kulturális támogatásban részesitik, ami­vel régebben, sajnos, keveset törődtek és nagybirtokossá­gunk, arisztokráciánk — elis­merés a kivételnek -— ma sem törődik eléggé. A fejlődés irányát — Írja Bodrogközy — a tradicionális és nemes érte­lemben vett magyar népies demokrácia fogja megadni, ebből a demokráciából fakadó gondolkodásnak kimagasló megszemélyesítője volt Nagy­atádi Szabó István, akit a magyar nép nem fog soha elfelejteni, miként Kossuth Lajost sem felejti el, de kí­vánatos is, hogy az ö egyéni­sége politikai ideálként lebeg jen a törekvő magyar szántó- vető nép előtt, amikor ez az ország és a maga jobb jövő­jéért imádkozik és veritékezik. És soha ne felejtsék Nagyatádi Szabó Istvánnak azt, a minden programmnál értékesebb és maradandóbb vezérelvét, hogy „minden jogot törvényes utón keli elérni és semmit forradal­miig; harcoljunk, ha kell, évtizedeken át egy ideálért, akár lassú téglarakással, robo- tos munkával, csak a rombo­lás ne kapjon lábra." „A magyar agrármozgalmak története“ második, sőt továb­bi kiadásaiban se szorul változtatásra, kiegészítésre. Ami nincs benne, az nem hiányzik belőle. Hatalmas tárgykörét, amelyben politi­kai feladataink javarésze, s tulajdonképen a magyarság egész jövendője benfoglaltatik, lényegileg teljesen kimeriti s mindvégig eleven, világos, magyar észjárás szerint való előadása tisztes helyet biztosit számára palotában, kunyhó­ban egyaránt, ahol csak a magyar föld népét becsülni tudják és politikai küzdelmeit ismerni akarják. Hz Ipartestület közgyűlése Az iparosok 8 évi elnöksége után is Fekete Károly mögött állanak — A lakások felszabadítása az iparosokon segíteni fog — A Magyar Hiszekegy a szivükben él Ujhely, márc. 25. A sátoraljaújhelyi Általános Ipar­testület az elmúlt kedden délután 2 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését a városháza tanács­termében Fekete Károly ipartestü­leti elnök elnöklete alatt. A köz­gyűlésen megjelent dr. Meczner Tibor iparhatósági biztos, az elöl­járóság és tisztikar teljes számban és a Testületnek több mint száz tagja. A gyűlés tárgysorozatát Fekete Károly elnök megnyitó beszéde komoly lendülettel vezette be. A közelmúlt években figyelmeztette iparostársait, — mondotta többek közt — hogy nehéz idők követ keznek és a mai viszonyok iga­zolják ezt az akkori megállapítást, a nehéz idők csakugyan bekövet keztek. A bajok főokát az általá­nos világgazdasági helyzetben látja. A fogyasztóképesség csök­kenése juttatta a kisipart mai sorsába. Majd az általános iparos problé­mákra tért át az elnöki megnyitó. Igaz, — folytatta — hogy sok kisiparosnak okozott keserű perce­ket a forgalmi adó és az avval való bajlódás, de nem lehet ké­telkedni a miniszter bejelentésében, hogy ez az adó, illetve kezelési módja rövidesen meg fog változni. Az újhelyi lakásfelszabaditás kér­désében az iparosságnak a felsza­badítás mellett kell állást foglal­nia, mert ez által az építkezés megindulva, keresethez juttatná jégszekré­nyek, kerti székek, asztalok, söraparátok, kávéházi, vendéglői és mindenféle Üzletberendezések állan­dóan nagyon olcsón ROSENFELD- nél, Budapest, Vili., Népszínház u. 31. az iparosságot is. És ez építések­nél, a fagykárkölcsönök mellett és mintájára kívánatos volna szintén a hosszúlejáratú kölcsönök meg­nyitása. A sátoraljaújhelyi iparosoknak — fejezte be végül Fekete Károly elnök — a közismert okok foly­tán kétszeres okuk van a mun­kahiány miatt való panaszkodásra, de ép ezért kétszeres kötelessé­gük bízni a jobb jövőben I A közgyűlés meleg ünnepléssel köszöntötte felszólalása után az elnököt, aki a tisztikar kinyoma­tott és szétoszlott jelentésének elfogadását kérte, illetve tárgyalá­sát nyitotta meg. Az évi jelentés­hez csupán Ruzsinszky József cipészmester szólott hozzá, akinek ellenzéki kijelentéseit azonban a közgyűlés állandó ellentmondá­sokkal kisérte, úgy hogy Poós József és Paldsthy Lajos válasza után teljesen magára is maradt és az elnök felvilágosításai után a jelentést egyhangú felkiáltással elfogadták. Ezután Csernyiczky Kálmán ipartestületi titkár bemutatta az elnökség indítványát, amelyet a közgyűlés minden változtatás nélkül magáévá is tett. Ennek megfelelően az Ipartestület me­morandumot intéz a kormányhoz és kéri: I. hogy az újhelyi ipa­rosok súlyos helyzetére való te­kintettel — adóik mérsékeltesse­nek, fizetési halasztások által eny- hittessék a behajtásuk, 2 hogy az e célra kiválóan alkalmas új­helyi hegyek közt létesítsenek üdülőtelepeket, 3. hogy a földbir­tokrendezés folytán házhelyhez jutottak részére hosszúlejáratú köl csőn biztosittassék, 4. hogy a Társadalombiztosító újhelyi szék­Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents