Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-03-30 / 23. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 23. szám. Sátoraljaújhely, 1930 március 30. [•ffjelenik hátanként kétezer ••érdén és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vérmeffyehéz II. ndv) Zemplén TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. »6m POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni Orők igazságban, Hiszek Magyaromig feltámadásában Amen Elfogyott egy könyv (ár. L. 5.) Nem épen hétköznapi esemény, hogy vaskos kötetre menő, komoly tanulmány kerüljön nálunk a könyvpiacra, még kevésbé az, hogy ilyen munka alig hogy könyvesboltba jutott, már fogytán is legyen és uj kiadásra várjon. Dr. (Bodrogközy Zoltán müve: „A magyar agrármozgalmak története“ ebben az elismerő szerencsében részesült ; a fogadtatást, amellyel a publicisztikában, politikai és tudományos körökben találkozott, megpecsételte a nagy- közönség, amely néhány hét alatt a példányok ezreit szétkapkodta. Mintha azoknak felelt volna, akik jó könyvek helyett, mindenáron „jó irodalom-politikát“ sürgetnek, vagy pedig azoknak a kon- kolyhintőknek, akik azt hirdetik, hogy a föld népe iránt való közérdeklődés napja lemenőben van. A magyar parasztság nem vont magára historikusok, szociológusok, gazdaságpolitikusok részéről oly méretű tudományos érdeklődést, mint amilyet az államéletben, a nemzetfentartásban való jelentőségénél fogva megérdemelt volna. Az agrárprobléma szociális vonatkozásaira tulajdonképen a háború és a forradalmak vetettek minden homályt eltüntető világosságot, aminek fényénél Bodrogközy az agrármozgalmaknak Kossuth Lajos fellépésétől Nagyatádi Szabó István haláláig való történetét nyomozza, vizsgálja. A jobbágyfelszabadítás gazdasági okait, a különféle agrár- szocialista mozgalmakat, a szövetkezeti szervezkedést és ennek sikereit Nagyatádi Szabó Istvánnak és az ő vezérlete alatt a kisgazda népnek és pártnak a helyi, majd az országos politikai porondon való megjelenését, a Károlyiforradalom földosztását, a bolsevista terrort, amelyet a földmives nép álhatatos ellenállása tört meg, azután az ellenforradalom viharában is szilárdan álló kisgazdatársadalmat, amelynek józan mérsékletére az aléltságból lábbadozó nemzeti élet támaszkodott, végül az országépitő erők összefogását, Bethlen István gróf és Nagyatádi Szabó István kézfogását, ami az állam ujjá- alkotásának alapjául szolgált. Mi lett a felszabadított jobbágyság sorsa, milyen erők mozgatták ezt a jobbágyságot, milyen jövő vár ennek ivadékaira és általában a magyar gazdatársadalomra, gazdasági, szociális tekintetben és közéleti súly szempontjából ? Ezekre a kérdésekre felel, tárgyilagos és tehetséges történetírói tollal Bodrogközy Zoltán munkája, megállapítva, hogy ez a nép, ha útját tervszerűen előkészítik, igenis, el fog érkezni ahhoz a közéleti szerephez, amelynek jogos várományosa a magyar gazdatársadalom, ha ezt a népet állampolgári nevelésben, politikai, társadalmi, kulturális támogatásban részesitik, amivel régebben, sajnos, keveset törődtek és nagybirtokosságunk, arisztokráciánk — elismerés a kivételnek -— ma sem törődik eléggé. A fejlődés irányát — Írja Bodrogközy — a tradicionális és nemes értelemben vett magyar népies demokrácia fogja megadni, ebből a demokráciából fakadó gondolkodásnak kimagasló megszemélyesítője volt Nagyatádi Szabó István, akit a magyar nép nem fog soha elfelejteni, miként Kossuth Lajost sem felejti el, de kívánatos is, hogy az ö egyénisége politikai ideálként lebeg jen a törekvő magyar szántó- vető nép előtt, amikor ez az ország és a maga jobb jövőjéért imádkozik és veritékezik. És soha ne felejtsék Nagyatádi Szabó Istvánnak azt, a minden programmnál értékesebb és maradandóbb vezérelvét, hogy „minden jogot törvényes utón keli elérni és semmit forradalmiig; harcoljunk, ha kell, évtizedeken át egy ideálért, akár lassú téglarakással, robo- tos munkával, csak a rombolás ne kapjon lábra." „A magyar agrármozgalmak története“ második, sőt további kiadásaiban se szorul változtatásra, kiegészítésre. Ami nincs benne, az nem hiányzik belőle. Hatalmas tárgykörét, amelyben politikai feladataink javarésze, s tulajdonképen a magyarság egész jövendője benfoglaltatik, lényegileg teljesen kimeriti s mindvégig eleven, világos, magyar észjárás szerint való előadása tisztes helyet biztosit számára palotában, kunyhóban egyaránt, ahol csak a magyar föld népét becsülni tudják és politikai küzdelmeit ismerni akarják. Hz Ipartestület közgyűlése Az iparosok 8 évi elnöksége után is Fekete Károly mögött állanak — A lakások felszabadítása az iparosokon segíteni fog — A Magyar Hiszekegy a szivükben él Ujhely, márc. 25. A sátoraljaújhelyi Általános Ipartestület az elmúlt kedden délután 2 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését a városháza tanácstermében Fekete Károly ipartestületi elnök elnöklete alatt. A közgyűlésen megjelent dr. Meczner Tibor iparhatósági biztos, az elöljáróság és tisztikar teljes számban és a Testületnek több mint száz tagja. A gyűlés tárgysorozatát Fekete Károly elnök megnyitó beszéde komoly lendülettel vezette be. A közelmúlt években figyelmeztette iparostársait, — mondotta többek közt — hogy nehéz idők követ keznek és a mai viszonyok igazolják ezt az akkori megállapítást, a nehéz idők csakugyan bekövet keztek. A bajok főokát az általános világgazdasági helyzetben látja. A fogyasztóképesség csökkenése juttatta a kisipart mai sorsába. Majd az általános iparos problémákra tért át az elnöki megnyitó. Igaz, — folytatta — hogy sok kisiparosnak okozott keserű perceket a forgalmi adó és az avval való bajlódás, de nem lehet kételkedni a miniszter bejelentésében, hogy ez az adó, illetve kezelési módja rövidesen meg fog változni. Az újhelyi lakásfelszabaditás kérdésében az iparosságnak a felszabadítás mellett kell állást foglalnia, mert ez által az építkezés megindulva, keresethez juttatná jégszekrények, kerti székek, asztalok, söraparátok, kávéházi, vendéglői és mindenféle Üzletberendezések állandóan nagyon olcsón ROSENFELD- nél, Budapest, Vili., Népszínház u. 31. az iparosságot is. És ez építéseknél, a fagykárkölcsönök mellett és mintájára kívánatos volna szintén a hosszúlejáratú kölcsönök megnyitása. A sátoraljaújhelyi iparosoknak — fejezte be végül Fekete Károly elnök — a közismert okok folytán kétszeres okuk van a munkahiány miatt való panaszkodásra, de ép ezért kétszeres kötelességük bízni a jobb jövőben I A közgyűlés meleg ünnepléssel köszöntötte felszólalása után az elnököt, aki a tisztikar kinyomatott és szétoszlott jelentésének elfogadását kérte, illetve tárgyalását nyitotta meg. Az évi jelentéshez csupán Ruzsinszky József cipészmester szólott hozzá, akinek ellenzéki kijelentéseit azonban a közgyűlés állandó ellentmondásokkal kisérte, úgy hogy Poós József és Paldsthy Lajos válasza után teljesen magára is maradt és az elnök felvilágosításai után a jelentést egyhangú felkiáltással elfogadták. Ezután Csernyiczky Kálmán ipartestületi titkár bemutatta az elnökség indítványát, amelyet a közgyűlés minden változtatás nélkül magáévá is tett. Ennek megfelelően az Ipartestület memorandumot intéz a kormányhoz és kéri: I. hogy az újhelyi iparosok súlyos helyzetére való tekintettel — adóik mérsékeltessenek, fizetési halasztások által eny- hittessék a behajtásuk, 2 hogy az e célra kiválóan alkalmas újhelyi hegyek közt létesítsenek üdülőtelepeket, 3. hogy a földbirtokrendezés folytán házhelyhez jutottak részére hosszúlejáratú köl csőn biztosittassék, 4. hogy a Társadalombiztosító újhelyi székEgyes szám ára ÍO fillér.
