Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-03-23 / 22. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 22. szám. Sátoraljaújhely, 1930 március 23. [•CJ«l«nik hetenként kétszer loerdán és ssombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (VármsgyehásgIX. u<lv) Zemplén í Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Hyilttér sőrénként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Optimizmus És férfias elszántság Abból a pénzügyminiszteri exposéból, amely Wekerle pénzügyminiszter ajkáról el­hangzott, a határozott opti­mizmus hangja csendült ki s egyben a férfias elszántság akaratereje volt kiérezhető. A társadalom a sok vihar és megpróbáltatás után lethargi- kus érzéssel tekintett a jövőbe s minden jelenség szemlélé­sénél, amely a társadalom organizmusát érintette, azzal a fatalista jelmondattal igye­kezett napirendre térni az események fölött; valahogy volt, sehogy nem lesz soha\ Ebből a szempontból tekintve és mérlegelve a pénzügymi­niszter exposéját, azt mond­hatjuk, hogy történelmi je­lentőségű volt, mert a lemon­dást, a csiiggedést s az azok­ból felburjánzó defetizmust leckéztette meg s az azokból kinövö féregnyulványokat ti­porta el. Egy államalkotó népnek nem lehet nagyobb átka, mint a világ folyásába való megalkuvás. Egy öntu­datos államalkotó népnek meg kell fognia az idő ke­rekét s ha útjában a mélység felé rohan, fel kell tartóztatni a rohanó kereket, ha pedig nem tud megbirkózni a me­redekkel, akkor férfias erővel kell felsegíteni a kereket a magasság felé. a hegycsúcsá­hoz. Ez a bizakodás csendül ki a miniszter beszédéből s ez a bizakodás nemcsak zengő szó volt, hanem a tettrekész kormányzati politika arzenál­jából felsorakoztatott tettre- készség is. A magyar közgazdasági életnek egyik rákfenéje volt és rákfenéje ma is, hogy aki valamely tevékenykedési körhöz jut, azt nem azzal meriti ki, hogy a feladatokat egész terjedelmükben meg­oldja, hanem azzal, hogy személyi és dologi jövedel­meit és járandóságait fokozza fel oly magasságig, amely magasság egyenesen kockáz­tatja a gazdasági vállalkozás létalapjait. Ebben a vonatko­zásban is korszakot alkotó volt a pénzügyminiszter ex- poséja, mert reámutatván a visszásságokra, mint megal­kuvást nem ismerő kormány- programot jelölte meg a köz­pénzekkel dolgozó állami — és állami érdekeltségű válla­latok hatékonyabb ellenőrzé­sének és irányításának szük­ségszerűségét. Wekerle pénz­ügyminiszter szavaiból e kér­dés fejtegetése alkalmával is a férfias elszántság akaratereje csendült ki, amely akaraterő meghallgatja a jótanácsot, azon­ban elhatározásában magát leszereltetni nem engedi. A magyar közgazdasági élet súlyos tehertétele az, hogy — mig országos fele­lősséggel dolgozó közintéz­mények és közhivatalok ve­zetői és munkatársai mérsé­kelt személyi és dologi já­randóságokkal kénytelenek megelégedni, mert az állam- háztartás nyomasztó helyzete is indokolttá teszi az önmér­Sátoraljaujhely, márc. 22. Sátoraljaújhely több mint fél­ezernyi iparos társadalma vasárnap d. u. 2 órakor közgyBlésre ül ösz- sze a városházán, hogy az Általános Ipartestület elmúlt évi életéről szá­mot adjon és a megkezdettel szá­mot vessen. A közgyűlés tárgyalásának ala­posságát munkálandó, a tisztikar — névszerint dr. Meczntr Tibor iparhatósági biztos, Fekete Károly elnök, Tóth József és Onuska Miklós alelnökök, Csernyiczky Kál­mán titkár, valamint Balkó Mihály pénztárnok — az Ipartestület zár­számadásán, illetve költségvetésén kívül kinyomatták és szétküldöt- ték az Ipartestület 1929. évi mű­ködéséről összeállított jelentésü­ket is. i Ez a jelentés Sátoraljaújhely sékletet — addig számtalan helyen olyan mértékkel mér­nek önmaguknak azok, aki­ket a kereskedelmi társulati élet vezetésében szerephez , juttat, amely mérték — mai megpróbáltatásaink korszaká­ban — nem alkalmazható. Ezeknek a visszásságoknak megszüntetése a pénzügymi­niszteri exposé szerint nem­csak pénzügyminiszteri, — de kormányprogramot is képvi­sel s ezek orvoslását a kor­mány teljes erkölcsi presztí­zsével igéri s végrehajtását vállalja. Wekerle pénzügyminiszteri exposéja a tavasz első napjait előzte meg s annak életrehivó jótékony sugarát terjesztette szét az egész magyar köz­életen s valóban volt valami az exposéban, amely a ta­vaszt, az erőt, az uj életet jelentette, de egyben hirdette a nemzet élniakarását is. Hirdette az élniakarást, amely­nek útjait végeredményében a felelős kormány szabja meg s a kijelölt útirányok a kor­mány elhatározásában és aka­ratában csucsósodnak ki és valósulnak meg. egykor jelentős, gazdag társadalmi ! osztályának egy évéről számol be, nem érdektelen tehát néhány rö­vid mondatban bemutatni. Ezek a mondatok nemcsak közismert pa­naszokat jelentenek, hanem azt is, hogy ez az egykor jelentős, gaz­dag újhelyi társadalmi osztály ha Trianon folytán el is veszítette gazdagságát, — megőrizte jelen­tősségét, még pedig annyiban, hogy mint a nemzet hűséges összete­vője, tud szenvedni és tud és akar dolgozni is. Az elmúlt év — mondja a je­lentés — válságos volt, de bízni kell a jobb jövőben. Az államház­tartás egyensúlyba hozatalát a magángazdaság egyensúlyba ho­zása, többek közt a kisipar meg­mentése kell hogy kövesse; — hogy leventék nevelődhessenek, hogy legyen majd kit küldeni a Kárpátokra, Erdélybe, az Al- Dunára. Sátoraljaújhelyt Trianon nagyon nyomja s csak a kormány­zat tudhat segíteni rajta megfelelő munkaalkalmak nyújtásával, — nehogy iparosai kivándoroljanak. A lábbelikészitők csoportja ré­szére megrendelést eszközöltek ki a népjóléti minisztériumtól és a postaigazgatóságtól. — Ily cso­portba való tömörülés a ruhaké­szítő iparosok részéről is üdvös volna, hogy a közszállitásokba mi­nél többen belekapcsolódhassanak. — A létesíteni tervezett posztógyár tervei a bekövetkezett gazdasági válság folytán egyelőre nem való­sulhattak meg. — A Testület szék­házára a kereskedelemügyi minisz­térium 5000 P államsegélyt adott, igy az most tehermentes. — Az Orsz. Iparosszövetség újhelyi le- ányárvaházának céljaira a város telket, illetve épületet helyezett kilátásba, tehát remélhető, hogy rövidesen megnyílik. — A Testület dalárdája az Orsz. Dalosszövetség júniusi versenyén dijat nyert. — Az Ipartestületek Orsz. Szövetsé­gének, illetve a miskolci Kereske­delmi Kamarának minden ülésén képviselte a tisztikar a Testületet­— A Testület belépett az Orsz. Revíziós Ligába. — A Testneve­lési Felügyelőségnél kieszközölte az elöljáróság, hogy amennyiben a leventeköteles tanoncot a mun­kaadó évi két hétre elengedi, az egész évi levente órák alól men­tesül. — A tanonc-szegődtetések, illetve felszabadítások száma az 1928 évivel szemben csökkent.— Az önálló iparosok létszáma az év folyamán 41-el lett kevesebb. „Félre a kétkedéssel, a bizal­matlankodással — fejezi be a je­lentés —, éljünk szeretetben, egy­mást megbecsülve, támogatva s ha Isten látja, ember tudja, hogy egyek vagyunk, erősebbedik a karunk és ha erősek leszünk, ha­marább érjük el a magyar feltá­madást 1* kávéházi, vendéglői, fűszer, csemege és mindenféle üzletberendezések, asztalok, székek, pénzszekrények, national cassák, mérlegek, billiárd- asztalok és jégszekrények mindenféle nagyságban, használtak és újak na­gyon olcsón ROSENFELD-nél, Buda­pest, Vili., Népszínház ucca 31. Az újhelyi iparosok egy esztendeje Vasárnap tartja évi közgyűlését az IpartestQlet Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents