Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-03-16 / 20. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 20. szám. Sátoraljaújhely, 1930 március 16. ■•ffjalcnlk hátamként kitiHt «mardán éa amombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bátoraljanjhaly (Vármegryehás|II. adrr) I Zemplén I BISfiiatéal ár: Negyedévre 2 pengő Hirdetések: négyzetrentiméterenként. HyUttér sőrénként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. axftm POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni Őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen Március IS (draf) Az ezeresztendős ma­gyartörténelem eseményekben gazdag lapjain kevés dátum ragyog felénk olyan derűs csillogással mint 1848 márci­us 15. A sok szomorú ese­mény között, az ezrével hul­ló vértanuk megrázó tragédi­ái mellett itt-ott meghúzódik egy- két örvendetes esemény, az uralkodó szin azonban a szenvedés, a honalapitástól kezdve egészen napjainkig. Az évszázadokon keresztül megszakítás nélkül vérzett ma­gyar nemzet impozánsan tisz­ta magára-ébredése volt a 48- as megmozdulás s ennek a megmozdulásnak vértelen nyi­tánya március 15. Az ideálisan »magyar forradalom“ zsolozs­máitól terhes tavaszi levegő­ben a gondolati és szó-szabad­ság terméke a „Nemzeti dal* még az „öreg aulikusok“ lel­két is megérinti. A nemzet a harcra érett fiatalság tem­peramentumával ölelkezett Bécs ifjúságával, megittasultan ujjongott a Szabadság, Test­vériség, Egyenlőség jelszavá­nak, de cselekedeteiben méltó maradt történelmi múltjához és krakteréhez. 80 esztendő óta minden évben meghajtja a magyar nemzet a hála, az elismerés lobogóját a 48-as márciusi ifjak cselekedetei előtt, akik fiatalságukban hordozták a magyar jövendő sorsát s egy pár hónap múlva vérükkel igazolták érzésük nemzeti-tisz­taságát s pecsételték meg a magyar nemzet élni akarásá­nak örök formáit. A szenvedésektől elcsigá zott nemzet, ha 80 esztendő múltán is, de törvénybe iktat­ta, ennek a napnak emlékét, a jövendő fiatalok örök me- mentójaként. Vétek volna párhuzamot vonni az 1918-as forradalom és az 1848 évi nemzeti meg­mozdulás között, s ezt nem is lehetne tenni anélkül, hogy a szabadságharc vértanúinak emlékét be ne mocskoljuk, de az utóbbi dátum örök csillogására akarok rámutatni azzal, hogy a 18-as forrada­lom csak a megszégyenülés, a lealázottság emlékét idézi fel bennünk s a nemzet nem is akar, nem is fog ünneplő­én emlékezni arról, de a 48 március 15-éről, a széttépett - ség mai napjaiban is nemcsak a Csonka Országban, hanem a Felvidék, Erdély, Bánát még élő magyar községeiben, ha dugva, titokban is,-mert örömet nem ülhetnek-elsírják a nagy nap emlékére: Esik eső karikára Kossuth Lajos kalapjára... Pénteken este megkezdődött az emlékezés Qnnepe Sátoraljaújhely város közönsége pénteken d u. 6 órakór nyitotta meg az 1848 ra való emlékezés ünnepét — a vármegyeháza nagy­termében : a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége újhelyi cso­portjának fényes ünnepélyén . . . A ragyogóan kivilágított, ódon bolthajtásos hatalmas teremben impozáns számú hölgyközönség gyűlt egybe, élükön: Waldbott Frigyesné báróné Mária Alice kir. hercegnő, Széli Józsefné főispánná és édesanyja özv. Pekry Sándorné. Az estélyi ruhák szinpompájában ünnepélyes aláfestés a honvéd helyőrség tisztjeinek csillogó atil­lája és a hatóságok képviselőinek komoly feketéje. A Himnusz után Farkas Andorné ' ünnepi beszéde nyitotta meg a gazdag műsort, amelynek kereté- | ben szerencsésen rendezett válta­kozással özv. dr. Szombati Béláné és Dubay Judit szavaltak, Smotzer Györgyné dr.-né és ifjú Nagy Béla zongoráztak, valamint Szem- j ler István hegedült A. Lévay Adél zongora kísérete mellett. Az ün­nepélyt végül a Hiszekegy fe­jezte be. j Zemplén küldöttsége március 15-én a budai várban Szombaton déli 12 órakor a Kormányzó díszes külsőségek kö­zött fogadta a budai várban a tör­vényhatóságok küldöttségeit, ame­lyek a március 1-én tartott tör­vényhatósági közgyűléseken alko­tott hódoló feliratokat nyújtották át a jubiláló államfőnek. Zemplénvármegye közönségének hódoló köszöntését, amelyet annak idején Páyer Ferenc püspöki hely- nök nagy tetszést aratott hozzá­szólása után foglalt Írásba a me- gyegyülés — Széli József főispán vezetése alatt szintén küldöttség mutatta be Horthy Miklós Kor­mányzónak. A küldöttség tagjai, a vezető Széli József főispánon kívül: Bernálh Alapár alispán, Dókus Ernő kir. kamarás, felső­házi tag, földbirtokos, Páyer Fe­renc püspöki helynök, ap. proto- notárius és dr. Bessenyey Zénó ügyvéd, országgyűlési képviselő voltak. i 9 Rormínyzö köszöneté Ujhely hódolatáért Emlékezetes, hogy nagybányai Horthy Miklós kormányzó ország­osának 10. évfordulóján Sátor­aljaújhely megyei város képviselő lestülete is ünnepi közgyűlési tar- i tott, ahol ünnepi keretek között í nyilvánult meg Sátoraljaújhely közönségének a Kormányzó iránti tiszteletteljes szeretete, hűséges hódolata és ahol elhatározták, hogy a nap emlékére a város főterét „Horthy Miklós tér"-nek fogják ezután nevezni. E közgyűlés válaszaként most az a hir érkezett a kabinetiroda vezetőjétől, hogy a Kormányzó (Jra város főterének „ Horthy Miklós tér * néven történt elnevezéséhez hozzá­járult és a hódoló ragaszkodás megnyilvánulásáért köszönetét nyil­vánítani méltóztatott. A Singer varrógépek MÉois A LEGJOBBAK! Mit hoz a polgármester Pestről Ujhely, március 15. Orbán Kálmán dr. polgármester szerdán a fővárosba utazott. A város közönsége nagyon jól tudja, hogy: a város ügyei indították útnak, tehát most egészen termé­szetes, hogy mindenki kíváncsian találgatja: mit fog haza hozni ? Értesülésünk szerint e nagy várakozásnak minden joga meg van a reményhez. Orbán Kálmán dr. polgármester a város által fölvenni elhatározott 190.000 dol­láros kőlcsönért, valamint az azzal kapcsolatos kérdések meg­oldásáért utazott a. fővárosba és ma már biztosítottnak vehető, sőt mire e sorok az olvasó elé kerül­nek, valószínűleg már tényként áll, hogy a polgármester — ha nem is szószerint — a 190.000 dollárral zsebében érkezik vissza Ujhelybe. A 190.000 dollárnyi kölcsön kérdése lapunk hasábjain nyert legelőször megvilágítást azzal a részletes kimutatással, amely — február 2-i számunban — téte­lenként felsorolta a kölcsön fel­használási tervezetét, illetve azt, hogy mire is kellene tulajdonké­pen a pénz? E kimutatás szerint a felveendő (190.000 dollárból) 863.000 penpőből 628.000 P ere­jéig a villanygyár tartozásai nyer­nének kiegyenlítést, 235.000 P-vel pedig kifizetnék a városi függő- kölcsönöket. A 863.000 P elosztása: Láng Gyár 160.000 P Ganz „ 120.000 P Engel cég 70.000 P M. Olasz Bank 70.000 P Pataki távvez. 208.000 P 628.000 P A 235.000 P elosztása pedig: Fejér és Dános 120.000 P Lemez gyár 28.000 P M. Olasz Bank 87.000 P 2357(300 P A város képviselőtestülete az adatok ismeretével ült össze febr. 3-iki közgyűlésére, amelyben a kölcsön felvételét mélyreható ta­nácskozás után elhatározta, annál is inkább, mert nyilvánvalóvá lett, hogy a kölcsönre szükség van és hogy a kölcsön mint hosszú le­járatú, minden bizonnyal nagy Egyes szám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents