Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-03-12 / 19. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1930 március 12 Pénteken d. u. 5 órakor az állami polgári fiú iskola ünnepé­lye a Katolikus Körben. (Belépti dij nincs) Délután 6 órakor a Mansz ünnepélye a Vármegyeháza nagy­termében — a közetkező műsor­ral: Himnusz; Farkas Andorné ünnepi beszédet mond. Kamara­zene. Dubay Judit szaval. Dr. Smotzer Györgyné zongorázik, özv. dr. Szombati Béláné szaval- ifj Nagy Béla zongorázik. Hiszek­egy. (Belépti dij nincs.) Szombaton délelőtt ünnepi is­tentiszteleteket tartanak az összes templomokban. Fél 9 órakor a gör. katolikusban, 9 órakor a róm. katolikusban, 10 órakor a ref. és evangélikus templomban. Délután 4 órakor a reálgimná­zium ünnepélye az intézet torna­termében. Délután 4 órakor a Zemplén- vármegyei Nemzeti Kaszinó és Zemplénvármegyei Kossuth Ka­szinó közösen rendezett ünnepélye az uj színházban ✓— a következő műsorral: 1. Himnusz. Énekli: az Ipartestületi Dalárda Lipcsey Ti- j vadar karnagy vezetésével. 2. I Szavalat: 3. Kéler: Csokonay­nyitány. Előadja: a sátoraljaújhelyi Kamarazene Társaság. 4. Ünnepi beszéd. Tartja: Kutkafalvy Miklós nyugalmazott államtitkár. 5. Bécs várostól nyugatra, keletre (régi magyar ének); Regős ének (Ka- csóh Pongráctól); Trianont ledönt­jük (Balázs Árpádtól) Klacskó Béla zongorakiséretével énekli: Dr. Pauliczky István. 6. Bihary kesergője. Előadja: a sátoraljaúj­helyi Kamarazene Társaság. 7. Zárszó. Mondja: Dr. Búza Béla. 8. Magyar Hiszekegy. Énekli: az Ipartestületi Dalárda Lipcsey Ti­vadar karnagy vezetésével. Jegyek a főtözsdében és d. u. 3 órától a színházi pénztárban kaphatók. Földszinti páholyok 6. 5, 4, P, földszinti ülőhelyek 1*20 P, 1 P, erkély 50 fillér, karzat 20 fillér. Este 8 órakor úgy a Kossuth Kaszinó, mint a Nemzeti Kaszinó társas vacsorát rendez. A Nemzeti Kaszinó vezetősége ezúton is kéri az érdeklődőket, hogy a torlódás elkerülése végett vacsora jegyeiket pénteken délig szíveskedjenek biz­tosítani,- vagy a kaszinóban, vagy a kibcsátott iveken. GazdonevelÉs Tudósítás egy gazdasági tanfolyam vizsgáiról Irta: Kántor Mihály Riese, 1930 március 7. Nem tartozom azok közé, akik a nevelés mindenhatóságát han­goztatják, bár mint céhbelinek, ez kötelességem volna, viszont nem vagyok hive az egyén vál- tozhatatlan és legyőzhetetlen alap­sajátságairól vallott nézetnek sem # Ha a nevelés mindenható volna, akkor ma már az „aranykorban* élnénk, ha pedig nevelhetetlenek volnánk, akkor még ma is az őserdők és barlangok lennének szállásadó tanyáink. Azok a nagy­szerű eredmények, miket az em­ber művelődésének útja felmutat egytől-egyig a nevelés produktu­mai. Hosszú és lassú volt ez az ut, verejtékes és véres. A magas­ban zugó gépmadár embervéren emelkedett fel, a legtisztább er­kölcsi álláspontot, a szeretetet, a Golgota helyezte be méltóságába. Mikor az emberi múlt ezen szédítő távlatán végig tekintek, csodálattal kell megállapítanom, hogy ez a teremtő erőkkel meg­áldott emberekből álló társadalom, mely annyi gonddal, fáradtsággal, a részparányig elmenő aprólékos­sággal dolgozta ki és állította be törvényeit, békés és háborús eszközeit, kereskedelmi és ipari szei veit és még arra is ráért, hogy maga körül megkeresse a szépet, a gyönyörködtetőt: az emberi élet alapvető biztosítékai­nak, a mindennapi kenyérnek ér­dekében évezredek alatt alig telt valamit. »Add meg a mi minden­napi kenyerünket!“,., imádkozott naponta, de a „hogyan ?*-ról el­felejtett gondolkozni. A gazdálko­dás annyira magárahagyott volt az emberi foglalkozások között, mint a erdei fa : nőtt, fejlődött, ahogy tudott, torzonborz ágait senki meg nem nyesegette, vihar­ütötte sebeit be nem kötözgette. így fejlődött a falusi kisgazda tudása hibás, ferde irányban és terelődött az ésszel, gondolkozás­sal űzött gazdálkodás helyett a babonák és kuruzslások csodaváró mezőire. Könyvet lehetne Írni j ezekből a babonákból. Pl. pénte­ken nem jó búzát vetni, mert üszkös lesz. Ezt a bajt akkor is megkapja, ha pipán gyújtasz ve tés közben. A lent, kendert »újra“ (t. i. ujholdkor) jő vetni. Hétfőn ne fogj aratásba, mert hét bajod lesz. A tökmag fészkeire ülj rá, hogy nagyocskák legyenek a tök­gyümölcsök. Dinnyemagot asszony ne vessen, mert repedezett lesz a dinnye... és igy tovább. Mivel nem törődött senki a gazdálko­dással, évszázadok alatt az a tudat lett úrrá a földmivesben, hogy az ő foglalkozásához nem is ért más senki, csak ő és ha valaki ama csodabogarak helyett okos józanságra akarta rábírni, csak mosolygott rajta. Meghall­gatta, de meg nem fogadta. — Én próbálom, nem az Úri adta hozzá a maga ultimóját. így jutott el a magyar gazdál­kodás a 7 métermázsás buzaát- lagig, melyben azonban a nagy­birtok termelése is benne van, de ha ezek a kisgazdák átlagter­melését vesszük, az alig haladja meg a 4 métermázsát. Ilyen körül­mények között szakadt reánk Trianon végzete is, minek követ­keztében ahol addig 3 ember evett, most 4-nek kell jóllakni. Bizony, komoly meggondolásra indit ez, és méltán tehetjük fel a kérdést: Mi lesz velünk, ha to­vább is üzzük ezt a hazárdjátékot a tudatlansággal? Éppen ideje volt már belenyúlni ebbe az afrikai sötétségbe és hála kormányférfiaink nemes igye­kezetének, már itt Zemplénben is, a bodrogközi Ricsén volt a télen egy két hónapos gazdasági tanfolyam gazdaifjak részére, me­lyen a Bodrogköz községeiből 28-an vettek részt. A tanfolyam vezetője Engelbeith Rezső gazda volt. Előadói tisztet töltöttek még be a tanfolyamon — teljesen díj­talanul — Bornemisza Miklós fő­szolgabíró, Takács László járás­orvos, Görcs Sándor állatorvos és Sipos István református igazgató- tanító. Éppen most folyik a vizsga, melyről az alábbiakban számo­lok be. Nyolc óra múlt. Az ifjak már mind együtt vannak. Csillog a szemük. Kis izgalom fütheti vérü­ket. Mindenesetre élményekkel tele órákat élnek át. Ahogyan szembe- állanak sugártermettel, emelt hóm lókkal, mintha a honfoglaló ősök szemének tüze villanna meg tekin­tetükben. Ki tudja, talán igy is van. A honfoglalás is örök, most ezekben lendül az elődök ereje. ! Az asztal roskadozik az ajándé- { koktól. Báró Láng Boldizsár a Bodrogköz képviselője, a tanfo­lyam atyai pártfogója, kieszközlője j ezüst órát, a Weiss Manfréd gyár 1 gyümölcspermetezőt, a Kühne gép- I gyár répavágót, a földmivelésügyi minisztérium fajbaromfiakat, köny­veket, a Monori Magnemesitő I magvakat, a községek készpénzt juttattak e napra ide. A vizsgabizottság elnöke, Lukdcsy Imre gazdasági főtanácsos, nyug akad. igazgató. Nagyban emelik a nap jelentőségét és fényét a megjelent előkelőségek, közöttük a kerület fáradhatatlan és minden ügyet elősegítő képviselője, báró Láng Boldizsár nyug. altábornagy, báró Sennyty István földbirtokos. Megjelentek még Baudiss Gyula gazdasági felügyelő, Bornemisza Miklós főszolgabíró, vitéz Saáry Jenő vámőrszakparnok, Bruder Ernő szdos szintén a vámőrségtől. (A vámőrség volt különben a tan­folyam szállásadója) Bencze And­rás népművelési titkár, gazdatisz­tek a környéki uradalmakból stb Számosán jelentek meg a vidék gazdái közül, élükön az elöljáró- . sági tagokkal, vezetőemberekkel, ! lelkész, jegyző és tanítókkal. Az elnök kedves üdvözlő sza- j vakkal nyitja meg, szerinte a Bod­rogköz első tanfolyamvizsgáját (re­méljük sok következik még), ki­emelve azt a fáradhatatlan ügy­buzgalmat, melyét báró Láng Boldizsár a tanfolyam érdekében kifejtett. Ezután Engelberth Rezső a Singer varrógépek mégis A LEGJOBBAK! nedves ruhák,átázott cipők. Nem csoda, ha kellemetlen borzongás fogfa el és egészségéért aggódik. Nem kell azonban nyugtalankodnia, ha a meghűlés első jeleinél Aspirin­Tablettákat vesz, melyek biztos és gyors ha« fásukkal mindenkor kitűntek.— Utasítson vissza pótszereket <a követeljen mindig eredet-' csomagolást, a Bayer«kereszttel. S Csak gyógyszertárakban kaphatók. tanfolyamvezető a tanfolyam tör­ténetét ismertette, ebből tudtuk meg, hogy 92 óra helyett 172 órát adott, hogy a tanfolyam sikeres legyen. Első vizsgaanyag a növényter­melés. Öröm hallgatni az értelmes feleleteket. Szabatosak, éilhetők. Látszik, hogy amit átvettek, az sajátjukká is lett A növény életé­nek, termelésének körülményeit elmondják apróra, Az elnök kér­dez. Kérdésre azonnal kész a fe­lelet minden zavar nélkül. A tan­folyamhallgatók viselkedése is egészen kifogástalan, akár szalo­nokba léphetnének. Csodálatos az a fogékonyság, mellyel ezek a gazdafiuk az elvont elméleti részt is magukévá tették és gyakorlati értékük szerint azonnal transzpo­nálni tudják. Érdekes jelenetek is fordulnak elő. A fiuk sokszor rá- piritanak a jelenlevő apákra, hogy „Bizony még eddig ezt nem csi­nálta édesapám “ Megállapítják azt is, hogy intenzív gazdálkodás ta- gositatlan határban alig lehet­séges. (A Bodrogköz tagositatlan. Erre más alkalommal még vissza­térünk.) Második tárgy az állattenyész­tés. Gyorsan peregnek a kérdé­sek és feleletek. Gyakorlati szá­molás és mérésben is bemutatják ügyességüket. A sok gyönyörköd­tető felelet után szünet követke­zett. Ezalatt érkeztek meg Cigánd- ról a vizsga iránt érdeklődő kis­gazdák. E községből tanfolyam­hallgató nem volt. Az ő kedvük­ért a vizsga még tovább folyik a növénytermelésből és állattenyész­tésből. Hallgathatnak. Van mit hallgatniok. Érdekes, szép jelenet volt az ifjak által bemutatott gazdaköri gyűlés. A t rgy az vott, hogy el­nökét a kör megválasztotta és az elnök megköszöni. Majd egy ifjú gazdasági előadást tartott, ehhez hozzászólások következtek. Még a hallgatóság is tapsolt. A Bod­rogköz minden ügyét-baját meg­beszélték. Egy ifjú megköszönte a vezető munkáját, majd szép aján­dékkal lepték meg Engelberthet. Mikor végigtekintek az egész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents