Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-06-29 / 46. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 46 szám. Sátoraljaújhely, 1930 junius 29. ElS&setáal ár: Negyedévre . , 2 pengő Hirdetések: négyzeícentiméíerenként. tíyimór soronként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. nz&ui POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám illetményeinek javítására for- ditassék. Helyes intézkedés, hogy a Ludovika-akadémiából ezután kikerülő növendékek nem, mint főhadnagyok, hanem mint hadnagyok kezdik meg a szolgálatot. Ez is jelent valamelyes megtakaritást. A katonai nyugdíjasokat illetőleg minden vonalon az egyenlő elbánás elve érvényesül, Tudom, hogy ennek a kérdésnek megoldása jelentős anyagi áldozatokkal jár. Éppen ezért — szerény nézetem szrint — mem is állíthatjuk a kormánynyal szembe azt a követelést, hogy a régi nyugdíjasok nyugdiját azonnal hozza arányba az uj nyugdíjasokéval. Ez a követelés azonban igazságos és a sérelmet, gazdasági helyzetünk javulásával, a méltányosság alapján minden esetre orvosolnunk kell. Mint ahogy a vitézségi érmek pótdijának rendezése is az okvetlenül megoldandó kérdések közzé tartozik s meg vagyok róla győződve, hogy a kormánynak is ugyanez az álláspontja. A közvélemény, az ország népe a régi magyar erkölcsöknek a legszigorúbb szemmel tartását tapasztalja a nemzeti hadseregben és ennek a szellemnek az ápolása bizalommal, szeretettel tölthet el mindannyiunkat a nemzeti hadsereg iránt. Az a férfias nyíltság és meg- nemalkuvás, amellyel minden olyan jelenséget a legkíméletlenebb módon kiküszöbölnek, amely a hadsereg tradicionális erkölcseivel ellentétben áll — hála Istennek, az ilyen esetek szórványosak — örömmel és megnyugvással tölthet el bennünket. A nemzeti hadsereg szelleme és ezeknek a hibáknak az orvoslása csak mindjobban meg fogja erősíteni azt a tekintély-tiszteletet, amelyet a forradalmak annyira leromboltak. Városi közgyűlés Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 9 búzavirág délijét s a pipacs lángoló veresét szövik ma be láthatatlan kezek ünnepi diszül a magyar mindennapok szürke firnamentumába. A piros életkedvvel ébredő hajnali nap és az ezermeséjfi kék magyar ég szinpompájával telik ma be a magyar lélek és repesi be az életnek becézett, áldott ősi magyar növény hullámzó tengereit, melyekben a munka és a kenyér, a könny s a kacaj nemtője jár megadó jósággal melengetve ígéretes ajándékait. A kék és a vörös, a magyar rónák termékeny meséinek két legősibb színe, vármegyénk címereinek elmaradhatatlan motívuma élteti ma érzéseinket. Szolid falusi képek frissítik fel a kopott képzeteket és a gőzzel, villannyal és rádióval meggyorsult világi vásár aktualitásaiban meg- állj-t int egy szóra a tanyavilág földszagu üzenete. Kérges kezek ezrei kulcsolódnak imára és száll a fohász az életek legfőbb urához, hogy a hőség ne bántsa és a baj ki ne kezdje az Életet, mely annyi más élet sorsát igazítja. Nincs még nép, mely annyi szeretettel istápolná és annyi féltő aggodalommal hajolna fölébe, mint a Tisza és Duna fajtája, mely soha sem tántorodott el tőle, mert lelkének benső értelmét nyerte belőle. Ez a benső értelem adta arcára az első pirt és mikoron kenyere javát elfogyasztotta, ennek a benső értelemnek hitével, szeretetével és vigaszával békéit meg. A magyar Életnek nem volt párja és nem is lesz soha. Nincs mása sajátos izének, ősi acélos erejének, kölcsön nem vehető értelmének. Az ősi magyar búza lelke, a barázdák láthatatlan evan- gélioma, érik ma is a terhes kalászok millióiban. Holnapra dalos munkakedvtől lesz hangos a magyar határ, dolgos karok csapása alatt dűlnek a rendek és gyűl kévékbe a termés, hogy legyen jövőre uj mag, uj izom, uj verejték és uj csók, továbbfolytatás és uj nekikezdés. Megindul a munka ritmusa és számoszlopok sorakoznak majd egymás-mellé egy uj esztendő bizonyára boldogabb értelmének képletei. Péter Pál napjának izgalmas megindulásában jobb jövőt vágyó aggódásunk a felkinálkozóan meghajtó kalásztenger felé fordul, mely szőke szüzeségében a beteljesedés és a megújulás valóságával példázza a magyar élet örökkévalóságát. (b. k.) Katonai kérdések Irta: Konkoly-Thege Kálmán. országgyűlési képviselő. Az 1930/31. évi állami költségvetés átesett a törvény- hozás retortáin s a jövő hó nap elsejével törvényerőre emelkedik. Ha ebben a budgetben a mi szerény honvédelmi költség- vetésünket nézzük és szembeállítjuk a körülöttünk levő államok hadiköltségeivel, köny- nyen megállapíthatjuk, hogy itt fegyverkezésről és kard- csörtetésről, amit egyesek oly nagy előszeretettel hirdetnek, szó sincsen, a mi költségvetésünk őszinte, békés szándékainkról tesz tanúságot és nemhogy fegyverkezésről beszélhetnénk, de még azon is gondolkoznunk kell, vájjon a határainkat meg birjuk-e védeni ezzel a maroknyi hadsereggel és fenn tudjuk-e tartani a rendet, mely minden országban első sorban a hadsereg kötelességei közé tartozik. Igen súlyos teher az, hogy az általános védkőtelezettség a trianoni szerződés folytán megszűnt. Reméljük, hogy éppen azok a hatalmak, amelyek ezt követelték, immár hamarosan belátják, hogy szándékaink, valóban békések és felmentenek bennünket a zsoldos hadsereg tartása alól. Az illetmény rendezéssel egyidejűleg a honvédelmi kormány több olyan intézkedést léptetett életbe, amely köz- megelégedésre szolgálhat. A tényleges szolgálat időt 35 évről 40 évre emelték fel; en nek révén az amúgy is nagy nyugdijterhek számottevő csökkenése várható. Az illetménykérdést az adminisztráció egyszerűsítésével kötötték egybe; sikerült ez által a katonatisztek fizetésrendezését úgy megoldani, hogy ez az adózóknak újabb megterhel- tetését ne vonja maga után. Elismerés illeti itt méltán azokat a magasabb rangú katonatiszteket, akik készséggel siettek hozájárulni ahoz a tervhez, amely szerint a magasabb fizetéseknél előálló csökkentés az alacsonyabb rangban levők Délután 4 órától csaknem este fél 8 óráig tartolt a csütörtök délutáni városi rendes közgyűlés. A három órát majdnem teljesen a Városi Közmüvek 1929. évi zárszámadásainak tárgyalása vette igénybe. A közgyűlés tárgysorozatának első pontját a Magyar Revíziós Ligának megkeresése képezte a trianoni béke revíziója tárgyában. A Népszövetséghez intézendő határozati javaslatot s a Rothermere lordot üdvözlő iratot dr. Búza Béla bizottsági tag komoly házasságtól áthatott, lelkes, öntudatos, gyönyörű beszéde foglalta méltó keretbe, melyet a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel örökített meg jegyzőkönyvében. A város 1929. évi zárszámadá sait Spitz Izsó számvevő ismertette. A közgyűlés hátralevő idejét csaknem teljesen a Közmüvek 1929. évi zárszámadásának tárgyalása foglalta le. Dr. Lichtenstein Jenő és dr. Du- bay István intéztek vehemens támadást a zárszámadás adatai ellen. A közgyűlés azonban dr. Grosz Dezső biz. tag, dr. Malártsik György főügyész és Geiger Ottmár igazgató-főmérnök indokolásait és felvilágosításait tette magáévá s 22 szavazattal 5 ellenében elfogadta a számadásokat. Különösen megnyugtatóan hatott a közgyűlésre dr. Grosz Dezső képviselőtestületi s egyben üzemi bizottsági tag azon megállapítása, melyet dr. Orbán Kálmán polgár- mesterrel szemben szögezett le, aki a Közmüvek ügyeiben is a legnagyobb körültekintéssel, elővigyá- zattal s ellenőrzéssel őrködik a takarékosság szem előtt tartandó szükséges szempontjai felett. Innen kezdve azután gyors tempóban intézte el a közgyűlés a tárgysorozat többi pontjait, melyek fontosabbjait, mint a villanytelep régi gépeinek eladását, a Gabonaközraktár Ujhelyben való felállításának, egy II. oszt. fogalmazói állás szervezésének ügyét, személyi dolgokat és kérelmeket a javaslatokhoz képest emelt határozati erőre. Kimondotta végül a közgyűlés, hogy a vármegyei hozzájárulás ügyében hozott törvény- hatósági döntést megfelebbezi. A Singer varrógépek mégis A LEGJOBBAK! Egyes szám ára ÍO fillér
