Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)

1930-06-15 / 43. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1930 junius 15. sát indítványozta. Gyönyörű fejte­getéseit a bizottsági tagok lelkes elismerése honorálta s elnöklő főispán indítványára annak a jegy­zőkönyvben való megörökítését , határozták el. Az alispáni évnegyedes jelentés­sel kapcsolatban dr. Dubay István biz. tag kért szót, általános meg­lepetésre azonban felszólalásai min den kapcsolatot nélkülözött a je­lentéssel, inkább interpellációnak volt tekinthető s miután ezt előre nem jelentette be, felszólalása nél­külözte a törvényes alapot. Elsősorban a vármegye autonó miáján esett súlyos sérelemnek nyilvánította, hogy a vármegye főispánja hivatalos intézkedéseiben „a kormányzatomra bízott várme­gye“ kifejezést használja, mint a mai Törvényhatósági Bizottsági közgyűlés meghívójában is. Ezzel kapcsolatban azt a kér­dést intézte az alispánhoz, nyilvá­nítson ebben az ügyben véleményt és nyilatkozzék aziránt, hogy az autonómia ezen vélt sérelmével — ezen kifejezés használatával szem­ben milyen lépéseket kíván tenni. Másodsorban a mikóházai köz- birtokossági vadászterület bérletére vonatkozólag intézett kérdést az alispánhoz. Amint maga is beis­merte nem pozitvumok, hanem az ő fülébe is eljutott suttogások alapján, melyeknek ő sem ad hi­telt s nem akar terjeszteni sem, de az egyik fővárosi lapban megje­lent közlemény készteti, hogy ebben az üeyben is felvilágosítást kérjen. A felszólalásra az alispán azt válaszolta, hogy sem joga nincs ahhoz, sem módjában nem áll, hogy a vármegye főispánjának hi­vatalos kifejezéseit bírálat tárgyává tegye. A mikóházai bérletre vonat­kozólag pedig kijelentette, hogy miután az ügy iratai felsőbb dön­tés végett a belügyminisztériumban vannak, érdemi felvilágosítással nem szolgálhat. A felszólalást és az alispán vá­laszát elnöklő főispán zárta le, megjegyezvén elsősorban azt, hogy a felszólaló által kifogásolt kifeje­zést tudatosan használta és fogja használni, mert ez a kifejezés az 1886: XXI. te. életbelépte óta régi joggyakorlaton és szokáson alapul, s a vármegye autonómiájával szemben semmiféle célzatot nem rejt magában. A mikóházai bér­letügyhöz pedig megjegyezte, hogy miután abban érdekelt, maga kérte, hogy a belügyminiszter ur egy megbízottja által vizsgáltassa meg az ügyet a helyszínén, ami meg is történt. Majd dr. Szirmay István t. fő ügyész állapította meg, hogy dr. Dubay István felszólalása tulaj­donképen egy kettős interpelláció volt, melyet — ha elmondani akart — a közgyűlés előtt 48 órá­val kellett volna bejelentenie A felszólalás a törvényes szabályok és előírások megkerülése volt s ez nem is lett volna tárgyalható. Elnöklő főispán kijelenti, hogy jól tudta, hogy a felszólalás tárgya­lására való engedélyt megtagad­hatta volna, de azt nem tette azért, mert a felszólaló, bár jog­talanul, az ő eljárását kívánta bi rálát tárgyává tenni s azért a szólásszabadságnak a legtágabb kereteket kívánta biztosítani. A továbbiakkal igazán röviden végezhetünk, annak leszögezésé- vel, hogy megállapításunkkal a bizottsági tagok legnagyobb több­sége s legtekintélyesebbjei is egyet­értenek, hogy t. i. dr. Dubay Ist­vánnak ezen felszólalása, ha vizs­gáljuk gyakori közszerepléseit is, a lehető legjobban eltévesztett, a legszerencsétlenebb volt s való­sággal kínos helyzetbe hozta őt, annyira egyedül maradt a köz­gyűlésen. Mi nem akarjuk a ten­dencia vádjával illetni, de min denesetre módjában állott volna kevés utánjárással megállapítani, hogy az általa inkriminált kifeje­zést főispánunk elődjei réges rég óta és más főispánok is használ­ják, anélkül, hogy ezért akár a parlamentben, akár a törvényha­tóságokban hasonló inszinuációk- kal illették volna őket. Tudomá­sunk szerint a főispán által hasz­nált „kormányzatomra bizott vár­megye" kitétel közhasználatú kifejezéssé vált a közigazgatási hivatalos nyelv szótárában, hiszen a főispánok kinevezéseiket és fel­sőbb helyről nyert rendeleteiket, mint a „kormányzatukra bizott vármegye" főispánjai kapják. A mikóházai ügyben is előze­tesen meggyőződhetett volna a szóban forgó bizottsági tag ír, hogy főispánunk maga kérte fel­sőbb helyen az ügy kivizsgálását. Az ellenzékiségnek is megvan­nak a maga szimpatikus oldalai, akkor különösen, ha helytálló és kétségbevonhatatlan az ellenzéki kritika, de nincs annál szomorúbb látvány, mint amikor az ellenzéki­ség elveszíti maga alól a kritika tárgyilagos alapját s olyan útvesz­tőkbe téved, melyek eltérítik a ko­moly és tárgyilagos alapról. Sajnos dr. Dubay Istvánnal ez­úttal ez történt, eltévedt, megté vedt s az ilyet azután azok sem tudják elfelejteni, akik — ha gyé­ren is — az alá a zászló alá tö­mörülnek, melyet ő annyi alka­lommal megnyilvánuló törekvése dacára sem tud erős kézzel tartani, még kevésbé úgy, hogy az vonzó tömeghatást gyakoroljon. Ezen semmikép sem jelentős inci­dens után a közgyűlés visszatért a komoly munkához, meghallgatta az alispán felvilágosításaival kap­csolatban Fekete Gusztáv tiszaluci kisgazda biz. tag interpellációját s elintézte a tárgysorozaton fekvő többi ügyeket. A közgyűlési tárgysorozattal egy- időben megválasztották a kisgyülés 20 póttagját, ügy értesülünk, hogy a választást dr. Dubay István biz. tag megfellebezi. )(atszáz zempléni elemi is­kolai tanuló ének- és torna- ünnepélye Debrecenben A magyar népoktatás gróf Kle- belsberg Kunó miniszter grandió­zus irányítása mellett a mai kor követelményeinek megfelelő leg­szebb, legtermékenyebb reneszán­szát éli. Végcélja a nemzetnevelés Nem elégszik meg többé a puszta értelmi oktatással, hanem nevelni is akarja a tömegeket. Hazasze­rető, erkölcsös, dolgozni akaró és dolgozni tudó uj magyar nemze­déket akar nevelni a mai népis­kola. S mert az ember nemcsak lélek, hanem test is, ezért tuda­tosan ápolja az egészséget, fejleszti a testi erőt is. A testi erő, egész­ség alapfeltétele a morális fellen­dülésnek, amely rendszerint azok kai a ragyogó pillanatokkal jár együtt, amelyekben a test mint jól hangolt hangszer hamis han­gok nélkül működik. Az egészség alapfeltétele a munkára nevelés­nek is. Ugyanis minden munká­nak, amely erőnket igénybeveszi, de nem meríti ki, jutalma a jóle- sés, a siker feletti öröm érzete. Viszont a gyöngék s betegek szá­mára a munka — amely náluk hamar kimerülést okoz, — nem öröm, hanem teher, kin, gyötre lem. A siker örömérzete, a mun­kának ez a természetes jutalma, ez az a pedagógiai univerzális eszköz, amellyel egyesegyedül le­het állandó munkaakaratot nevelni, azaz a dolgozni akaró és dolgozni tudó uj nemzedék nevelésének alapfeltételei az egészséges, erős nemzedék. A munkaképesség nagy érték! A munka élő hazafiság, egyben erkölcsi kötelesség ; a mu- kaszeretet a szociális béke egye­dül biztos alapja, a munka az ország talpköve Ez képes a ro­mokon is uj hazát alkotni. S en­nek a morális munkaakaratnak fundamentuma az egészség. A szorosabb értelemben vett honvé­delemnek is alapfeltétele az egész­séges, erős, ügyes, edzett nemze­dék. Az egészség az egyén szem­pontjából is a legfőbb érték. „Az egészség az a számjegy, amely az élet munkája elé téve, annak ér­téket ad." Semmije sincs annak, akinek nincs egészsége. Ily elvi megvilágítás mellett kell értékelnünk az elemi iskolák fo­kozott tornatanitását, amely az ének- és tornaünnepélyekben nyer a nagyközönség számára kifejezést, örvendetesen állapítjuk meg, hogy ezt igy fogják fel az illetékes helyi vezetőkörök és a nagyközönség is, azaz velünk van e téren minden egészséges közvélemény s ezért ezen ünnepélyek mindenkor s min­den körzetben a legteljesebb elis­merés és erkölcsi siker mellett folynak le. Ez a nagy erkölcsi siker ser­kentette a múlt évben Hajduvár- megye kir. tanfelügyelőjét: Vasady Lajost és vármegyénk kir. tanfel­ügyelőjét, Petreczky Jenőt arra, hogy megszervezzék a hajduvár- megyei elemi iskolai tanulók tokaji kirándulását. Tokajban tavaly 503 hajdumegyei elemi iskolai tanuló mutatta be az énekben és torná­ban elért eredményeit. Ezt a látogatást viszonoztuk ju­nius 11-én mi, zempléniek Debre­cenben. 627 zempléni gyermek vonult föl festői magyar és tornaegyen • ruhákban a kir. tanfelügyelőség, Schmotzer György vármegyei tiszti főorvos, Veress Viktor Tokaj fő­PTFÜ FÜRDŐ Orvoskapacitások által ajánlott klimatikus gyógyhely, vérsze­génység, női bajok, légzőszer­vek, idegkimerültség, gyomor és bél megbetegedéseknél Inhalatorium pneumatikus gépehhel Fenyves erdőktől övezett Strandfürdő modern szállókkal, pensiókkal Vasúti kedvezmény. — Kérjen prospektust a Fürdőigazgatóságtól, Bardiovské Kupéié (Slovensko). bírája s nagyszámú tanítói kar vezetésével a szülők és tanügyba- rátok nagy tömegének kíséretében, akik közt ott láttuk dr. Oláh István ny. törvényszéki elnököt, Sartory Richárd ny. ezredest stb. Rákóczi kurucivadékainak kis hadserege indult a nagy útra, hogy össze­ölelkezzék Bocskay hajduivadékai- val s megmutassa az énekben és tornagyakorlatokban való elhala­dását. A kiránduláson a következő elemi iskolák vettek részt: A bod- rogkereszturi állami, az erdőbényei ref., a mádi áll., az olaszliszkai rk., a sárospataki ref., a sátoralja­újhelyi áll., a szerencsi áll., a to­kaji áll., a tokaji egyesült, a tokaji hadiárvaházi, a taktaszadai rk. és a cigándi ref. el. iskola. Nyolc külön vasúti kocsi vitte a boldog­ságtól ragyogó arcú gyermekse­reget. — A debreceni állomáson Debrecen szab. kir. város képvise­letében dr. Csűrös Ferenc kultur- tanácsnok fogadott bennünket. A tanfelügyelet részéről Vasady Lajos és dr. Kacsó Lajos kir. tanfelügye­lők, a hajdumegyei tanítók részé­ről Mocsáry Lajos egyesületi elnök s a tanítók jelentek meg a fogad­tatásnál. A kölcsönös üdvözlések s a hajdumegyeiek és zempléniek (tokaji áll) gyermekénekkarának igen kedves szereplése után a me­net fegyelmezett kettösrendekben, zászlók alatt elindult a város ne­vezetességeinek megtekintésére, miközben Kossuth, Bocskay, Cso­konai, gróf Tisza István szobrát s a 39. gyalogezred Hősök emlék oszlopát megkoszorúzták. Minden szobornál egy-egy zempléni tanuló verset vagy beszédet mondott. A Hősök emlékoszlopánál a tokaji Hadiárvaház tanulói „Mi nem fe- felejtünk, nem felejthetünk“ c. dallal értek el nagy hatást. A város által adott ebéd után villanyosokon a sportpályára vonul­tunk. Itt mintegy 600 debreceni el. iskolai tanuló várt bennünket a város és Hajdumegye színeiben pompázó tornaegyenruhákban s óriási és előkelő közönség. Ott láttuk dr. Pákozdy Sándort Hajdú vármegye alispánját, dr Vásáry Istvánt, Debrecen város polgár- mesterét, stb. Az ünnepélyen a hajdumegyeiek az elsőséget a zemplénieknek en­gedték át. Közös tornagyakorlatunk kitűnő precizitással folytak le. Utánunk a debreceni gyermekek rendkívül fegyelmezett közös torna­gyakorlatai következtek. Ezután az egyes zempléni iskolák külön ének, torna és játékszámai következtek. Mindegyik iskola nagy elismerést és tetszést aratott. A taktaszadai róm. kath. s a sárospataki ref. iskola nagyszerű táncaival tomboló tetszést váltott ki. Külön ki kell emelni nagy nevelő értéküknél fogva: a tokaji egyesült el. isko­lák fapuskákkal felszerelt egyenru­hás tornacsapatát, ennek katoná­san fegyelmezett gyakorlatait; a saujhelyi áll. el. iskolák élőképpel, szavalattal kapcsolatos torna­gyakorlatát s í áll. el. iskola ir rendkívül hatásos kát. A közönség sedéstől és kör tottságtól. Ezek a gyako úgy a gyermekr ségre hazafias ii lenül erőteljes n koroltak s általá részesültek. Sajr külön számait n tűk. Sietnünk k Gyermekesapata sebb hangulatb. pályát s bár ha pihentek, a legn dalolva tették m utazást Debrece Ahol egy-egy c leadtunk, a szü a gyermekeket. A debreceni donképen ének­volt, de bátran rajzi és történeti Egy szemléletes lési nap volt ez erkölcsi szabályi helyett ilyen tat tanterv. Csupa csupa tapasztala elmondásában r dozni a gyerme nen-eddig felad« dukálásában! í irányú vonatkoz nagyban emelt« nemzeti öníudt plántálták a ne összetartás érzé Ezért a rend) sitményért, az fáradhatatlan ta cen városát, Pc sady Lajos ki; dr. Tomcsányi tanfelügyelőt és kés szülőket ille S X 2 Lapunk légi f. hó 21-én, sí des időben je! — Kenős III plébánia-len pünkösdi ünnej napi 10 órai m kör vegyeskara séret mellett Sz nagy vezetése n Másnap, püoköi a Cecilia rk. « énekelte nagy 1 házi zeneszerző Nagy Vince ke tanár mesteri v« két énekkar s; alkalommal nag; ünnepélyes Isti hatásának emeli — A tokaj i ölet tauito gyűlése junius nagy érdeklődés dr. Szén József tanfelügyelő és rencsi tanító, k' alatt. A kör tag sén jelentek mt záshoz járultak, tója után Szén tanfelügyelő a k kérdéséről és a

Next

/
Thumbnails
Contents